Századok – 1969
Tanulmányok - Ölvedi Ignác: Adalékok Horthy és a Lakatos-kormány katonapolitikájához (1944. augusztus 29.–szeptemer 8.) 30/I
48 ÖLVEDI IGNÄC alakításhoz, hanem egyszerűen közli a birodalmi meghatalmazottal, hogy Sztójayt meneszti és új kormányt nevez ki. Veesenmayernek az volt a véleménye, hogy Magyarország megtartásával csökkenti Németország megterhelését, ,,véráldozatát", és növeli a birodalom tartalékait.4 6 A német hadvezetés rettegett attól, hogy Magyarország is követi Románia példáját. Magyar kiugrás következményeként az arcvonal a legjobb esetben csak a Tátra, Fátra, a Kis-Kárpátok és a Stájer-Alpok vonalában stabilizálódhat. Ennek beláthatatlan következményei lettek volna nemcsak Magyarországra nézve, hanem a háború egészének további menetére. Magyarország 1944 szeptemberében Németország délkeleti stratégiai előterévé, a „Festung-Alpen" keleti bejáratának védőjévé vált. A német hadvezetés Magyarország hadszíntérré változtatásával akarta lefékezni a szovjet csapatok támadását és megszerezni továbbra is a magyar mezőgazdaság termékeit, a magyar olajat, amely Románia kiugrása után a németek kezén maradt legje- i lentősebb nyersolaj forrássá vált. Hitler teljhatalmú megbízottja azt is felismerte, hogy ezt sem Sztójav, sem a nyilasok bármennyire is akarják — nem tudják biztosítani. Az volt az elve, hogy amíg csak lehet, Horthyval és ne ellene.4 7 Nyilas hatalomátvétel 1944 augusztus végén nem segítette, hanem gátolta volna az ország még meglevő tartalékainak a háború szolgálatába állítását, és megosztotta volna az , erőket. Ezért a németek azt az irányzatot támogatták, amely nemcsak haj- * landónak, hanem képesnek is mutatkozott arra, hogy a határok megvédésének , jelszavával az ország teljes gazdasági és katonai erejét a szovjetellenes háború szolgálatába állítsa. Erre a kormányzó vállalkozott is, sőt ehhez német segítséget kért. Ezért engedtek Horthynak, vele kísérelték meg a válság megoldá- ' sát. Jurcseknek és Reményi-Schnellernek bevétele az új kabinetbe kielégítette Hitlert és hozzájárult a kormányzó tervéhez.4 8 Az új kormány — Lakatos Géza nyugalmazott vezérezredes miniszterelnöksége alatt — 1944. augusztus 29-én alakult meg. Az új kabinet még aznap éjjel minisztertanácsot tartott. Ezen az ülésen Lakatos Géza miniszterelnök kormánya katonapolitikai célkitűzését három tömör mondatban fogalmazta meg: ,,í. . . .a háború folytatása magyar becsületességgel határaink megvédéséért; 2. a belső rend és nyugalom minden körülmények között való feltétlen megtartása; 3. termelésünk fenntartása, sőt lehető fokozása."4 9 46 „Minden magyar, akár paraszt, akár munkás, vagy katona, aki tevékenységével csökkenti megterhelésünket, a Führer tartalékát erősíti a birodalomban. Minden magyar, aki értünk vérzik, csökkenti a mi véráldozatunkat, erősíti tartalékunkat a további hadvezetés céljára." Veesenmayer jelentéséből közli: Kánki György: Emlékiratok és valóság Magyarország második világháborús szerepéről. Bpest, Kossuth Kiadó. 1964. 247. 1. A teljhatalmú megbízott 1944 őszén is ennek az elgondolásnak a megvalósításán munkálkodott. 47 „Az volt az elvem, hogy mindig Horthyval ós soha ne ellene cselekedjem. Jól tudtam — válaszolta Veesenmayer —-, hogy vele áll, vagy bukik a királyi Magyarország. Horthyt nem lehetett senkivel sem helyettesíteni, vagy pótolni". (Irodalmi Újság [Párizs], 1962. nov. 15. ,,A pannóniai helytartó".) 48 Horthy Miklós: i. m. 262. 1. „Ekkor kínálkozott a régen várt alkalom beavatkozásra — írta Horthy. — Belső és külső körülmények egyaránt közrehatottak, hogy Sztójay számára a kormány továbbvitelét lehetetlenné tegyék . . . Engem is meglepett, de másokat szintén, hogy a birodalmi meghatalmazott részéről erre semmiféle lépés sem következett . . ., a döntő azonban nyilván a németek általános politikai és katonai helyzete volt." 49 OL. Mt. jkv. 1944. aug. 29. Ugyanez volt a tartalma Lakatos szeptember 2-i rádióbeszédének is, amit tábornoki egyenruhában, a német vaskereszt lovagkeresztjével
