Századok – 1969
Tanulmányok - Ölvedi Ignác: Adalékok Horthy és a Lakatos-kormány katonapolitikájához (1944. augusztus 29.–szeptemer 8.) 30/I
58 ÖLVEDI IRNÁC redes azt magyarázta, hogy a keletről fenyegető veszély „• . . . támadásra kényszeríti Magyarországot. Célunk, hogy a Duna-medencét a teljes bolsevizálástól megmentsük. Felfogásunk szerint ez angolszász érdek is. B. ezt sürgősen közölje." íme mibe kapaszkodnak Horthyék még a 24. órában is. Szándékukhoz kétség nem fér. Fegyverszünetet csak az angolszászokkal szeretnének kötni, de ezt is abban az esetben, ha az szavatolja, hogy a szovjet hadsereg a további előnyomulását a Duna-medencében beszünteti. Szeptember 1-én küldött táviratukban kérik az összekötőt, hasson oda, hogy az ,, . . . angolszászok gyakoroljanak nyomást az oroszokra, hogy a tárgyalások alatt ne támadjanak". Tárgyalások egyébként a nyugatiakkal sem kezdődtek, mert Horthyék az angolszászoktól sem kértek hivatalosan fegyverszünetet. Nyugat felé is csak taktikáztak. Szeptember 1-én Budapest a berni megbízott tudomására adta, hogy Budapesten járt Guderian és Magyarország védelmét illetően biztató ígéretet tett. „Ezeket közöltem Bakách-Bessenyeyvel, megújítva azt a kérésünket — írja Hennyey , hogy Magyarország csak a nyugati szövetségesekkel köthesse meg a fegyverszünetet."0 7 Bessenyey szeptember 4-i sürgönyében mégegyszer kísérletet tett megérttetni Horthyékkal, hogy a helyzetet és a szövetségesek közötti viszonyt rosszul ismerik és hogy az ügy nem tűr halasztást.6 8 Választ nem is várva, szeptember 5-én újabb üzenetében a következőket hozta Horthyék tudomására: „Amerikai követ ma este átadta . . . kormánya alábbi táviratát. . . Fegyverletételre vonatkozó ajánlat mindhárom fő szövetséges állam kormányához intézendő, nevezetesen: Szovjetunióhoz, Angliához és az Egyesült Államokhoz. Amennyiben a fegyverletételre vonatkozó óhaj őszinte . . . intézkedni kell egy megbízott, vagy egy bizottság kiküldésére, melyek teljhatalommal vannak felruházva a fegyverszünet megkötésére. Ha Magyarország vezetői nincsenek abban a helyzetben, hogy ilyen megbízottat, vagy bizottságot küldjenek, keressenek utat és módot arra, hogy teljhatalmú megbízást juttassanak ki e célból egy olyan személyiségnek, aki már külföldön tartózkodik. Mihelyt a szövetségesek tudomására jut, hogy Magyarország ezt a lépést megtette, meg fogják jelölni, hogy a magyar delegáció hova menjen . . . , hogy a szövetségesek megbízottjaival találkozzék." A Lakatos-kormány részéről megnyilvánuló huzavonát, határozatlanságot Bakách-Bessenyey is megunta. Ezért kérte, hogy mentsék fel a további megbeszélések folytatásától. Miért manővereztek még mindig Horthyék, amikor tudomásuk volt arról, hogy a szövetségesek hajlandók a tárgyalásokra és a teljhatalmú megbízottat, vagy a bizottságot várják? Ennek oka abban rejlik, hogy az 1944 augusztus végén és szeptember elején Bernből érkezett táviratok tartalma és a nyugatiak magatartása nem felelt meg Horthyék katonapolitikai elképzeléseinek. 67 Hennyey Gusztáv: Magyar erőfeszítések . . . 24. 1. 68 „Kormányzó Úr Őfőméltóságához augusztus 26-án intézett kérelmem célja volt — jelentette —, Magyarországot még az utolsó pillanatban Németországtól elválasztani és magyar vér további felesleges ontását elkerülni. Lakatos vezérezredes kijelentései németekkel való további együttműködésről, valamint a Budapestről hozzám eljuttatott kívánságok azt bizonyítják, hogy úgy Magyarország jelenlegi helyzetét, mint angolszász—orosz viszony lényegét tökéletesen félreismerik. Ha nem kapom meg azonnal ismételten kért felhatalmazást . . . oroszokra, valamint szomszédainkra is vonatkozó fegyverszünet hivatalos felajánlására, akkor kénytelen vagyok magamról minden felelősséget elhárítani ós kérni, hogy a beszélgetések további folytatásával R. (Rakolczay) bizassék meg."
