Századok – 1969

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 513/II–III

KRÓNIKA 515 Befejezésül a budai vár meghódítását, a Helytartótanács ülésével kapcsolatos eseményeket taglalta az előadó; kiemelve Táncsics kiszabadítását s a csaknem általános esti kivilágítást, amely azt bizonyította — mutatott rá Spira György —, hogy ,,a forradalomnak az eltelt néhány óra alatt nemcsak a politikai küzdőtéren, hanem emberi szívek ezreiben is sikerült győzelmet aratnia". Emlékülés A Magyar Történelmi Társulat, a MTA Történettudományi Intézete és a Magyar UNESCO Bizottság 1969. június 27-ón Nicolae Bälcescu születésének 150. évfordulója alkalmából a Kulturális Kapcsolatok Intézetében emlékülést rendezett. Az emlékülés elnökségében helyet foglalt Ember Győző akadémikus, a Társulat elnöke, Lengyel Sándor akadémiai 1. tag, a Magyar UNESCO Bizottság elnöke és Pach Zsigmond Pál akadémiai 1. tag, Társulatunk alelnöke. Az emlékülésen részt vett többek között Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Böjti János külügyminiszterhelyettes, Polinszky Károly művelódósügi miniszterhelyettes, Ligeti Lajos, a MTA alelnöke, Demeter Sándor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének alelnöke, Ion Avram, a Román Szocialista Köztársaság ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több munkatársa. Lengyel Sándor megnyitó szavai után Csatári Dániel kandidátus, a MTA Történettudományi Intézete osztályvezetőhelyettese „Bälcescu emlékezete" címmel tartott előadást. Bevezetőül arról szólt, hogy számunkra azért különösen jelentős ez az évforduló, mivel Bälcescu igyekezett „minden lehetőt megtenni... az annyira óhajtott és szükséges román —magyar kibékülés megvalósításáért". A továbbiakban az előadó azt vizsgálta, hogyan alakult ki Bälcescu sokoldalú életművében e megbékélési koncepció. Bälcescu életéről szólva hangsúlyozta, hogy kiemelkedő szerepet töltött be az 1848-as havasalföldi forradalomban. Radikális csoportja élén a jobbágyság felszabadításáért és földhöz juttatásáért, a demokratikus forrdalomórt harcolt. A forradalom leverése után, 1849. április 14-ón Magyarországra sietett, hogy olyan román-magyar megegyezést hozzon létre, amelynek keretében Erdélyben a magyar kormány támogatásával és Iancunak, a román felkelők vezérének közreműködésével román légiót szervezhetnének Havaselve felszabadítására. Az előadás részletesen ismertette Bälcescu magyarországi tárgyalásait, majd az 1849. július 13-i román—magyar kiegyezés létrehozását. A szabadságharc bukása után Bälcescu a száműzetésben az elnyomott népek egységfrontjának kialakítása érdekében fáradozott. E vonatkozásban az előadó hangsúlyozta, hogy Bälcescu „legtöbb kortársát messze megelőzve, népének ügyét európai szintre emelte, a román mozgalmat az európai szabadságmozgalmak haladó áramkörébe kívánta kapcsolni". Egyéb hirek A Magyar Történelmi Társulat és a TIT budapesti szervezetének történelmi szakosztálya rendezésében 1969. február 19-én Bartha Antal, Jemnitz János, Rázsó Gyula és Vadász Sándor tartottak beszámolót külföldi tanulmányútjaikról. * A Magyar Történelmi Társulat ós a történész intézmények 1969. március 17— 19-én a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 50. évfordulóján tudományos ülésszakot rendeztek. (A részletes beszámolót lásd a Századok e számában.) * Vay Ádám halálának 250. évfordulója alkalmából Vaján emlékünnepségre és tudományos ülésszakra került sor, amelynek szervezésében a Magyar Történelmi Társulat is részt vett. Esze Tamás: „Vay Ádám és a Rákóczi-féle szabadságharc" címmel tartott előadást. Korreferátumot tartottak: R. Várkonyi Ágnes, Benda Kálmán és Benczédi László. (Az ülésszakról részletes beszámolót fog a Századok közölni.)