Századok – 1969

Krónika - Tudományos ülésszak a KMP megalakulásának 50. évfordulóján (Nagy Ferenc–Vértes Róbert) 516/II–III

516 KRÓNIKA Társulatunk tanári tagozata a Szakfelügyeleti és Továbbképzési Csoporttal együttműködve 1969. február 28-án ankétot rendezett. Az ankéton az egyetemi felvételi írásbeli kérdések összeállításának tudományos és pedagógiai problémáit vitatták meg. A vidéki csoportok hírei A Magyar Történelmi Társulat vidéki csoportjai tudományos üléseket rendeztek a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából. Kaposvárott Borús József, Hajdú Tibor, Mészáros Károly; Miskolcon Mód Aladár; Győrött és Szolnokon Liptai Ervin; Salgótarjánban Vadász Sándor tartott előadást. TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK A KMP MEGALAKULÁSÁNAK 50. ÉVFORDULÓJÁN A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulójára az MSzMP KB Párttörtáneti Intézete, Társadalomtudományi Intézete és Politikai Főiskolája 1968. november 11 —12-ón tudományos ülésszakot rendezett. Az első nap délelőttjén az elnöki megnyitó ós három referátum plenáris ülésen hangzott el, majd a felkórt hozzászólásokra és az ezt követő vitára szekcióüléseken került sor. A két szekcióban lefolyt tanácskozás (1918—1944 és 1945—1968) vitavezetői az ülésszak végén ismét plenáris ülésen foglalták össze a vjtát, amelyben 15 korreferátum ós 25 hozzászólás hangzott el. A tudományos tanácskozást a könnyebb áttekinthetőség miatt a következő módon ismertetjük: az elnöki megnyitó után a plenáris ülésen elhangzott első kőt előadást, majd az ehhez kapcsolódó korreferátumokat és az első szekció vitáját, a második részben a plenáris ülésen elhangzott harmadik előadást, a felkórt hozzászólásokat és a második szekció vitáját; befejezésül a közös záróülésen elhangzott vitavezetői összefoglalók és az elnöki zárszó legfontosabb gondolatait tárjuk az olvasó elő. * Vass Henrik, a Párttörténeti Intézet igazgatója elnöki megnyitójában a kommunista párt megalakulásának 50. évfordulójára történő ünnepi megemlékezésen túl, a magyarországi szocialista mozgalom fejlődéséből, a kommunista párt történeti útjából vitára ösztönző, gondolatokat ébresztő általános és időszerű következtetéseket vont le. A proletariátus önálló osztállyá fejlődése valamennyi országban — így Magyarországon is — hosszú, összetett, ellentmondásos és történelmi folyamat, amelyet még ma sem lehet teljesen lezártnak tekinteni. A szociáldemokrata párt forradalom továbbvitelét megakadályozó politikája ós az objektív helyzet követelményei, továbbá a tömegek forradalmisága közötti ellentmondás kiéleződése tette történelmileg szükségessé a baloldal szakítását az SzDP-vel, a forradalmi csoportok új pártban való tömörülését, a KMP megalakítását. A hazai forradalmi csoportok egységesek voltak abban, hogy szemben álltak a hivatalos pártvezetéssel, forradalmi választ kerestek a társadalom problémáira, de az ehhez vezető utak, módszerek tekintetében különböztek egymástól. A Kun Bóla vezetésével hazatérő magyar hadifogoly kommunisták nagy történelmi érdeme, hogy a szociáldemokrata ideológiával szembe helyezték a lenini nézetek rendszerét, a szocialista forradalom stratégiájának ós taktikájának átfogó elméletét és gyakorlatát. Ez jelentősen meggyorsította a hazai csoportok ideológiai fejlődésót, tömörülését, a KMP megalakulását. A lenini eszmék 1918 novemberében Magyarországon termékenytalajra hullottak, mert választ tudtak adni a tömegeket foglalkoztató alapvető kérdésekre. A magyar munkásmozgalom egyesítése a lenini eszmékkel azt jelentette, hogy ezt a szinte készen kapott felmórhetetlen értékű szellemi kincset a magyar kommunista pártnak—figyelembe véve a társadalmi élet állandó változását—,saját harcai és tapasztalatai árán kellett feldolgoznia. A szocialista mozgalom kialakulásától kezdve kettős kötöttségű, egyrészt szerves része a nemzetközi mozgalomnak, másrészt az illető ország sajátos gazdasági, politikai, társadalmi viszonyai hozták létre. Ez a kettős kötöttség 1918-ig is érvényesült a magyar munkásmozgalomban, de méginkább a kommunista párt megalakulásától, amely megőrzője és egyben meghaladója lett a magyar munkásmozgalom forradalmi hagyományainak. E kérdéssel kapcsolatosan rámutatott olyan hamis nézetekre, amelyek egyike a párt létrejöttét mint abszolút új társadalmi jelenséget, tehát a megelőző forradalmi