Századok – 1969

Közlemények - Szakály Ferenc: A parasztvármegye történetéhez a XVII. században 690/IV

694 SZAKÁLY FEKENO A közgyűlés levelet küldött Eszterházy Pál főgenerálishoz. Ebben közlik a kár összegét, valamint az elmúlt néhány év paraszt vármegyei vonatkozású eseményeit. Javaslataik: 1. a katonáknak tiltsák meg, hogy török területre járjanak, 2. a végbeli kapitányok valóban járjanak el a bűnösök ellen, ne úgy, mint addig, amikor is a kapitány titokban hírt adott az érdekelt katonának, vagy pedig egyszerűen összeverték a végvárba jött parasztokat. Kérte a közgyűlés, hogy parancsolja meg: a Zólyomban, Besztercén, Radványban, Osgyánban lakó katonák költözzenek a végvárakba.2

0 Nem tudjuk, indult-e eljárás a felsorolt katonák ellen, de nem egy katona neve újból felbukkan forrásainkban: Borbély Balázs füleki katonát, aki a ceglédieket sarcoltatta, néhány évvel később malefactorként említik.2

1

Csillag Mihály 1676-ban két társával együtt felprédálta Köröst, s ezért elfogatását rendelik el.22

1678-ban pedig a ceglédiek panaszkodnak a lévaiakra, név szerint: Csillag Mihályra, Sámboky Istókra és Beretvás Andorra. Eszterházy Pál elfogatásukat rendeli el.2

3

(Bár a korábbi forrásokban divinyiként szerepel Csillag, a személyazonosság mégis valószínű.) 1676. aug. 11-én valóságos sereg garázdálkodik Kecskeméten. Vezetőik között ott találjuk a jól ismert divinyi Fekete Andrást, Dinnyés Tamást, Kis Andrist és a kékkői Nagy Gáspárt.24 Más forrásokban más személyek példái is igazolják, hogy semmi sem változott. A török hódítás fejlődésgátló szerepe természetesen ezidőben is változatlan. Arról volt csak szó, hogy a török hatalmi apparátus meglazult, hódító ereje meggyengült.2

5

A dolog másik oldalát is kell látnunk: a katonák nem egyszerűen szubjektív ártó szándékból, hanem lényegében véve szükségtől x'ízetve kényszerültek a paraszton élősködni.2

6 Ezen csak a viszonyok gyökeres átalakulása segíthetett. Mindez nem változtat azon az egykorú forrásadatokból élesen kivilágló ellentéten, amely a parasztságot és a harácsoló végvári katonaságot egymással szembeállította. * <i Alábbi forrásunkat Pest megye Levéltárában Processus criminales, 1674-2 jelzettel találjuk. Kezelhetőség végett római számokkal láttuk el a szövegeket (I—VI). Az I. és IV. jegyzőkönyv 4, a VI. 8 összefűzött lapból áll. Külön álló lapokon van a II., III. és V. szöveg, valamint a VI. szöveg deutruma. A forrásokban összesen 6 kéz írását ismerhetjük fel. Az V. szöveg kivételével — amely gyakorlatlan kéz írása, s valamelyik falusi nótáriustól származhat — valamennyi a nemes vármegyei tisztviselők kezének nyoma. Egységes fcrrásközlési szabályzat hiányában, anyagunkat betűhíven közöljük. Kizárólag az elengedhetetlen változtatásokat végeztük el (pl. értelemzavaró, szükségtelen nagybetűk redukálása, központozás elvégzése stb.). 20

Uo. 1674. 160 — 164. 1. — Vö. a 16. jegyzettel. 21

Uo. 1676. 240. 1. 22

Uo. 1676. 221. 1. 23

Pm. Lt. Intimata. 1678. nr. 9. Eszterházy Pál levele Csáky Pál lévai főkapitányhoz (Sentavia, márc. 2., másolat). 24

Pm. Lt. 1.1. 1676. nr. 15: Kecskemét város levele Pest-Pilis-Solt vármegyéhez (aug. 12.). 25

Purjesz István : A török hódoltság Pest megyében a XVII. század második felében (Pest megye 1668. évi vizsgálati jegyzőkönyve a török ellen). Levéltári Közlemények, 1958. 173 — 200. 1. 26

Benczédi: i. m. passim.