Századok – 1969
Tanulmányok - Bónis György: A személynök és bírótársai a Jagellók korában 5/I
A SZEMÉLYNÖK ÉS BÍKÓTÁKSAI A JAGELLÓK K0IÍÁBAN 15 pecsétjének őre.6 7 Minthogy egy hónappal előbb még Zápolyai György mint királyi küldött bíró oklevelére írta rá lecta-jelét ami nem volt hivatali kötelessége — , úgy látszik, mindkét oldalra bebiztosította magát.6 8 így nemcsak megkapta aszemélynöki méltóságot - legkésőbb 1526 elején —, hanem mégis tudta tartani a király bírói pecsétjét a főúri ligák felülkerekedése ellenére is.6 'J Sőt ő volt az, aki a Werbőczy és Szobi ellen hozott hűtlenségi ítéletre előterjesztést tett az országgyűlésnek.7 0 Útjaik végleg elváltak: Turóczy Miklós, 1523 óta Turóc megye főispánja, tekintélyes birtokai és rangja révén a bárók közé emelkedett, és Mohács után Ferdinánd főudvarmestere lett.7 1 A személynök Mátyás reformja következtében állandó helyet kapott a kúriában. Nem véletlenül toldotta be említését az 1492 : 22. tc. bedolgozott forrásának, az 1435 (V) : 9. tc.-nek csak a nádort és az országbírót említő I passzusába azok közé, akik a hadakozók által okozott károk tárgyában felső fokon ítéletet hoznak.7 2 Iígyébként ez a decretum mint közismert sokat átvett Mátyás 1486-i törvényéből, így azt a párbaj tilalmat is, amelyet ennek 18. cikke tartalmazott. Egyik indoka, hogy bajvívást megítélő levelekre a személynök, aki legtöbbször egyházi szokott lenni, nem tehetné rá a pecsétet,73 Ulászló uralkodásának végéig megfelelt a valóságnak. De — mint láttuk - a XVI. század elejének törvényei már világi személvnököt kívántak, s éz Werbőczy kinevezésével meg is valósult. A kétféle personalisok között funkcióban is volt különbség: míg az egyházi személynökök nem szakadtak el a kancelláriától, alkalomadtán tovább referáltak, viszont a bírói feladatokat rendszerint a jól bevált személyzetre hagyták, a két világi személynök ítélőmesteri múltjához híven — tevékenyen befolyt a kis kancellária munkájába és a perek érdemi kérdéseinek eldöntésébe. Ezt az utóbbi funkciójukat azonban a kialakult 1 gyakorlatnak megfelelően a király bírói asztalánál, „tábláján", a kúriai tanács élén gyakorolták. Amikor Werbőczy sajátkezű levélben hívta Kisszeben városának meghatalmazottját Sepsire a következő keddre vagy szerdára, hogy ott a városnak Zempsei Ferenccel folyó perét személyesen eldöntse, úgy járt el, mint ítélőmester korában;7 4 ez a rendkívüli eset azonban nem változtat azon, hogy a personalisnak bírói működését a királyi kúriában, a bírósági tanács élén kellett ellátnia. Ezért most a bíróság összetételére és működésére fordítjuk figyelmün-Î ket. Láttuk, hogy ez a tanács már a XV. század derekán kezdett szilárdabb I formát ölteni, Mátyás alatt pedig szabályszerűen három részből állott: főpa' pokból-bárókból, ítélőmesterekből és választott nemesekből. A kúria bírói tanácsa, a „királyi tábla" együtt ülhetett a nádor, az országbíró, a személy-67 1525. jan. 22.: Extradata, Dl. 69590, más adatok Podm. II. 339. 1., Dl. 24120, 73238, 86549, 90513. 68 1524: Dl. 67897. 69 1526. jan. 10.: personalis presentie . . . regie loeumtencns, Dl. 24658, 68552, további adatok Dl. 24300, 24661, 65685, 73240, 98500 (öt birtokszerző oklevél átírása). — Királyi parancs oklevél kiállítására . . . sub sigillo nostro iuridico apud ipsum habito, Dl. 24306, idézi Szilágyi, Kanc. 109. 1. 31. jegyzet. 70 Fraknói, Werbőczi 230. 71 Fógel, Lajos 38. 1. 5. jegyzet; Kaszák, Turóczy 10. 1.; főudvarmestersóge 1527: Egyházt. Emi. I. 341. 1. 72 . . . per sententiam iudiciariam, quam personalis preséntia regia vei palatínus aut iudex curie . . . literatorie dare et proferre teneantur . . . CJH. 73 1492: 37. te.: ... is enim, cui hoc (committitur), ut plurimum spirituális esse consuevit. CJH. 74 1524: . . . causas illas sopire complanareque eurabo, Dl. 47542.
