Századok – 1969
Közlemények - Lengyel Alfréd: Adatok a Győr megyei kivándorlási mozgalom történetéhez (1890–1910) 717/IV
ADATOK A GYÖK MEGYEI KIVÁNDOHLÁSHUZ 727 Az USA-ban lezajlott gazdasági válság intő példaként szolgált, hogy hasonló megrázkódtatások esetleg a jövőben is előfordulhatnak. Ezen túlmenőleg, a krizis időszakában számos magyar kivándorlónak igen keserű sors jutott osztályrészül és a gazdasági depresszió alaposan megváltoztatta a kereseti és termelési viszonyokat. így történt azután, hogy sokan azok közül, akik már előre kiváltották Amerikába szóló útleveleiket, kivándorlásukat nem merték megkockáztatni. Győr megyében ezek a szimptómák különösen jellemzőek voltak ebben az időszakban. Az említett döntő faktorokhoz ilyképpen csak szükséges járulékként csatlakozott a hatósági beavatkozásoknak az a bővített skálája, amely a II. törvény végrehajtása alapján szabott új korlátokat ós további szigorításokat. Az úgynevezett reformtörvény lényegében az első (az 1903. évi IV. te.) alapmtézkedéseire támaszkodott, de a tilalmak, a büntető szankciók kérdésében és a kivándorlási tanács összetételében változtatásokat eszközölt.33 — A taxatíve felsorolt korlátozások vonalán a védkötelezettséggel kapcsolatos megszorításoknak volt nagy jelentősége, s ezek között is annak a rendelkezésnek, mely szerint megfelelő összegű óvadékot kellett az érdekelt személyeknek letenniük a visszatérés megtörténtéig. Lényegesebb módosítást jelentett (a gyakorlati végrehajtás szempontjából is) az új összetételű kivándorlási tanács életre hívása, illetve működtetése, mert az 1903-ban elvileg létesített, hasonló rendeltetésű szerv tulajdonképpen meg sem alakult. Részben ez a tény is igazolja, hogy a kivándorlási ügy egész komplexumának kezelése, legfelsőbb helyen történt szabályozása síkján vétkes mulasztások fordultak elő. — Érdekes e vonatkozásban a Magyar Társadalomtudományi Egyesületnek az amerikai kivándorlással összefüggésben készített emlékirata, amely Győr város tanácsához is eljutott megfelelő állásfoglalás közlése céljából.3 1 A memorandum értelmi szerzői között Giesswein Sándor győri kanonok neve is szerepel, aki sokat foglalkozott szociológiai kérdésekkel és bizonyos fokig reálisan ítélte meg a nehézségeket, tennivalókat. Az emlékirat bevezető soraiban a következőket olvashatjuk: ,,Az a népesedési mozgalom, melyet amerikai kivándorlás neve alatt ismerünk, alapjában véve a jelen kor gazdasági és szociális életének nagy, szerves jelenségei közé tartozik. Mai alakulatának helyes megítéléséhez mindazonáltal annak szem előtt tartása is múlhatatlanul szükséges, hogy a közel múlt állami és társadalmi politikájának sok sajnos tévedése és nem kisebb számú súlyos mulasztása ezt a természetes folyamatot nagy mértékben gyorsította, fokozta és beteges áramlatokkal komplikálta."3 5 A megoldást célzó javaslatok, reformkövetelések felvetésében a magyar radikálisok és a magyar szociáldemokraták már helyesebb nyomokon jártak. Mindkét párt a nemzetiségek elleni elnyomás rendszerének megszüntetésével, az általános választójog kiharcolásával és gyökeres földreform végrehajtásával akarta a kivándorlás problémáját megoldani. Az SzDP kivándorlási koncepciójában, ezeken túlmenőleg, azt hangsúlyozta, hogy a kivándorlások korlátozására nem törvényeket, közigazgatási intézkedéseket kell életbe léptetni, hanem emberies megélhetést, méltányos bérminimumot kell az ipari és agrárproletariátus részére biztosítani. — A radikálisok azonban elgondolásaikat tömegkapcsolataik gyengesége ós mozgalmuk elszigeteltsége miatt nem tudták valóra váltani, az SzDP viszont csak úgy tudott volna a követelések érvényre juttatása tekintetében eredményeket elérni, ha forradalmi módszereket alkalmaz politikájában és célkitűzéseit nem a koalíciós kormány, valamint a mögötte álló burzsoázia segítségével kívánja megvalósítani. Az új összetételű kivándorlási tanács egyébként arra volt hivatva, hogy a törvényhatóságokkal szorosan együttműködve, a belügyminisztert támogassa a kivándorlási ügyek minden vonatkozásában és véleményadásával közreműködjék a kivándorlások , okainak felderítésében, a mozgalom elfajulásának meggátlására alkalmas módok megállapításában. — A tanács munkáját bizonyos mértékben megkönnyítette az a körülmény, hogy az 1908-ban bekövetkezett boszniai-hercegovinai annexiót követően a fegyveres erők készenléti állapotát növelték, s így az állításkötelesek, illetve tartalékosok útlevélkérelmeit a belügyi kormányzat úgyis a szükséghez mérten megszigorította. Gyakorlatilag ez annyit jelentett, hogy pl. Győr megye területén a honvédkiegészítő parancsnokság engedélye nélkül nem lehetett útlevelet kiállítani, ez viszont az esetek túlnyomó részében az elutasítás álláspontjára helyezkedett.36 "Törvények Gyűjteménye. 1909. (Bpest. 1909.) 2-26.1. " GyÁL: Polgármesteri és tanácsi iratok. IX. 301/1908. ss Emlékirat az amerikai kivándorlás és vissza vándorlás tárgyában (Magyar Társadalomtudományi Egyesület). Bpest. 1908. 3. 1. " GyÁL: Alispáni iratok. X. 387/1909.
