Századok – 1969
Tanulmányok - Farkas Márton: Az Osztrák-Magyar Monarchia megmentésének kísérletei és a páduai fegyverszünet 306/II–III
316 FAB KAS MiBTON a magyar kormány ellenállása miatt Magyarországra nem vonatkozott.) A király „hűséges osztrák népeitől" — cserébe a kiáltványban megígért jogokért—a hadsereg egységének fenntartását és a nemzeti tanácsok önálló nemzeti hadsereg követelésének elvetését remélte. A manifesztum után kiadott hadsereg- és flottaparancs méginkább hangsúlyozta, hogy „a hűség és összetartás régóta és most is kipróbált szelleme változatlanul fennmarad; ezt fenn akarjuk tartani. Ez legyen Ausztria új államainak legértékesebb öröksége, nekik és nekem is javunkra és üdvünkre".5 5 A manifesztum elutasítása a nemzetiségi vezetők részéről egyértelmű volt.5 6 De elutasította a magyar kormány, sőt a Károlyi vezette ellenzék is, mert veszedelmes precedenst jelentett volna a Magyarországon élő nemzetiségekre.5 7 A hadvezetőségben csakhamar az a nézet kerekedett felül, hogy a manifesztummal kapcsolatos tervek kudarcba fulladtak és nincs más megoldás, mint azonnali fegyverszünettel és különbékével lezárni a külső háborút.5 8 A Hadseregfőparancsnokságot ebbeni felfogásában Wilson már említett jegyzéke csak megerősítette. Wilson többek között kijelentette: 14 pontja gyakorlatilag túlhaladott, mivel az abban követelt „autonóm fejlődés" az elnyomott nemzetiségeket már nem elégíti ki, s felszólítja a Monarchia kormányát a cseh és délszláv nemzeti tanáccsal való tárgyalásra.59 A hadvezetőség nézetét látták igazolni az október 19-éveLkezdődő újabb nagyfontosságú belpolitikai események. Wilson jegyzéke után egy nappal, amikor a balkáni antant csapatok elérték a Duna vonalát, a cseh nemzeti tanács proklamálta a független Csehszlovákiát, a zágrábi nemzeti tanács pedig a délszláv népek egységét, tekintet nélkül a Monarchia régi határaira, ami gyakorlatilag Horvátország Magyarországtól való teljes elszakadását jelentette.60 Az október 22-i koronatanács ülésen Arz vezérkari főnök ezért követelte az azonnali fegyverszünetet és békét.6 1 Követelésének alátámasztására minmeg. A császári manifesztum előkészítéséről — feltételezhetően taktikai okokból — nem beszélt. A manifesztumot egy nappal azután jelentette be Hussarek, Wekerle ama kiegészítésével együtt, hogy az nem érinti Magyarországot. Mindezeket lásd: Deutsches Zentralarchiv Potsdam, Stellvertreter des Reichskanzlers, Auswärtige Angelegenheiten 16. B. 2. „Der Tag" Nr. 629 — 1918. okt. 16. és Arz: i. m. 320. 1. 55 A parancs teljes szövegét magyar fordításban közli a Rendeleti Közlöny 1918. okt. 23-i 152. száma. 56 Az elutasítás körülményeiről részletesen tájékoztat: Vossische Zeitung No. 533 —1918. okt. 18. Id.: Deutsches Zentralarchiv, Potsdam, Stellvertreter des Reichskanzlers, Auswärtige Angelegenheiten. 16. B. 2. 57 Vö. Arz: i. m. 325. 1. és ÖULK VII. köt. 581. 1. 58 Arz: i. m. 325. 1. 59 Deutsches Zentralarchiv, Potsdam: Stellvertreter des Reichskanzlers, Auswärtige Angelegenheiten 16. B. 2. „Der Tag" No. 538. 1918. okt. 21. Az AOK-hoz delegált bajor vezérkari tiszt jelentésében elmondja, hogy a jegyzéket az AOK megdöbbenéssel fogadta. A király és környezete azonban csakhamar a jegyzék pozitív kicsengését hangsúlyozta: bátorítást éreztek belőle és úgy vélték, hogy Wilson a Monarchia eddigi lépéseit helyesli. Ld. Geheimes Staatsarchiv, München, MA —1 — 972 —1918. okt. 21. Ld. még ÖULK VII. köt. 595. 1. 60 H. Hantsch : Die Geschichte Österreichs. Wien, 1953. 579. 1. 61 Zsigmond L. : Die Zerschlagung der Österreichisch-Ungarischen Monarchie und die internationalen Kräftverhältnisse. Etudes Historiques, Bpest. 1960. 339. 1.: „wir müssen Frieden schliessen um jeden Preis und so rasch, als möglich !"
