Századok – 1969
Tanulmányok - Gerics József: Árpád-kori jogintézmények és terminológia törvényhozásunk egyik keltezetlen emlékében 611/IV
ÁRPÁD-KORI JOGINTÉZMÉNYEK ÉS TERMINOLÓGIA 63í> Ha a praxis, a gyakorlat szempontjából tekintjük a dolgot, még érdekesebb jelenségekkel találkozunk. Mindenekelőtt azt az eljárási utasítást említhetjük, amelyet Miklós nádor küldött 1291-ben János fia Péter, Budméri András, Lénárd fia Domonkos és Benedek fia Dénes ispánoknak, „judicibus nobilium in comitatu de Barana per dominum regem deputatis".30 Hasonló adatok Pozsony megyéből is ismeretesek: 1295-ben Vörös Ábrahám pozsonyi udvarispán intézkedik Nagy Jakab comesszel, Péter és Farkas comesekkel, Nagy Péterrel, Kiüti Salamon comesszel, Pamlény comesszel és Gutori Balázs comesszel mint „una cum judicibus per . . . Andreám . . . regem deputatis" földügyben.31 1298-Ъа,п Demeter zólyomi és pozsonyi ispán ítélkezik szintén földügyben „una cum judicibus a . . . Rege deputatis in comitatu Posoniensi et aliis quampluribus nobilibus et iobagionibus castri".3* 1301-bői Török Pál idézett oklevelet a király által deputált 4 bíró Pozsony megyei szerepléséről (lásd feljebb), 1311-ben Detre pozsonyi udvarispán és Kun András, Szerafin fia István, Márton fia Pál és Karcsai Lukács „quatuor judices... a domino rege deputati" ítélkeznek,33 1313-ban Demeter pozsonyi comes és Demeter udvarispán oldalán Gutori Péter, Csürlei András, István fia István és Pákai Lipót tűnnek fel, mint „quatuor judices ... a rege . . . comicie ( !) Posoniensi pro presenti negotio et quibuslibet aliis agendis deputati."34 Sajátságos és jellemző az a XIII—XIV. század fordulójáról származó keltezetlen oklevél, amely Pál nyitrai udvarispán mellett említi „Mauricius nobilis de Bab, judex in provincia Nitriensi per M(atheum) palatinum constitutus"-1.36 Ezek az adatok a megyei szervezet fejlődése szempontjából igen fontos eddig nem tárgyalt problémákat vetnek fel. (Ezekre más alkalommal szeretnék visszatérni.) Á törvényszöveg szempontjából tárgyilag is elfogadhatóvá teszik azt a nyelvileg lehetséges interpretálást, hogy a szolgabírói tisztséget a király által megbízott nemesek viselték. A szolgabírák kinevezését a XIII—XIV. század fordulóján az uralkodó olyan mértékben gyakorolhatta, és ez annyira „felségjognak" számíthatott, hogy Nyitra megyében Csák Máté, az oligarcha is jónak látta igénybevenni. A nemesi önkormányzatnak, lia valamennyire is kifejlődött ekkorra, az ilyesmi kétségtelenül nem vált javára. Lehet, hogy a dolgot a király szempontjából a rendkívüli helyzet kívánta szükségintézkedésnek tekinthetjük. Az azonban bizonyos, hogy mindenképpen a központi hatalom érdekeit szolgáló rendszabály volt, amelyet a törvény is szentesített. A szolgabírák királyi kinevezése Pozsony megyében az 1310-es évekből is bizonyítható, viszont az is vitathatatlan, hogy itt ez III. András-kori gyakorlat folytatása volt és a törvény ezzel Árpád-kori eredetű praxist kodifikált. À megyei ítélőszék szervezete a XIII. század végén annyira már mindenesetre megszilárdult, hogy az egri káptalan III. Andráshoz írt jelentése szerint megbízottja a gömöri udvarispánt és a 4 szolgabírót „in villa Gumur in sede 'judiciali" találta együtt36 , ami e fontos intézmény későbben is használatos elnevezésének szintén Árpád-kori eredete és alkalmazása mellett tanúskodik. 30 ÁUO X. köt. 424. 1. A datálatlan oklevél keltét Wertner Mór állapította meg: Tört. Tár, 1897. 451. 1. 31 ÁUO V. köt. 146. 1. 32 ÁUO V. köt. .200. 1. 33 Nagy Imre—Nagy Gyula: Anjou-kori Okmánytár (röv.: Anjou O.) Bpest. 1878 — 1920. I. köt. 220. 1. 31 Uo. 315 — 316. 1. 35 Idézi Fügedi Erik: Századok, 72. (1938) évf. 291. 1. 38 HO VII. köt. 317. 1.
