Századok – 1969
Tanulmányok - Ölvedi Ignác: Adalékok Horthy és a Lakatos-kormány katonapolitikájához (1944. augusztus 29.–szeptemer 8.) 30/I
52 ÖLVEDI IRNÁC A Lakatos-kormány volt politikai és katonai vezetőinek nyilatkozatai, korabéli dokumentumai bizonyítják: a magyar felső vezetés felismerte, hogy Németország a háborút elvesztette és összeomlása rövid idő kérdése. Következtetése ennek ellenére: Magyarország számára egyetlen lehetőség van: folytatni a harcot, német segítséggel védekezni mindaddig, amíg az angol—amerikai csapatok megérkeznek. Más lehetőséget a kormány szeptember elején nem is keresett. Az angol amerikai csapatok közelgő partraszállását a Balkánon biztosra vette. Ezen katonapolitikai koncepciójának kialakításában — minden bizonnyal — jelentős szerepet játszhattak és nagymértékben növelték reményét a Magyarországra érkező hírek is, amelyek Horthyék tudomására adták, hogy Nagybritannia miniszterelnöke is lázasan tevékenykedik annak érdekében, hogy legalább Közép-Európában megelőzzék a szovjet hadsereget. „Tény az, hogy az angolszászok nem akarják, hogy az oroszok megszállják Magyarországot" . . . jelentette a külügyminiszter állandó helyettese az augusztus 25-i minisztertanácson. Azt szeretnék, hogy a magyarok addig tartsák vissza az oroszokat, amíg az angolszászok meg tudják szállni Magyarországot ...5 8 Ezek a hírek igen imponáltak, teljes egészében beilleszkedtek a magyar uralkodó osztályok elképzeléseibe. Ezekre alapozták az angol amerikai csapatok közelgő adriai partraszállását ós azt a következtetést, hogy ha Magyarország keleten a szovjet hadsereggel szemben az arcvonalat tartani fogja, akkor az országot angolszász katonaság szállja meg. Az angol tervekről, elképzelésekről Magyarországra érkező hírek Horthy -éknak reményt, hitet és bátorságot adhattak a Kállay-féle koncepció felújítására, olyan hadászati helyzetben, amikor a szovjet hadsereg felvonulóban volt Magyarország akkori határaira. így történt meg az, hogy a Lakatos-kormány új katonapolitikája nemcsak a német, hanem az angolszász érdekeket is szolgálta. A hitlerista hadvezetés néhány kérdésben engedett, mert a balkáni arcvonal szétesésének pillanatában a magyarországi kormány változás a németeknek is kedvezett. Az új hadászati védelmi terepszakasz létrehozása magyar részvétel nélkül elképzelhetetlen volt. A romániai események után — német szempontból igen súlyos liadihelyzetben egy esetleges magyar átállás és a Kárpátokban az arcvonal megnyitása nagymértékben meggyorsította volna a szovjet csapatok lendületét, folyamatos előnyomulását. A Vörös Hadsereg további előretörése viszont komoly veszélyt jelentett a Balkánon működő német fasiszta erők közlekedési útvonalaira és Németország nagyfontosságú ipari bázisaira: a csehországi, az ausztriai és a dél-németországi hadiipari központokra. Figyelembe kell venni azt is, hogy Magyarország Németországnak hadosztályokat, értékes, pótolhatatlan nyersanyagokat, bauxitot, nyersolajat és élelmiszert adott.5 9 Ezért területének megtartása elengedhetetlenül szükséges volt. Ezen állt, vagy bukott az arcvonal déli szárnyának megszilárdítása. 58 01. Mt. jkv. 1944. aug. 25. 59 Magyarország esetleges kiszakadása a fasiszta szövetségből a német hadigépezetet tápláló három kőolaj vidék közül kettőnek: a nagykanizsainak és a bécsinek a kikapcsolásával fenyegetett. „A magyar olajmezőknek és a bécsi medence feldolgozó üzemeinek elsődleges jelentőségük van — jelentette ki Hitler a főhadiszálláson tartott egyik értekezleten —, mivel ezek adják össz-nyersolajtermelésiink 80%-át, amely nélkül a háborút folytatni lehetetlen". Krasznij Flot: 1948. szept. 7.
