Századok – 1969
Közlemények - Lengyel Alfréd: Adatok a Győr megyei kivándorlási mozgalom történetéhez (1890–1910) 717/IV
724 LENGYEL ALFBÉD is. De még ennél is tovább ment jó kapcsolatai révén a hajóstársaság, amikor közel 50 vármegye törvényhatósági bizottságának hozzájárulását megszerezte arra vonatkozólag, hogy az amerikai kivándorlók útleveleihez a fiumei útirány előnyeit propagáló felhívásokat csatolhasson. Győrben az első ilyen tartalmú nyomtatványok 1905 tavaszán kerültek ki a nyomdából. 2 3 Ekkor azonban a hivatalos álláspont hirtelen átcsapott a másik végletbe, amennyiben nemcsak a felhívások csatolását tiltotta be országszerte, hanem a hajóstársaság hirdetményeit is eltávolíttatta a közhelyekről. Az indokolás mindkét belügyi körrendelet esetében az volt, hogy ezek az eljárások nagyon alkalmasak arra. hogy a tájékozatlan embereket kivándorlásra csábítsák. Az aggodalmak nem is voltak alaptalanok, hiszen országos viszonylatban 1905-ben 119 965 fő (az előző esztendőben csupán 50 000 !), 1906-ban pedig 128'l09 fő hagyta el az ország területét, de Győr megye tekmtetében is hasonló volt a helyzet, miután az 1904-es év 426-os száma 1905-ben váratlanul 952-re, a következő évben pedig 972-re szökött fel. De zavarossá, elhamarkodottá tette a kivándorlási mozgalmak korlátozását, fokozatos megszüntetését célzó jogszabály-alkotást az a körülmény is, hogy még a belügyi kormányzat kebelén belül is eltérő vélemények alakultak ki az orvoslási, felszámolási módozatokat illetően. Egyesek a legradikálisabb eszközök alkalmazását javasolták, mások teljesen ellenkező állásponton voltak. Ez utóbbiak közé tartozott Győr megyében a pusztai járás főszolgabírója, — aki az alispánhoz küldött egyik jelentésében a kővetkezőket írta: „Szerény véleményem szerint az Amerikába való tömeges kivándorlást nem az okozza, liogy a járásombeli lakosság a megélhetést itt magának nem biztosíthatja, hanem a pénzszerzési vágy. Járásomban minden földművelő napszámos bír annyi keresettel, hogy még nagyszámú családját is tisztességesen cl tudja tartani. A lakosságot az a körülmény ösztökéli a pénzszerzési vágyra, hogy vannak községek, amelyekben az Amerikába vándoroltak 4 — 5 óv alatt 40 — 50 000 koronát küldtek haza családtagjaiknak. Ennélfogva úgy vélem, hogy az Amerikába való tömeges kivándorlás megakadályozása nem áll módunkban."2 1 Ez az állásfoglalás mindenesetre a legegyszerűbb volt, de egyúttal a legveszélyesebb is, mert azt bizonygatta, hogy ez a jelenség elkerülhetetlen, terjedésének megakadályozására mitsem lehet tenni. Sokkal reálisabb álláspontra helyezkedett az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, amely behatóan megvitatta a kivándorlással kapcsolatos problémákat és 1906 végén felterjesztést intézett a képviselőházhoz. Egyidejűleg azonban a törvényhatóságokat is tájékoztatta lépéséről, sőt Győr esetében azzal a kérelemmel fordult az alispánhoz, hogy a megye közgyűlése juttassa el pártoló tartalmú feliratát az országgyűléshez. Az OMGE felterjesztése elsősorban a földbirtokos osztály érdekeiből indult ki s a kivándorlás ügyének rendezését össze akarta kapcsolni az aratósztrájkok megelőzésének keményebb követelésével — ha lehet — felszámolásával és a szocialista agitáció megakadályozásával.26 Győr megye közgyűlése készséggel tett eleget a felkérésnek. Feliratában mindenekelőtt arról számolt be a képviselőháznak, hogy az ijesztő méretű kivándorlási mozgalmak a vármegye területén már eddig is milyen komoly fennakadásokat okoznak a mezőgazdasági termelésben, majd részletesen kitért a sorozatos szerződésszegésekre, aratási és egyéb munkabeszüntetésekre. Ezeket felette károsaknak minősítette a folyamodvány és kiindulásukat, eredő okukat „olyan elemek izgatásának tulajdonította, amelyek sohasem foglalkoztak a mezőgazdasággal, de aknamunkájukkal elősegítik a vándorlási láz és készség felfokozását". A javasolt orvoslási módok tekintetében Győr megye közgyűlése a következőket ajánlotta a törvényhozás figyelmébe: 1. Nyújtson be a kormány törvényjavaslatot a mezőgazdasági érdekképviselet megszervezésére, 2. készítsen javaslatot új cselédtörvény megalkotására, mely védelmet biztosít mindkét fél érdekeinek, de kizárja a szerződésszegéseket, sztrájkokat, 3. a hatóságok gyakorlatilag is hajtsák végre az 1898. évi II. tc. rendelkezéseit. 4. a földmunkás szövetségek központi és vidéki szakszervezetei vétessenek szigorúbb ellenőrzés alá, 5. a szocialista sajtónak az osztálygyűlölet szítására és a fennálló társadalmi rend megváltoztatására irányuló izgatásait törvényes úton kellene megakadályozni, 6. a kivándorlásról szóló törvényt sürgős revízió alá kell venni, 7. mindent el kellene követni annak érdekében, hogy a középosztály anyagi helyzete megerősödjék.2 6 " GyÁL: Alispáni iratok. X. 2470/1905. 14 GyÁL: Pusztai járás főszolgabírói hivatalának iratai. 1/1905. biz. " GyÁL: Alispáni iratok. XIII. 8285/1906. 21 GyÁL: Közgyűlési iratok. 701/1906. biz.
