Századok – 1969

Figyelő - Bölöny József: Pihent szemmel – az olvasó érdekében II. 229/I

FIGYELŐ 233 6. A „felhatalmazás", mint ugyancsak költségvetési jogi szakkifejezés, az indemnitásnak felel meg. illáikért: „A budapestit 1862-ben alapították." Nem 1862-ben, hanem csak 1866-ban. A tévedés magyarázata: 1862-ben terjesztették ugyan az erre vonatkozó indítványt a fővárosi közgyűlés elé, az állatkerti részvénytársaság azonban csak 1866-ban alakult meg. Berinkey Dénes nem „ügyvédből" lett igazságügyminiszter, hanem miniszteri tanácsosból. Csak miniszterelnöksége után lett ügyvéd. Caracas: „Venezuela fővárosa, D.-Amerikában az Antilla-tenger partjától néhány km-re. Kikötőjével, La Guairával vasút köti össze. 1821-től Kolumbiához tartozott, 1829-ben Venezuela fővárosa lett." 1. Ez a „néhány km" légvonalban is 9, a vasútvonal hossza azonban a nagy szintkülönbség (920 m) miatt 37 km. 2. Nem „1829-ben" lett Venezuela fővárosa, hanem csak 1831-ben. Churchill, Lord Randolph Henry Spencer (1849—1895): „Rógi nemesi családból származott (egyik őse Marlborough herceg volt)." Ez az „egyik őse" az édesatyja ( ! !) volt. (Lásd alább.) Dánia: „középeurópai királyság". Dánia Közép-Európában? építészet címszó alatt egyik párizsi képmelléklet felirata: „Arc de l'Etoile". A kép a Place de l'Etoile-on álló Arc de Triomphe-ot ábrázolja. Erkel Sándor : „Az Operaház első karmestere, majd 1876-tól igazgatója." A közvetlenül előző Erkel Ferenc címszó alatt megtaláljuk, bár szintén hibásan, hogy az Operaház megnyitása 1885-ben történt (helyesen: 1884. szeptember 27-én). Erkel Sándor tehát nem lehetett 8 évvel a megnyitása előtt igazgatója az Operaháznak, még kevésbé első „karmestere" ennél is korábbi időben. A Nemzeti Színház zenekarának volt 1875-től első karnagya, 1876-tól pedig operai igazgatója. Az új Operaháznak csak megnyitásától, 1884—88 közt volt igazgatója, 1899-ig pedig első karnagya. Esterházy Miklós gróf (1582—1645): „nádor. Katolikus hitre való áttérésével, az ellenreformáció támogatásával gyors politikai érvényesülést és hatalmas vagyont szerzett; ebből lett a későbbi hercegi hitbizomány." Hatalmas vagyona, a későbbi hercegi hitbizomány magva, Mágocsy Ferenc többszázezer holdas uradalmaiból keletkezett, melyeket házasságával szerzett meg, feleségül véve Mágocsy gyermektelen özvegyét és örökösét, Dersffy Orsolyát. További példák egy első kötetből: Kritikai Lapok címszó alatt tévesen fejti meg Bajzának és Toldynak Pyrker érsek német nyelvű eposza elleni harcával kapcsolatban az alábbi idézetet akként, hogy Pyrker esztergomi érsek lett volna: „felejtvén, hogy az Patriarcha, hogy az érsek, hogy az főispán, hogy az csillagot hord a mellén". A helyes megfejtés: Pyrker velencei pátriárka, egri érsek, Heves megye örökös főispánja és a Lipót-rend nagykeresztese volt, de sohasem volt esztergomi érsek. Gosztonyi János nem vett részt a mohácsi ütközetben, mert csapatával késve indult a fősereghez. Szapolyai hívei ezért megölték, mert „magatartását azzal magyarázták, hogy Ferdinánd királlyal tart". Mivel magyarázták vajon uruk magatartását, aki a csatában résztvett egész magyar haderő másfélszeresére rugó seregével szintén elkésett, s ezzel okozójává lett a mohácsi csatavesztésnek ? Heinrich Gusztávot „1910-ben a főrendiház tagjává választották" — olvassuk tovább. Nem „választották", hanem kinevezték. Példák egy 3 kötetes összefoglaló munka névmutatóiból : „Ferdinánd pármai herceg, XV. Lajos francia király unokája". Nem XV. Lajosnak volt az unokája, hanem V. Fülöp spanyol királynak, aki XV. Lajos nagybátyja volt; az utóbbi tehát nem nagyatyja volt Ferdinánd hercegnek, hanem atyjának elsőfokú unokafivére. A névmutatóban csak a szöveg hibája ismétlődik. „Ernő Ágost ( ? —1698) hannoveri fejedelem (1679 — 1698)." Egy rövid sor 3 hibával. 1. A kérdőjel feloldva: 1629-ben született. 2. Nem hannoveri „fejedelem" volt, hanem választófejedelem, mégpedig az első. A német birodalomban nem volt fejedelem (Fürst), csak választófejedelem (Kurfürst). 3. Nem 1679-től volt azonban választófejedelem, hanem csak 1692-től, a kilencedik választófejedelemség alapításától. Addig csak herceg (Herzog) volt. .,György (XVII. század) hannoveri fejedelem (1698—1727) és angol király (1714—1727)". Helyesen: György, I. (1660—1727) hannoveri vál ásztóíe] ed elem . . . 1. Öt György volt hannoveri választófejedelem, illetve király és hat angol király. A sorszám feltüntetése tehát márcsak ezért sem mellőzhető.