Századok – 1969

Tanulmányok - Ormos Mária: A Rajna-vidék német megszállásának közép-európai hatása 664/IV

A RAJNA-VIDÉK NÉMET MEGSZÁLLÁSÁNAK HATÁSA 679 annak, hogy Németországnak velük szemben megindított támadása esetében Franciaország, még ha sikeresen operál is, csak igen sok idő múlva és óriási nehézségek leküzdése árán siethet segítségükre." A végeredményt az osztrák külügyminisztérium politikai osztályának vezetője Puaux francia követ előtt így összegezte: „A következő alkalommal mi kerülünk sorra." Hasonlóan értékelte a helyzetet Schuschnigg kancellár is, aki a francia követ szerint nagyon szomorúan tekintett a jövő elébe. Úgy vélte, Hitler számára megnyílt az út pángermán törekvései megvalósítására. Nem lehetett kétséges, hogy ezen az úton az első állomást Ausztria képezi. Megoldást az osztrák kormány semmilyen irányban nem látott. A francia követ ugyan felhívta kormánya figyelmét arra, hogy az osztrák kormány bizalma a francia politikában a francia riposzt hatékonyságától függ, az osztrákok azonban ebben a hatékonyságban eleve nem bíztak. Valóban, Puaux megállapítása, mely szerint „Bécs sorsa hosszabb, vagy rövidebb távon a mi jelenlegi magatartásunktól fog függni", semmilyen hatást nem gyakorolt Párizsban.9 Érdektelenségbe hulltak a Prágából érkező figyelmeztetések is. A csehszlovák kormánykörök, mindenekelőtt Benes köztársasági elnök és Krofta külügyminiszter kifejezésre juttatták, hogy a német lépés első áldozatai Közép-Európa népei lesznek. Eltérően az osztrák kormányférfiaktól, a csehszlovák politika vezetői megpróbálták Franciaországot cselekvésre bírni. Rámutattak, hogy a francia fellépéstől egész Európa sorsa függ, s hogy amenvnyiben a német terv sikerül, úgy a biztonsági rendszer romba dől. Úgy vélték, hogy egységesen kimondott gazdasági és pénzügyi szankciók segítségével ' elő lehetne idézni a nácizmus bukását, s rámutattak arra, hogy a Népszövetség egy egyszerű elítéléssel csak saját tehetetlenségét vallaná be. Krofta külügyminiszter a prágai francia követ előtt kijelentette: „Exellenciád számot vethet a Párizs és Prága közti teljes nézetazonossággal. Csehszlovákia, jobban, ni int valaha, a fennálló béke megvédésére egyedül alkalmas eszköznek azt \ találja, ha létrehozzák a békés hatalmak: Franciaország, Anglia, Belgium, a kisantant, Balkánanlant, a Szovjetunió, ha lehetséges Lengyelország és 1 Olaszország frontját." A csehszlovák diplomaták, s köztük Masaryk londoni követ, rámutattak arra, hogy amennyiben most a hatalmak nem lépnek fel erélyesen Németország ellen, úgy Franciaország az utolsó hatóeszközt veszíti el Németországgal szemben. Európának tudnia kell, hogy ezentúl semmi sem ! áll majd a német területi törekvések útjában. A csehszlovák kormánytényezők ' felhívták a figyelmet arra is, hogy a következő lépés az Anschluss végrehajtása lesz, ezt pedig a kisantant széthullása követi majd.1

0 A prófécia pusztába hangzott el. Mindenki tudta, hogy Benesnek igaza van, és senki nem tett semmit. A Csehszlovákia által javasolt szankciós politikát a kisantant másik két állama is csak formailag követte. Titulescu külügyminiszter ugyan hasonló javaslattal élt és szilárd blokk-politikát követelt,1

1 9 K. 63. 1937-21-864(892) Rudnay bécsi m. követ táv. márc. 10.: DDF. II/l. 308. sz. 420. 1.: 332. sz. 441. 1. 10

K. 63. 1937 — 21 — 864(929) Kürn utasítás Sztójaynak, márc. 14.: 864(959) Berlini követség táv. márc. 15.: 864(994) Wettstein prágai követ jel. márc. 16.: DDF II/l. 307. sz. 419. 1.: 343. sz. 453-454. I.: 344. sz. 454. 1.: 373. sz. 485-486. 1.: 385. sz. 496 — 497. 1.: 402. sz. 517 — 518. 1.: 418. sz. 544. 1.: 423. sz. 547. 1.: 424. sz. 548 — 549. 1. 11

K. 63. 1937 — 21 — 864 (886) Bárdossy bukaresti m. követ táv. márc. 10.: 864 (924) Bárdossv táv. márc. 12.: DDF П/1 309. sz. 420 — 421. 1.: 36. sz. 435 — 436. 1.: 432. sz. 558. 1.