Századok – 1969
Tanulmányok - Ölvedi Ignác: Adalékok Horthy és a Lakatos-kormány katonapolitikájához (1944. augusztus 29.–szeptemer 8.) 30/I
ADALÉKOK HORTHY JíS A LAKATOS-KORMÁNY KATONAPOLITIKÁJÁHOZ 47 ban előbb-utóbb törés következik be. Ezért keleten a Szovjetunió ellen a háború folytatását szükségesnek tartotta és a kormányt ebben támogatta. A magyar ellenállás egyik gyengesége éppen az volt, hogy a németek elleni fellépésre a hadsereget nem tudta megnyerni. A baloldali antifasiszta erők alig tartottak fenn kapcsolatot a tisztikarral. Ezen a Magyar Front 1944. augusztus 1-i felhívásában igyekezett ugyan változtatni, de közvetlen kapcsolat október 15-e előtt nem jött létre.4 5 A tisztikar osztály és rendszer iránti hűsége érősebbnek bizonyult, mint németellenessége. Az uralkodó osztály németellenes csoportjának passzivitásba vonulása a hadseregben is éreztette hatását. Még a háború folytatását céltalannak ítélők sem közeledtek a függetlenségi szabadságharc gondolatához, készségesen eleget tettek a parancsoknak, , a katonai hierarchia vaskötelékének szabályait nem hágták át. Ezen már az sem segített, hogy a Magyar Front is megváltoztatta viszonyát a hadsereghez, s * lépéseket tett a tisztikar egyes rétegeinek a németellenes harcba való bevonására. A próbálkozás, a felvilágosító munka a hadsereg egységének megbontására, egyes személyek megnyerésére, kevés eredménnyel járt. A tisztikar augusztus végén és szeptember elején is szembenállt a Szovjetunió felé való kezdeményezéssel. A háború- és németellenes tisztek is bíztak még az állam alkotmányos vezetésében, és a kezdeményezést a kibontakozásra felülről várták. [t A Lakatos-kormány katonapolitikája és a német—magyar katonai viszony alakulása 1944. augusztus 29. — szeptember 8-ig 1 Magyarországon a romániai események már 24-én ismeretesek voltak-Ezek Horthyt és az őt támogatókat kedvezőtlenül érintették. A szovjet hadsereg Iaçi—Kisinyov körzetében aratott győzelmével, Romániának a fasiszta , blokkból történt kilépésével megbukott Horthyéknak az az elgondolása, hogy nekik csak a Beszkidekben és a Máramarosi havasokban az 1. hadsereg 150-160 km-es arcvonalát kell tartani. Ugyanis eddig az ország keleti és délkeleti határait Antonescu biztosította. Ez most Románia átállásával meghiúsult, a magyar arcvonalszakasz 750 km-el megnövekedett. A magyar állam politikai és katonai vezetői Románia példáját nem szándékoztak követni, ők keleten a szovjetellenes háborút minden áron folytatni kívánták. Ezért a Bukarestből érkező lűrek Budapesten kapkodást és bizonytalanságot idéztek elő. A kormányzó a németeknél keletkezett zűrzavart és a katonapolitikai helyzetben bekövetkezett változásokat a Hitler által elvetett tervének végrehajtására, kierőszakolására használta fel. A kormány augusztus 24-én a 3080/ 1944. M. E. sz. rendeletével feloszlatta az összes politikai pártokat és megtiltott minden pártpolitikai tevékenységet. Horthy ezen a napon közölte Veesenmayerral, hogy a háborút a Vörös Hadsereg ellen folytatja és az új helyzet követelményeinek megfelelően a harc megszervezésére és irányítására új kormányt alakít. Horthy felismerte a helyzetet és jól időzített. Júliusi lépésével ellentétben most nem kéri Hitler és Veesenmayer hozzájárulását az új kormány -45 Dokumentumok. V. 197. 1. ,,A . . .nemzet jó, vagy balsorsa ma a hadsereg kezében van —• mondja a Magyar Front 1944. aug. 1-i felhívásában. — A magyar hadsereg előtt két út áll. Az egyik az, amelyen . . . eddig haladt . . ., a másik út: szembefordulni a német megszállókkal és kiverni őket a magyar földről. Ez a választás biztosítja egyedül a független Magyarország ós annak zálogaként a magyar hadsereg fennmaradását."
