Századok – 1969
Tanulmányok - Vadász Sándor: A zimmerwaldi konferencia 641/IV
646 VADÁSZ SÁNDOIl szocialista körökben jól ismert Grimm kezébe csúszott át. Ő volt az, aki 1915 nyarán irányította a konferencia előkészítő munkálatait. Mielőtt sor került volna a konferencia összehívására, meg kellett egyezni az alapvető kérdésekben: kiket hívjanak meg a nemzetközi értekezletre és milyen legyen ennek irányvonala. Evégből szervezte meg Grimm az egyes háborúellenes csoportok képviselőinek előzetes tanácskozását. Ujabb kutatások azt bizonyítják, hogy az úgynevezett előkonferencia kezdeményezésében és előkészítésében nem elhanyagolható szerepe volt a Lengyel Szocialista Párt balszárnyának, személy szerint Waleckinak, aki tárgyalt Grimm-mel és megállapodott vele a szóban forgó találkozót illetően.0 Az előkonferenciát7 július 11-én tartották meg Bernben. Rendkívül szűkkörű volt ez az értekezlet, mindössze heten voltak jelen: Grimm, Balabanova és Morgari (Olasz Szocialista Párt), Axelrod (mensevik Szervező Bizottság), Warski (Lengyelország és Litvánia Szocialista Pártja), Walecki (Lengyel Szocialista Párt balszárnya) és Zinovjev, a bolsevikok képviseletében. Zinovjev a tárgyalások lefolyásáról készített beszámolójában megjegyzi, hogy számára az első perctől kezdve különösnek tűnt az értekezlet összetétele: a tulajdonképpeni baloldalt egyetlen küldött sem képviselte. Hiányolta a holland tribunisták, Radek, a Lichtstrahlen-csoport és a skandináviai szocialista ifjúsági szervezetek megbízottainak jelenlétét. Észrevételét szóvá is tette, mire azt a választ kapta Grimmtől, hogy kizárólag azokat a szervezeteket hívták meg, amelyek tagjai a Nemzetközi Szocialista Irodának. Krupszkaja is említi, hogy Zinovjeven kívül nem volt igazi baloklah ezen a tanácskozáson.8 , Első napirendi pontként Morgari jelentését hallgatták meg franciaországi és angliai út járói, utána Grimm ismertette Zetkinnel folytatott beszélgetéseinek tartalmát. Zetkin kijelentette, hogy a német ellenzék (Internacionálé-csoport) részt vesz a konferencián; ami a megvitatásra kerülő kérdéseket illeti, szerinte csakis a béke kérdésével kell foglalkoznia. Zetkin azt is kifejtette Grimmnek, hogy késedelem nélkül kapcsolatot kell létesíteni Haaseval és Kautskyval. Ő ugyan nem ért egyet álláspontjukkal, „de meg kell kísérelni 1 együtt haladni velük, hogy a Kautsky— Haase-csoportot balra toljuk".9 Grimm beszámolójának meghallgatása után határozatot hoztak arról, hogy a közeljövőben újabb előkészítő tanácskozást tartanak az egységes nézőpont kialakítása végett. Az értekezleten Zinovjev is felszólalt. A bolsevikok célkitűzéseivel , összhangban, Lenin útmutatásait követve arra törekedett, hogy biztosítsa a baloldali csoportok részvételét a konferencián. Három javaslatot terjesztett elő: 1. a résztvevők minden pártot és szervezetet meghívnak, amely kész harcolni a hadihitelek és a miniszterializmus, továbbá a sovinizmus ellen és az osztályharc felújítására törekedik; 2. a második előkonferenciára meghívják a holland marxistákat, a bolgár tesznyákokat (Blagoev), a skandináv ellenzékieket (Höglund-ot és a norvégek később kijelölendő képviselőjét), a Lichtstrahlen-csoportot, a lengyel pártellenzék és a lett szociáldemokrácia 6 F. Tych: PPS-Lewica w latach woyny 1914—1918. Warszawa. 1960. 75. 1. 7 Az előkonfereneiáról egyetlen dokumentum maradt fenn, Zinovjev beszámolója (Otcsot delegata CK RSzDRP о predvorityelnom szovescsanyii, szosztojavsemszja II íjul ja 1915 g., po voproszu о szozüve mezsdunarodnoj konferencii. Leninszkij szbornik XIV. Moszkva-Leningrad, 1930. 161 — 164. 1.). Az eredeti fogalmazvány német nyelven íródott. Az előkonferencia lefolyását Zinovjev beszámolója alapján ismertetjük. 8 N. K. Krupszkaja: Visszaemlékezések Leninre. Bpest. 1959. 284. 1. 9 G. Zinovjev: i. m. 162. 1.
