Századok – 1969
Tanulmányok - Ormos Mária: A Rajna-vidék német megszállásának közép-európai hatása 664/IV
A RAJNA-VIDÉK NÉMET MEGSZÁLLÁSÁNAK HATÁSA 675 másnapra helyezte kilátásba. François-Poncet megtudta, hogy a külügyminiszter ugyanarra az időre magához kérette az angol és a belga nagykövetet is. Még aznap jelentette, hogy a Göring által tartandó tanácskozás tárgya a rajnai kérdés és az azzal kapcsolatban teendő nyilatkozatok kérdése lesz. Március 7-én a kora reggeli órákban a francia vezérkar értesülést kapott arról, hogy a bevonulás március 12. vagy 15-én, egy más forrás szerint április 1-én megtörténik. Ugyanakkor francia sajtókörökből az a hír futott be, hogy német reguláris egységek hajnalban beléptek a demilitarizált övezetbe. Az utóbbi hír felelt meg a tényeknek.5 * A német lépés közép-európai hatását a legpregnánsabban Politis görög politikus szavaHoglalták össze. „Franciaország kis szövetségesei, vagy barátai — mondotta Laroche brüsszeli francia nagykövet előtt — mélyen nyugtalanok lennének, ha Franciaország elfogadná, hogy Németország a Rajna balpartján erődítményeket építhet. Egy ilyen fejlemény lehetetlenné tenné, vagy legalábbis szerfelett megnehezítené a francia haderőknek, hogy a védelmi szerződések révén Franciaországgal kapcsolatban álló hatalmak segítségére siethessenek, vagy pedig, hogy felelhessenek például az Anschluss Németország által való megvalósítására. A szóban levő hatalmak elveszítve minden reményüket Franciaország hatékony segítségében, kénytelenek lennének politikájuk átorientálására gondolni: a kisantant, sőt a Balkán államok között is a szövet-I ségek felborulásának egy fajtáját látnánk végbemenni." Hozzátette Politis, hogy , amennyiben Franciaország kész arra, hogy a Maginot-vonal mögött elzárkózva szabad folyást adjon az eseményeknek, kérdésessé válik nagyhatalmi szerepe, s az is, hogy amennyiben maga szorul támogatásra, találhat-e ilyet. Az adott helyzetben, Anglia és Olaszország ismertetett attitűdje folytán, ' az események további menete elsősorban a francia kormány által kialakított v állásponttól függött. Midőn Hitler március 7-én a Reichstagban bejelentette a remilitarizálást, szokásához híven gondoskodott arról, hogy Anglia, s ezúttal Olaszország számára is elhelyezzen beszédében olyan ígéreteket, melyek szemükben értékesebbeknek tűnhetnek, mint amennyire a német lépést saját szempontjukból veszélyesnek tartják. „Bizonyos feltételek" mellett kilátásba helyezte Németország visszatérését a Népszövetségbe, s felújította készségének hangoztaták sát arra, hogy tárgyalásokat kezdjen Franciaországgal és Belgiummal kétoldalú demilitarizált övezet létesítéséről, német—francia—belga 25 éves megnemtámadási szerződésről, aminek Anglia és Olaszország garantálói lennének. Kijelentette, hogy hajlandó légi egyezményt kötni, s végül valamennyi keleti szomszédjával a Lengyelországgal fennálló szerződéshez hasonló egyezményt aláírni. Mindezeket a március 7-én átadott memorandum is tartalmazta. Ezek az ajánlatok megnehezítették Franciaország helyzetét, s aranyhidat vertek azok számára, akik semmit sem akartak tenni. 5 DDF II. sz. I. köt. Ld. Table méthodique I. L'interprétation du Pacte de Locarno et le statut de la Rhénanie, a, b, c. d, pontok 193G. márc. 6-ig; DGFP (С) IV. köt. Ld. Analytical List of Documents. Rhineland, valamint V. köt. uo. március 5 — 7. — OL. К. 63. 1936 — 21—340 Sztójav berlini követ jel. jan. 23.; 21/43 — 388 Khuen-Héderváry párizsi követ jel. jan. 29.; 21 — 642 Woracziczky brüsszeli ügyvivő jel. febr. 12.; 27 — 756 Bárdossy bukaresti követ jel. febr. 25.; 23-895 Sztójay jel. febr. 29.; 21/28-921 Jungerth moszkvai követ jel. márc. 4.; 21 — 864 (897) Sztójay jel. márc. ti. 5*
