Századok – 1969
Tanulmányok - Ölvedi Ignác: Adalékok Horthy és a Lakatos-kormány katonapolitikájához (1944. augusztus 29.–szeptemer 8.) 30/I
36 ÖLVEDI IRNÁC magatartásától a román olaj,1 6 az egész Balkán függ, milyen a kormány: a németek minden kívánságát ellentmondás nélkül teljesítő, vagy a szövetségesekkel a megegyezést kereső kabinet van-e az állam élén ? Ezért egyáltalán nem meglepő, hogy amikor Horthy változtatni akart a német-fasiszta érdekeket ellentmondás nélkül kiszolgáló Sztójay-kormányon, Hitler tiltakozott ós a megszállás kiterjesztésével fenyegetőzött, Horthynak ekkor még nem volt más választása, mint az üzenetet tudomásul venni és a várakozás álláspontjára helyezkedni, amíg a hadiesemények olyan helyzetet idéznek elő, amikor Németország képtelen lesz katonai nyomást gyakorolni Magyarországra.1 7 A helyzetben döntő fordulatot hozott a „Dél-Ukrajna" hadseregcsoport veresége és Románia kiugrása a fasiszta szövetségből. 1944. augusztus 20-án lasi -Kisinyov körzetében megindult a 2. és 3. Ukrán Front új, nagyszabású hadművelete. A szovjet csapatok pár nap alatt áttörték az ellenség védelmét, j szétverték a „Dél-Ukrajna" hadseregcsoportot1 8 ós megkezdték előnyomulásukat a Havasalföld felé. Románia a délnyugati irány kulcsát jelentette, kikap- ; csolása esetén a Balkán tartása katonailag elképzelhetetlen. A 2. és 3. Ukrán Front győzelmének hatására Bukarestben politikai válság robbant ki. A „Dél-Ukrajna" hadseregcsoport veresége visszahatott a politikai helyzetre, kedvező feltételeket teremtett a fasiszta diktatúra megdöntéséhez, Románia háborúból < való kilépéséhez.1 9 16 Hitler 1944 nyarán egyik értekezleten tábornokai előtt —- Románia jelentőségére utalva — kijelentette: „Inkább veszítsem el a bslorussz erdőket, mint a román olajat." (Vojenno Isztoricseszkij Zsurnal 1967/9. sz. 52. 1.) 17 Hennyey : i. m. A 11. oldalon arról ír, hogy Hitler a júliusi és az augusztusi események hatására levelet intézett a kormányzóhoz, és ebben engedett a pár hét előtti hajthatatlanságából. Követelése, hogy ,,. . . az új kormánynak németbarátnak kell lennie . . . Veesenmayernek utasítást adott, ha a Sztójay-kormány átalakítása nem lenne megakadályozható, igyekezzék az új kormány magalakításánál „befolyását érvényesíteni". A magyar csapatok visszahozását Magyarországra ez alkalommal is elutasította. A levelet a kormányzónak augusztus 19-e után nyújtották át. Lásd még erre vonatkozóan: G. A. Macartney: October Fifteenth. History of Modern Hungary 1929—1945. Sscond Edition. Edinburgh 1961. II. köt. 318. 1. Karsai Elek: A budai vártól a Gyepüig. Bpa3t, Táncsics Kiadó. 1956. 503. 1. 18 A „Dél-Ukrajna" hadseregcsoport az 1944 elején szétvert „A" hadseregcsoport maradványaiból 1944 áprilisában szerveződött újjá. Állományában a hadművelet magindulása előtt 45 hadosztály é3 öt dandár volt. Ezek a 6., 8. némát ée a 3., 4. romín hadseregek alárendeltségében tevékenykedtek. A csoport létszámít tekintve mígközelítette a 650 000-t, ebből mintegy 300 000 román volt. Romíniában ezenkívül voltak olyan német csapatok is, amalyek nem tartoztak a hadseregcsoport állományába: karhatalmi és SS alakulatok, légvédelmi egységek, légi é3 haditengerészeti kötelékek, ezek együttes létszáma elérte az 57 ezret. 19 A szovjet csapatok Iasi-kisinyovi győzelmének hatására a román uralkodó osztályoknak a hadihelyzetet reálisan értékelő része I. Mihály királlyal az élen — m int, о ni ami menthető jelszóval —• elfogadta a kommunista párt, illetve az Antihitlerisba Hazafias Arcvonal javaslatát Romániának a háborúból é3 a fasiszta blokkból való kilépésére. A király augusztus 23-án 16 órára audienciára az udvarba hivatta a két Antona3cut ез a kormány más vezető tagjait, hogy magtárgyalja velük a Foo^ani—NamoloaSa—G-alati— Duna vonalára tervezett visszavonulás kérdé3eit. A magba3zélé3 végén a tervnek magfelelően délután 5 órakor a fasiszta vezéreket a király őrizetbs vétette. Romániában új kormány alakult, amely szakított Németországgal, fegyverszünetet kért a Szovjetuniótól és a főváros elleni német támadásra válaszolva, augusztus 25-én hadat üzent Németországnak. (Romunia in Rázboiul Antihitlerist. Editura Militarä 1986. 61—68. 1.) A szovjet hadsereg nemcsak a kedvező feltételeket teremtette meg a kiváláshoz a fasiszta szöveteégből, hanem nagyütemű lendületes előnyomulásával mindvégig döntő szerepet játszott az ország felszabadításában, a fasiszta csapatoktól való magtisztításában, valamint a
