Századok – 1969

Figyelő - Bölöny József: Pihent szemmel – az olvasó érdekében II. 229/I

230 FIG Y ELU az esetben is az ő felmentésükkel, illetve nem az új miniszterelnök, hanem az utódjuk kinevezésével szűnik meg, tehát többnyire tovább maradnak 1 — 2 nappal hivatalban, mint a kormány feje. A miniszterelnök és ezzel a kormány lemondása nemegyszer történt azért, hogy a miniszterelnök újjáalakíthassa kormányát. Ezzel a lehetőséggel természetesen akkor is élhetett, ha lemondásának nem is ez volt a közvetlen oka. Egy-egy miniszterelnök tehát esetleg több kormányt is alakított azalatt, amíg megszakítás nélkül állott az ügyek élén. Hivatalban léte időpontjának a megállapításánál természetesen ezt is figyelmen kívül | kell hagyni, mint ami nem szakította meg működésének folyamatosságát. i A lemondást és a felmentést többnyire csak pár nap, esetleg 1 — 2 hét választja el egymástól; Tisza István első kormánya azonban több mint 4 hónappal lemondásának elfogadása után kapta csak meg végleges felmentését. Mivel a példátlanul hosszantartó kormányválságot még akkor sem lehetett alkotmányos keretek között megoldani, ez vezetett végül is Fejérváry „pártokon kívül álló" hivatalnokkormányának kinevezéséhez. Fejérváry rövid 9 hónapos kormányzata alatt négyszer mondott le; első ízben mindjárt a kinevezését követő negyedik napon. Ezt és a harmadik lemondását nem fogadta el a király; a másodikat elfogadta 1905. szeptember 12-ón, de újból kinevezte a kormányt október 16-án; végül is a negyedik lemondása után kapta meg a felmentését. Az ő kormányának hivatalban léte is folyamatos volt tehát első kinevezésétől a felmentéséig, annak ellenére, hogy közben több mint egy hónapig lemondásban volt ós ezenkívül még kétszer lemondott. A kormány, illetve a miniszter hivatalban létének záró időpontjaként a lemondás napjának a feltüntetése ellenkezik a tényekkel, mert hivatali működésük az esetek túlnyomó részében nem szűnt meg lemondásuk napjával. Utód kinevezésének számít természetesen az is, ha az átmeneti időre maga a miniszterelnök, vagy a kormány egyik tagja kap megbízatást a lemondott miniszter teendőinek ideiglenes ellátására. Erre az időre őt kell tehát felvenni a miniszterek névjegyzékébe is, utalással ideiglenes minőségére. Az 1918. október 23-án lemondott Wekerle-kormány felmentése nem jelent meg a hivatalos lapban. Minthogy a kormány tagjai tovább vitték az ügyeket október 31-ig, a Károlyi-kormány kinevezéséig, miniszteri tisztségük október 31-én szűnt meg. Kivételek: Windischgraetz Lajos herceg, aki közös külügyminisztériumi osztályfőnöki kinevezésével egyidejűleg október 25-én megkapta felmentését a Közélelmezési Hivatal vezetésével megbízott tárcanélküli minisztersége alól, és maga a miniszterelnök, Wekerle Sándor, aki október 30-án elbúcsúzott a miniszterelnökség tisztviselői karától, mert Hadik János gróf kinevezett miniszterelnök aznap átvette hivatalát. Windischgraetz tehát csak október 25-ig volt miniszter, Wekerle pedig október 30-ig miniszterelnök. A miniszterelnök is, az egyes miniszterek is gyakran nyertek egyidejűleg vagy később más miniszteri kinevezést is, vagy kaptak megbízatást más minisztérium ideiglenes vezetésére, úgy azonban, hogy ez az ideiglenes megbízatásuk többnyire fennállott minisz- , terelnökségük egész tartama alatt vagy annak túlnyomó részében. Khuen-Héderváry pl. első kormányában hivatalban létének egész ideje alatt ideiglenesen látta el a belügyminiszteri és a király személye körüli miniszteri teendőket, második kormányában ugyancsak annak teljes 2 '/4

évi működése alatt belügyminiszter is volt ós ideiglenesen vezette a király személye körüli ós a horvát-szlavon-dalmát minisztériumot. Ezt az „ideiglenességet" tehát nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk. Darányi Kálmán Gömbös betegsége alatt 5 hónapon keresztül volt megbízva a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásával (az utolsó hónapban „önálló ideiglenes ellátásával"); de facto tehát már 1936. május 14-től miniszterelnök volt, de jure azonban 1 csak október 10-től, mint Gömbös halála után kinevezett miniszterelnök. Egyetlen esete a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásával törtónt megbízatásnak ezt követő miniszterelnöki kinevezés nélkül Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter megbízatása. Bárdossy felmentése 1942. március 7-én olyan hirtelen történt, hogy utódjának kinevezésére csak 2 nap múlva kerülhetett sor; március 7-től 9-ig tehát a belügyminiszter látta el ideiglenes megbízatás alapján nemcsak a miniszterelnöki, hanem a külügyminiszteri teendőket is, átvette tehát Bárdossy teljes ügykörét. Ezt eddig meglehetős homály fedte, annál is inkább, mert csak utólag hozták nyilvánosságra, március 10-én, Kállay kinevezésének közlésével együtt, s akkor is csak a közlemény egy eldugott mellékmondatában. A miniszterelnökök hivatali működésének folyamatosságában sehol sincsen megszakítás; a fenti tényállás ismeretének hiányában tehát ennek megfelelően szerepeltetik — úgyszólván mindenütt — március 9-ig miniszterelnöknek Bárdossyt. Bár egyik szaklexikonunknak még így is sikerült megszakítania a folyamatosságot azzal, hogy Kállay kinevezési napjaként március 10-ét tünteti fel, tehát a kinevezés hírlapi közzétételének napját, szemben a valóban köztudomásúnak tekinthető és mindenütt egységesen szereplő március 9-vel. Nem lenne érdektelen világosságot deríteni Bárdossy