Századok – 1969

Figyelő - Bölöny József: Pihent szemmel – az olvasó érdekében II. 229/I

232 FIGYELŐ Még a betegsége nemét és a halál napját is közli tehát, csupán abban téved, högy felmentése után „néhány hétre" halt volna meg, mert haldia még aznap bekövetkezett: ti. nem januárban mentették fel, hanem csak február 17-én, pár órával a halála előtt ! „Battenberg, Alexander bolgár fejedelem . . . német hercegi család leszármazottja." Ilyen nevű német hercegi családból azonban nem „származhatott le", mert Battenberg Sándor fejedelem csak a második férfitagja a családnak; az első is csak 3 évvel volt idősebb nála: a bátyja. Atyjuk ti. hesseni uralkodóherceg volt, a Battenberg hercegi címet a morganatikus házasságából származó fiai kapták és a család már első tag­jával, Viktória királynő vejével angollá vált; azonos a mai Mountbatten családdal. „Berchtold, Leopold, Graf" nem „kapcsolatba került" a magyar nagybirtokos osztállyal, hanem tagja volt ennek; magyar állampolgár, magyar nagybirtokos és magyar főrendi­házi tag volt. Éppen ezért helytelen nála a német névírás is. Ciano: nem Mussolini „egyik" leányát vette feleségül, hanem az egyetlen leányát. ,,Clemenceau . . . Szélsőséges politikája miatta »tigris« melléknevet kapta." Valóban tig­risnek hívták, de nem „szélsőséges politikája miatt", ami egyáltalában nem jellemző a tigrisre, hanem kíméletlen erőszakosságáért. Ferenc Ferdinánd : nem „Rudolf főherceg 1889-ben bekövetkezett öngyilkossága után lett a Monarchia trónörököse", hanem csak 7 évvel később, 1896-ban ! ! Közben ti. atyja, Károly Lajos fhg. volt a trónörökös, mint közelebbi agnatus. Garami Ernő: nem „1929-ben" jött haza Magyarországra az emigrációból, hanem már 1919-ben. Utána azonban még háromszor emigrált. Habsburg-dinasztia : nem „1452-től kezdve kerültek ki a német-római császárok" (német királyok) közülük, hanem megszakításokkal már 1273-tól, folyamatosan 1438-tól (de újabb megszakítással 1742 — 45, illetve 65-ig). Kállay Béni nem „közös pénzügyminiszter ós Bosznia-Hercegovina kormányzója " volt, hanem mint közös pénzügyminiszter gyakorolta a közös minisztérium jogkörét Bosz­nia-Hercegovina ügyeinek a legfőbb központi vezetése tárgyában. német-római császárság : II. Ferenc császár az oszt rák császári címet nem lemondásakor vette fel, 1806-ban, hanem már 1804-ben. nemzeti ünnep : a hivatalos diplomáciai fogadások nem zajlottak le „csak férfiak részvételé­vel", mert sem Kollontaj asszony, a stockholmi szovjet követ, sem Anna Pauker román vagy Ebba asszony izraeli külügyminiszter hivatalos megjelenését nem zárta ki női voltuk. ,,osztrák ház: a Habsburg-család Magyarországon is uralkodott ágának, valamint a család spanyol ágának megjelölése." Minthogy a család ágai ezzel ki is merültek, helyesen: a Habsburg-család (Domus Austriaca) megjelölése. „Szentszék: a pápának . . . székhelye." Széknek szók, de nem székhely, hanem vagy egy­házi bíróság, vagy, mint „Apostoli Szentszék", maga a pápaság, a pápai állam. A Va­tikánban működő követek is a Szentszékné\ vannak akkreditálva. világháború diplomáciai története: „ . . . Ausztria-Magyarország új államfője, IV. Károly ..." Ausztria-Magyarországnak ?iem volt államfője! Ausztria államfője pedig nem IV., hanem I. Károly volt. IV. Károly csak Magyarország államfője volt. Függelék: Az orosz kormány ólén már 1917 februárja előtt sem „kancellár" állott, hanem miniszterelnök. Másik helyről vett példák az ábécé első 5 betűjéből : Adler, Victor: „1918-ban az osztrák köztársaság megalakulása után rövid ideig külügy­miniszter." Nem az osztrák köztársaság megalakulása titán volt külügyminiszter (külügyi államtitkár), hanem előtte; tehát nem is az osztrák köztársaságé, hanem Német-Ausztriáé. Az osztrák köztársaság ti. 1918. november 12-én alakult meg, Adler pedig az előző napon, 1918. november 11-én délben y,l órakor meghalt. appropriáció (lat.): „a polgári államéletben kialakult fogalom; az országgyűlésnek az a törvénybe foglalt intézkedése, mellyel évenként megállapítja az állam költségvetését ós felhatalmazza a kormányt a költségvetés végrehajtására." 1. A költségvetést nem „az országgyűlés" állapította meg, hanem csak a képviselőháza. 2. Ezt a megállapítást tehát nem foglalták törvénybe, hanem csak házhatározat tar­talmazta. 3. A költségvetés megállapítása nem appropriáció. 4. Az appropriáció magyarul nem „felhatalmazás", hanem megajánlás. A megajánlási törvény megszavazása. 5. A költségvetés megajánlása elsősorban a politikai bizalom kérdése volt, míg a meg­állapítása pénzügyi kérdés.

Next

/
Thumbnails
Contents