Századok – 1969
Tanulmányok - Ölvedi Ignác: Adalékok Horthy és a Lakatos-kormány katonapolitikájához (1944. augusztus 29.–szeptemer 8.) 30/I
ADALÉKOK HORTHY JíS A LAKATOS-KORMÁNY KATONAPOLITIKÁJÁHOZ 49 Ez szavakban és tartalmában is más, mint amit Lakatos 1946-ban mondott.5 0 Viszont félreérthetetlen állásfoglalás volt a szovjetellenes háború folytatása mellett, azaz azt tükrözi, hogy Horthyék a kiválást nem a németekkel való szembefordulással, hanem a szovjet hadsereg elleni harc folytatásával szándékoztak előkészíteni. Ennek egyidejű bejelentésével a kormány német segítséget kért a szovjet csapatok előnyomulásának feltartóztatására. Mi késztette Horthyékat arra, hogy abban a helyzetben, amit maguk is úgy jellemeztek, hogy elérkezett a vég, menteni kell ami még menthető, és amely politikailag és katonailag is kiválóan alkalmas volt a németektől való elszakadásra, mégis a szovjetellenes háború folytatása mellett döntsenek? , Miért a harcot és nem a kiugrást választotta a Lakatos-kormány 1944 augusztus végén, szeptember elején? Ezekre a kérdésekre igyekszünk a tanulmány további részében választ adni. Figyelemre méltó Hennyey erről mondott véleménye: ,,A kormányzó, elsősorban erkölcsi okokból elutasította Magyarországnak a német szövetségből való azonnali kiválását. Lehetetlennek tartotta, hogy Magyarország szövetségesét előzetes értesítés nélkül cserbenhagyja."5 1 Lakatos volt külügyminisztere elismeri tehát, hogy a katonapolitikai helyzet a német szövetségből való azonnali „kiválásra megfelelt, hogy ezt tisztán erkölcsi okokból" halasztották el. A következő mondatában azonban már ő is megmondja, hogy nem is a „lovagiasság", hanem politikai okai voltak annak, hogy a kiválásra felkínált lehető* séget nem használták ki. I „A helyzet megítélésénél — írja döntő szerepet játszott az a körülmény, hogy a román kiugrás által a már úgyis súlyossá vált katonai helyzet j teljesen felborult volna és a Vörös Hadsereg csapatainak kaput nyitott volna Magyarország elárasztására. Fenti mérlegelések alapján közölte a kormányzó Veesenmayerrel, hogy Magyarország változatlanul folytatja a Kárpátok védelmét, de kéri komoly német erőknek sürgős bevetését, mert különben a románok I által teremtett nehéz katonai helyzet végzetessé válhat." Pár oldallal később még világosabban mondja ki a Szovjetunió elleni háború folytatásának okát. „A nyugati szövetségesek döntő sikerei folytán a magyar legfelső vezetésnek az volt a törekvése, hogy egy általános katonai összeomlás esetén az országot az orosz erők beözönlésétől megóvja, a megszállást mindhárom hatalom csapatai végezzék, és ha azt nem lehetne elérni, az csak az angolszász erőkre korlátozódjék. Ezért határozta el a Lakatos-kormány a kormányzóval egvet-1 értésben, hogy a Kárpátokat megvédi."5 2 a nyakában mondott el. Horthy a kormány összeállításában és a feladatok meghatározásában és a cselekvés módszerében is maximálisan követi és betartja a Bethlen István 1944 június végén írt emlékiratában megjelölt szempontokat. Bethlennek is az volt, a nézete, hogy a kormányváltozás után ós a németekkel szoros együttműködésben a szovjet hadsereg ellen a harcot folytatni kell (Horthy Miklós iratai, 462., 464. 1.). A romániai események után változtatta csak meg álláspontját. 50 Az új kormány elé — Lakatos 1946-ban tett vallomása szerint — Horthy a következő feladatot állította: 1. a német megszállás ellenére a magyar szuverenitás visszaállítása, 2. a zsidóüldözés azonnali megszüntetése, 3. Magyarország háborúból való kilépésének előkészítése. (Közli Rozsnyói Ágnes: A Szálasi-puccs. Bpest, Kossuth Kiadó. 1962. 9. 1.) A Lakatos-kormány megalakulására és szeptember elejei tevékenységére vonatkozóan lásd: Karsai Elek: i. m. 504—510. 1. és C. A. Macartney : i. m. II. köt. 324—325. 1. 51 Hennyey Gusztáv: i. m. 12. 1. 52 Uo. 12.'ós 16. 1. 4 Századok 1969/1
