Századok – 1969
Tanulmányok - Ölvedi Ignác: Adalékok Horthy és a Lakatos-kormány katonapolitikájához (1944. augusztus 29.–szeptemer 8.) 30/I
ADALÉKOK HOKTHY ÉS A LAKATOS-KORMÁNY KATONAPOLITIKÁJÁHOZ 51 Dunántúlon pedig előkészítjük az angol —amerikai megszállást, mert kívánatosabb az angolszász megszállás, mint az oíosz."5 5 A Lakatos-kormány katonapolitikájának célját a legérthetőbben Vörös János vezérezredes vezérkari főnök fogalmazta meg. A Honvéd Vezérkar azt a következtetést vonta le, hogy ,, . . . az európai harcot vezető német birodalom az egyre fokozódó ellenséges túlsúly következtében a további harc feladására kényszerül és fegyverszünetet kér. Sőt nem tartozik a lehetetlenségek birodalmába az sem — mondja a nyilatkozat —, hogy Németország ellenállása esetleg máról holnapra összeomlik."5 6 Az első hivatalos okmány, amelyben kimondták: Németország a háborút elvesztette és az összeomlás bármelyik napon bekövetkezhet. Ez valóban az események tárgyilagos mérlegelése. Annál érthetetlenebb az a következtetés, > hogy „haderőnk erejének és ütőképességének fenntartására irányuló törekvésünk csak akkor járhat sikerrel, azaz eme törekvésünk első és legfontosabb feltétele az, hogy a német birodalom oldalán tovább folytassuk a harcot mindad, dig, amíg a németek is hajlandók szövetségesi hűséggel határainkat megvédeni és erre képesek is." A vezérkari főnök biztosította a fasiszta hadvezetést, hogy amíg csapatokat küldenek Magyarországra, addig a magyarok is harcolnak. Ennél többet , Hitler nem is várt, ez volt a döntő. Minden mást ennek rendeltek alá. A német t főparancsnokságot csak az érdekelte, hogy Horthyék a szovjet hadsereggel szemben folytassák az ellenállást. A háború elvesztésére vonatkozó megjegyzések, előkészületek az angolszász megszállás biztosítására ekkor már nem számítottak megbocsájthatatlan bűnnek. Csatay honvédelmi miniszter ezt így ^ fogalmazta meg: „A németeknek és nekünk is az volna a legjobb, ha legalább jelképesen angolszász egységek megszállnák az ország egy részét. Ez ellen a németek sem emelhetnek kifogást, mert hiszen a németek is a nyugati frontot fogják feladni, összeomlás esetén, és semmi esetre sem a keleti frontot."5 7 Vörös vezérezredes memorandumában folytatja a bizonyítékok felsorolását, kimutatja, hogy a hadsereg meglevő erejét fenntartani csakis német segítséggel lehet. Viszont erre ,, . . . csak akkor számíthatunk, ha őket saját és Európáért vívott harcukban teljes erőnkkel támogatjuk . . . Német alátámasztás nélkül a hosszú határok megvédése jelenlegi erőnkkel katonailag teljesen lehetetlen. Saját erőnk erre túl kevés ..." , ,Ha azzal számolnánk is - - folytatja a vezérkari főnök—, hogy Németország a háborút elvesztette, akkor is végsőkig kell határainkat védeni, nehogy a bolsevizmus martalékai legyünk, mert a legrosszabb esetben egy nemzeti tragédia esetén is csak úgy tudjuk nemzetünk fennmaradását biztosítani, ha az oroszokat távoltartjuk és egy gyászos megszálláshoz az angolszászoknak időt nyerünk". (Kiemelés tőlem — Ö.' I.) 55 A békeelőkészítő bizottság katonai iratai: 1. doboz. VII/2. 03026. lap. 56 A memorandumot közli Nagy Vilmos: i. m. 206—211. 1. Lásd még erre vonatkozóan: Ölvedi Ignác: A honvéd vezérkar 1944. szept. 4-i memorandumának vitájához. Hadtörténelmi Közlemények, 1966/4. sz. 57 OL. Mt. jkv. 1944. szept. 8. Csatay honvédelmi miniszter a román átállás után felkereste a testőrlaktanyában őrizetben tartott Kádár Gyula vk. ezds-t. A katonapolitikai helyzettel kapcsolatban kérte a véleményét. Kádár a román példa követésót javasolta. Csatay ezt lehetetlennek tartotta ós kifejezte azt a reményét, hogy: „talán mégis sikerül a németeknek megállítani az oroszokat, legalább addig, amíg az angolszászok tért nyernek". (Kádár Gyula a szerző kérdésére adott nyilatkozatából.) 4*
