Századok – 1969
Vita - Sárközi Zoltán: Válasz Stephan Ludwig Roth perének ügyében 743/IV
748 SÄRKÖZI. ZOLTÁN és helyet kell megjelölnünk az ellenforradalom kezdete és területe gyanánt? Vajon a véletlen hozta-e magával, hogy mialatt 1848 őszén Roth különféle meghizatásokat kapott br. Puchner Antal altábornagytól, ugyanakkor az erdélyi, magyar forradalnuír Brúz Lajos a császári hadsereg foglyaként a nagyszebeni börtönben ült. Pedig rá aztán, még Carl Göllner sem mondhatja, hogy Kothnál kevésbé volt barátja a román nemzeti mozgalomnak. Avagy hogyan értékeljük az 1848 október elején Szászvároson lezajlott eseményeket, amikor is a város és a szék forradalmi alapokon álló, unionista, magyarbarát, és 1848. június 1-е óta nemzeti jogokat élvező románsága Çaguna András nagyszebeni metropolita személyes fellépésének hatására a fekete-sárga zászló alá sodródik?11 Ugyancsak jellemző, hogy mialatt a kivégzett Stephan Ludwig Roth árváiról Ferenc József császár már 1849 augusztusában atyailag gondoskodott,12 azalatt az ugyancsak szászföldi Brúz Lajos, aki a magyar honvédhadseregnek Nagyszebenbe való bevonulása után a város helytartója lett, újra börtönbe került.1 3 Nyilvánvaló tehát, hogy a császár is nagyon jól tudta, kik voltak a barátai és kik voltak az ellenségei! Eddig tartott az út ismételt megvilágítása, és most következzék újból a per. Stephan Ludwig Roth perbefogásának alapvető hibája — az általam ez ügyben eddig elmondottak lényeges elemeinek elvi fenntartása mellett is — abban keresendő, hogy ellenfelei és ezek sugalmazói a Bem József tábornok által részére adott menlevél ellenére állították őt bíróság elé. Ezzel a forradalmi törvényesség és az adott szó szentsége szenvedett csorbát egy olyan esetben, amikor a forradalmi célszerűség is a halálos ítélet kimondása ellen szólt. Ismeretes, hogy a vád lényege éppen az 1848 őszén br. Puchner Antal altábornagy megbízatásai alapján elvállalt tevékenységhez kapcsolódik. Mivel Roth bírái közvetlen erdélyi politikai és katonai ellenlábasai voltak, ezért csak az ellenséget látták benne, következésképpen olyan álláspontra helyezkedtek, mely a halálos ítélet kimondását és a kivégzést eredményezte. Csányi Lászlónak, a magyar kormány teljhatalmú erdélyi kormánybiztosának megtorló felfogását tükröző eljárás magyar nemzeti szempontból nem mondható szerencsésnek,14 az erdélyi szászságnak pedig e közel 120 évvel ezelőtt lezajlott tragédia ma is fájó sebe. A magyar történetkutatónak, aki a sebek begyógyítására törekszik, éppen ezért kötelessége a történelem ítélőszéke előtt a mentő, —• ha tetszik — felmentő körülményekre is rámutatni. Elsősorban a tragikus hős emberi tisztaságára (vér nem tapadt kezéhez), azután mélységesen humanista 11 Sárközi Zoltán: Brúz Lajos. Történelmi Szemle, 1967. 3. sz. 343 — 365. 1. 12 Otto Folberth: i. m. 220. 1. 13 Sárközi Zoltán: i. m. 343 — 355. 1. 14 St. Ludwig Roth sorsára kétségtelenül döntő módon kihatott az a körülmény, hogy Bem József tábornok a perbefogás idején Erdélytől ideiglenesen távol tartózkodott. Jellemző pl., hogy ugyancsak ő volt az, aki Andreas Wellmann fogarasi szász lelkész életét, akit egy rögtönítólő bíróság ugyancsak halálra szánt, az utolsó pillanatban megmentette. Carl Göllner : Die Siebenbürger Sachsen in den Revolutionsjahren 1848 —1849. Bukarest, 1967. 221. 1. — Hasonló eset 1848 szeptemberében a pákozdi csatánál is előfordult, ahol a Jellasics megbízatásából a magyar vonalakon keresztül Pestre igyekvő Fligelli osztrák őrnagyot elfogták. Mint kémgyanús egyén nehéz helyzetbe került. Azonban . . . „sikerült kieszközölni, hogy csak mint hadifogoly küldetett Pestre, mert voltak hevesebb követelők is". Ivánka Imre: Négyhavi szolgálatom a magyar hadseregben. Bpest. 1881. 19. 1. Carl Göllner egyébként fent idézett, újabban megjelent könyvében 1848 őszén ós 1849 tavaszán bőven sorol fel forradalminak és ellenforradalminak minősített cselekményeket anélkül, hogy a forradalom és ellenforradalom fegyveres erőinek a korabeli Habsburg-birodalomban való tényleges hadállásait erőteljesebben figyelemre méltatná. 207 — 208. I.
