Századok – 1969

Tanulmányok - Gerics József: Árpád-kori jogintézmények és terminológia törvényhozásunk egyik keltezetlen emlékében 611/IV

Geric-s József: Árpád-kori jogintézmények és terminológia törvényhozásunk egyik keltezetlen emlékében I. Ulászló király 1440. július 20-án, kevéssel megkoronáztatása után terjedelmes privilégiumban több korábbi törvényt írt át és erősített meg a rendek előterjesztésére. Az átírt törvények között szerepeltek egyebek mellett az 1298. évi országgyűlés végzései, valamint egy királyi tanácsi határozat, a főpapok és bárók által alkotott cikkelyek. Ez a tanácsi határozat semmiféle keltezést és időjelölő kifejezést, uralkodói vagy méltóságnevet, de még olyan jellemző fordulatot, stiláris vagy diplomatikai vonatkozást sem tartalmaz, amely keletkezésének időpontjáról útbaigazíthatná a kutatót. Szövegét éppúgy, mint az 1298-as törvényét, csak az 1440. évi átiratból ismerjük, tehát külső kritikájáról le kell mondanunk. Korhozkötését ilyen módon számos, szinte leküzdhetetlen akadály nehezíti. Ezeket csak tetézi az a nehézség, hogy az átiratban a tanácshatározat szövege mintegy össze van olvasztva az 1298. évi törvényével, cikkei bevezető rész vagy más határozott elválasztás nélkül követik emezét, és csak figyelmes olvasással venni észre, hogy két különböző jogalkotás termékéről van szó. A datálatlan tanácshatározat korhozkötése tehát méltán vitatott kérdése immár 170 esztendeje a jogtörténetnek és a történetírásnak egyaránt. Létrejöttének határpontjairól az a tény adhat felvilágosítást, hogy cikkelyeit I. Ulászló átirata közvetlenül az 1298. évi törvény után, de az 1351. évi törvény előtt közli. A rendek 1440-ben egy „libellus seu registrum"-ot ter-I jesztettek az újonnan megkoronázott uralkodó elé, ebből vették az Ulászló által megerősítendő régebbi dekrétumok szövegét. Feltéve, hogy Ulászló kancelláriája aránylag pontosan másolta le ennek a ,,libellus"-nak a tartalmát, és hogy a „libellus seu registrum" összeállítói sem követtek el végzetes tévedést az általuk megörökített dokumentumok kronológiájában, a datálatlan tanácshatározat keletkezését — a vele együtt átírt törvények sorrendjében elfoglalt helye alapján — 1298 és 1351 közé tehetjük. Az eddigi kutatók véleménye abban megegyezik, hogy ezeket az artikulusokat a XIII—XIV. század fordulójáról eredeztetik, de a közelebbi datálásra nézve nincs egyetértés: az egyik felfogás III. András utolsó éveit, a másik az Anjou-kor elejét tartja a keletkezés idejének. A problémát utoljára Szilágyi Loránd vizsgálta 1957-ben publikált tanulmányában.1 ő a tanácsi határozatot az 1312 és 1315 közti esztendőkből származtatja. 1 III. Endre 1298. évi törvénye. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis do Rolando Eötvös Nominatae, Sectio Historiea, Bpest. 1957. Tom. I. 165 — 166. 1. A korábbi irodalom ismertetése u. itt. 1»