Századok – 1969
Tanulmányok - Farkas Márton: Az Osztrák-Magyar Monarchia megmentésének kísérletei és a páduai fegyverszünet 306/II–III
A MONARCHIA MEGMENTÉSÉNEK KÍSÉRLETEI 315 val és a tömeges dezertálás újabb hullámával a teljes felbomlás előtti állapotban volt. Mindennek létrejöttében igen nagy szerepet játszottak azok a belpolitikai események is, amelyek időközben a Monarchiában lejátszódtak és amelyek a továbbiakban az egész hadsereg bomlási folyamatát meggyorsították és annak egy részét a kirobbanó polgári demokratikus forradalmak aktív résztvevőivé tették. * Mindenekelőtt arról kell szólnunk, hogy az osztrák uralkodó köröknek és köztük a hadvezetőségnek föderalista próbálkozásait a nemzetiségi vezetők visszautasították, majd követelve a teljes kapitulációt, a Monarchiát a népek ellenségének bélyegezték.5 0 A nemzetiségi burzsoá politikusok fellépése mögött a tömegek újabb nagyarányú szociális és nemzeti mozgalma állott. Október 9-én Varsóban elsöpörték a központi hatalmak által létrehozott régenstanácsot, október 10-én Zágrábban a horvát, Lembergben az ukrán nemzeti tanács megalakítását mondták ki, október 14-én pedig Csehországban a kirobbant tömegsztrájk már a fegyveres felkelés veszélyét hordozta magában. Október elején minden eddiginél hevesebben éleződött ki az elnyomók és elnyomottak közötti ellentét és az uralkodó osztályok belső válsága Magyarországon. A Károlyi Mihály vezette ellenzék a szociáldemokrata párt támogatásával a háború azonnali befejezését követelte, bár az országban élő nemzetiségek önrendelkezési jogának teljes megadásától elzárkózott. Október 15-én délszláv képviselők saját küldöttség elküldéséért szálltak síkra a fegyverszüneti és béketárgyalásokra, a lengyelek kimondták az önálló Lengyelország megalapítását, Károlyi Mihály az Ausztriával való perszonálunió, a magyar függetlenség és a német szövetség felmondásának követelésével lépett fel.51 A nemzetiségi vezetők és Károlyi Mihály eme állásfoglalását Wilson október 18-i, Németországhoz intézett jegyzéke is megerősítette. Ebben Wilson a fegyverszüneti és béketárgyalásokat „azon hatalmasságok uralmának megtöréséhez" kötötte, „akik a békét állandóan veszélyeztetik".52 A nemzetiségi vezetők ebből az önálló nemzeti államok mielőbbi létrehozását olvasták ki. Sajátságos módon a wilsoni jegyzék az osztrák uralkodó körök Bundesstaat elképzeléseit is megerősítette; sőt olyan vélemény is volt, hogy a Bundesstaat megteremtésével Wilson követeléseit is „túlteljesítik", mert azzal a fenyegető forradalmakat elkerülik, amely tény az antant szemében a Monarchia megmentésének eszköze lehet.53 Október 16-án manifesztum jelent meg a király aláírásával, amely a Monarchia osztrák részét föderatív államnak nyilvánította.5 4 (A manifesztum 50 Vő. Kerchnawe: i. m. 26 — 34. 1. 51 Staatsarchiv, Dresden Aussenministerium 2089. es. Nr. 800—1918. okt, 16. 52 A jegyzék szövegét közli Kerchnawe : i. m. 50. 1. 53 Arz : Kampf und Sturz der Kaiserreiche. 107.1. „Vielleicht dachte man die Zerreißung des Staates, zu der die Feinde entschlossen waren, in letzter Stunde doch noch verhindern zu können, wenn der Monarch selbst erklärte, daß er bereit sei, die Wünsche seiner Völker zu erfüllen." Vö. még József főherceg : i. m. VII. köt. 477. 1. 64 Burián a magyar delegáció ülésén (okt. 15.) részletesen foglalkozott a béke és a Monarchia átalakításának kérdésével. Kijelentette: elfogadták Wilson feltételeit a meghódított területek kiürítését illetően, tekintettel a szövetségesek érdekeire; az antanttal a fegyverszünet, majd a béke megkötése a közeljövőben várható. A békedelegáció összetétele diplomáciai és hivatali jellegű lesz. Összeállításánál persze meghallgatják a „népképviseleteket" is. A Monarchia átalakítását hosszadalmas, türelmes munkának jelölte
