Századok – 1969
Tanulmányok - Ölvedi Ignác: Adalékok Horthy és a Lakatos-kormány katonapolitikájához (1944. augusztus 29.–szeptemer 8.) 30/I
ADALÉKOK HORTHY JíS A LAKATOS-KORMÁNY KATONAPOLITIKÁJÁHOZ 37 Románia, Bulgária és Magyarország második világháborús történetének, Németországhoz fűződő kapcsolatainak, a kommunista pártok, vagy a függetlenségi frontok vezetésével kibontakozó ellenállási mozgalmaiknak, a sok eltérő vonás mellett van egy alapvető sajátossága: önerejéből egyik ország sêrn tudott kiszakadni a fasiszta szövetségből, az ehhez szükséges feltételeket nem volt képes létrehozni. Ezek csak a balkáni irányt védő német- román csoportosítás szétzúzásának eredményeként alakultak ki. A szovjet hadsereg internacionalista szerepe a hitlerista blokkhoz tartozó dunamenti államok felszabadításában azzal kezdődik, hogy Iasi—Kisinyov körzetében 1944. augusztus 20-án indított hadműveletével kedvező feltételeket teremtett a fasiszta szövetségből való kilépésükhöz és azoknak az országoknak, amelyek erre vállalkoztak, aktív támogatást is nyújtott. A „Dél-Ukrajna" hadseregcsoport szétverése és a román fordulat a németekre nézve súlyos, sőt katasztrofális helyzetet teremtett. A 2. és 3. Ukrán Front csapásai széttörték a német arcvonal Balkánt tartó láncszemét. A romániai harcok során a szovjet csapatok — német jelentés szerint teljesen szétvertek, megsemmisítettek, illetve fogságba ejtettek 16 német hadosztályt, öt hadtestparancsnokságot és további négy német hadosztálynak olyan súlyos veszteségeket okoztak, hogy csak a keretük maradt meg.2 0 A németekre mért újabb vereség a hadászati helyzetet Délkelet-Európában gyökeresen megválkülső és belső román reakció, a királyi udvar és a katonai vezetők cselszövésének meghiúsításában. Bukarestben a felkelők és a helyőrség alakulatai augusztus 24—31-ig harcban álltak a fővárost támadó német csapatokkal. Ploestiből az ellenség kiverését a 4. és 6. román liadtestpk kísérelték meg. Támadásuk a város birtokbavételére a szovjet csapatok megérkezéséig nem járt eredménnyel. Augusztus 29-én a 2. Ukrán Front 6. harckocsi hadserege elérte Ploeçti térségét. Másnap, 30-án a román csapatokkal együttműködve felszabadította a várost. Az olajvidék védelmére összevont német erőkre mért csapással elhárult a Bukarestet északról fenyegető veszély. A 2. Ukrán Front csapatai, hogy végleg megtisztítsák a fővárost és környékét az ellenséges erőktől, hogy meghiúsítsák a belső és külső politikai cselszövéseket, a katonai vezetők taktikázását — augusztus 31-én bevonultak Bukarestbe. Úgyszintén, amikor Erdélyben szeptember 5-én a 4. román hadsereget támadás érte, a szovjet csapatok gyors ütemben segítségükre siettek. Átkeltek a Déli Kárpátokon és szept. 11-én Nagyenyed környékén felvették a harcot a Romániába betört horthysta-német erőkkel. A szovjet hadsereg vesztesége Románia felszabadításában 46 783 halott, 171 426 sebesült, 2083 löveg ós aknavető, 2249 harckocsi és rohamlöveg és 528 repülőgép volt. (Vojenno-Isztoricseszkij Zsurnal, 1967/9. sz. 58—63. 1.) Gh. Gheorgliiu-Dej Románia felszabadításának 10. évfordulójára mondott beszédében hangsúlyozta, hogy „a fasiszta diktatúra megdöntésére a Román Kommunista Párt által kidolgozott terv megvalósítására a kedvező feltételeket a szovjet csapatok győzelmes támadása, a lasi-Kisinyov térségében a német-fasiszta csapatokra mért megsemmisítő csapásai teremtették meg." (Oh. Oheorghiu-Dej: Sztatyi i recsi. 2. köt. Moszkva, Goszpolitizdat. 1956. 1 19.1. Lásd még erre vonatkozóan: Gh. Nitu: A román csapatok részvétele a fasizmus elleni háborúban. Hadtörténelmi Közlemények, 1955. 1.) „A belső román egységek által elért harci sikerek elsősorban a 2. LTkrán Front erői gyors előnyomulásának köszönhetők, amely rombadöntötte országunkban a hitleristák egész védelmi rendszerét ..." A fordulat sikerében a szovjet csapatok győzelme, gyorsütemű előnyomulása mellett az is jelentős volt, hogy az átállást körültekintően előkészítették, az időpontot jól választották meg, továbbá, hogy ezt nemcsak a néptömegek hanem a hadsereg, a tábornoki és tisztikar nagyrésze is támogatta. Bukarestben, mondja a „Dél-Ukrajna" hadseregcsoport helyzetjelentése, nem egy kis áruló klikk került hatalomra, hanem olyan katonapolitikai fordulat törtónt, amit nemcsak az egész román nép, hanem még atábornokokis támogatnak. (HIL. Filmarchiv. 1251. sz. tekercs. Kriegstagebuch des Oberkommandos der Heeresgruppe Südukraine [a továbbiakban KTB/H. Gr. Südukraine] 1944. aug. 24-i helyzetjelentés. 5. 1.) 20 HIL: Filmarchiv: 1258. sz. tekercs: KTB/H. Gr. Südukraine 6617. sz. irat. A hadseregcsoport törzsfőnökének (Grolman vezérőrnagy) la. Nr. 3648/44. g. Kdos. jelentéséből.
