Századok – 1969

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 203/I

FOLYÓIRATSZEJSILE 211 így pl. Howelnek e's táisainak pénzzel való korrumpálására, a gyári felügyelők testületébe, sőt a kormányba való bevonására (Henry Broadhurst al-államtitkári kinevezése a liberális Gladstone-kabinetben) kényszerítette az angol burzsoáziát. — ERNST WERNER: Mtroving nemesi nem-zetségek karizmatikus öröksége (1207—1211. 1.) O. Höfltr, K. Hauck, R. Wenskus nézeteivel vitázva kimutatja, hogy a Meroving nemesi nemzetségeknél nyoma sincs valamiféle őpgem fin eiedetű karizmatikus királyságnak. A király a geimanoknál sosem volt vallási kultusz tárgya, mint Keleten. A karizmatikus kiiályság eszméjét a keleti gyökeifi kereszténység plántálta át a germán világba. Az európai feudalizmus szülte meg a keresztény gyökerű szakrális királyságot, trrely jcgait és igényeit többé nem a néptől származtatta, hanem az egyház általi felszentelésből nyerte. A kenet szertartása részben az ókori Kelet uialkodó-kultuszának gyal.í ílatára, részben a Bibliáia vezethető vissza. — HAivS-JOACRM FJEBER a Német Keirmunieta Pált 1925. május 9— 10-i központi bizottsági ülésén a marxista — leninista vezetés kialakítása érdekében bozott határozat doki mentumait. közli (1212—1226. 1.). — HENNY MASKOLAT, SIEGFRIED РВОХОГ Wilhelm von Hum-boldtról, a nagy teimeszettudósról, felfedezőiéi és politikusról rajzolnak történeti portrét (1227-1230. 1.) — B. CESKOSLOVENSKÍ ÖASOPIS H1STOR1CKÍ 1967. 5. szem. — Jín MI.YNAEIKÍ Er. Bchumír Smaal és a szlcrák nemzetiségi kérdés a Lcn.n.vnista mozgalcm kezdetén (663 — 666. 1.) részletesen ismerteti a CSKP egyik megalapítójának parlamenti felszólalásait, emelyekben felhívta a figyelmet a szlovákok hátiányos helyzetére. Ideiglenesen tudomásul vette, hogy az új állam (smellyel azonosította magát, szemben Gottwald néhány évvel későbbi állásfoglalásával) polgári rendszerű, ebben az esetben a nemzetiségi kérdés megoldását egy svájci mintájú föderációban látta. A szlovák nemzetet jogosultnak tartotta az állami szuverenitásra. Az általa javasolt önkoimányzat persze a munkás—paraszt hatalom perspektíváját tartotta szem előtt. Javaslataival túlment a Hlinka-párt követelésein. Utalt is rá, hogy javaslatainak elvetése a magyar irredentizmus és a szlovák szeparatizmus malmára hajtja a vizet. A pártban érvényesülő balos tendenciák azonban, amelyeket a 111. Internacionálé is támogatott, a nemzeti önrendelkezés elvének merev hangoztatásával megakadályozták a ?'meral-féle elképzelés meggyökeresedését. — FRANTISEK HRBATA, LADISLAV NIKLÍCEK: Btmények és valóság. A Komintern VII. kongresszusának közvetlen hatása a nemzetközi munkásmozgalomra (667 — 690. 1.) megállapítják, hogy 1935/36 fordulóján, amely választóvonal a munkásmozgalom fejlődésében, komoly reménységek támadtak, bár sokféle elképzelés volt arról, hogyan lehet a valóságban létrehozni az egységfrontot. A szociáldemokrata vezetők jelentős része a spontán egységtörekvések lokalizálását kívánta, nem hittek a fordulat őszinte voltában. A baloldaliak Otto Bauer nyomán a két Internacionálé tevékenységének idővel megtörténő koordinálásában látták a lehetőséget. Világpolitikai síkon ők is az egységfront hívei voltak. Bauer ugyan számos bíráló szempontot vetett fel, magatartása mégis konstruktív volt, csakhogy a kommunisták elvetették. Trockij a középrétegekkel való együttműködés elvét utasította vissza, munkásmilíciák megalakításától várta a fasizmus elleni harc eredményeit. Elítélte a kommunisták hangoztatta „szociálfasiszták" jelzőt, de a francia kommunisták és szocialisták akcióegységét is. Trockij állásfoglalásának nem volt nagyobb hatása, a konkrét helyzet nem kedvezett az ilyesfajta radikalizmusnak. A trockisták egyébként úgy vélték, hogy az eddigi szélsőbalos irányzatot az Internacionálén belül jobboldali opportunizmus váltotta fel. Ez az állásfoglalás negatív volt. Csehszlovákiában а VII. kongresszus általában kedvező visszhangot váltott ki. Persze itt is számos nézet alakult ki a konkrét teendőkre nézve, s szociáldemokrata részről visszautasítás is hangzott el. A dognmtizmus elleni harcot nemzetközi méretekben is eleve korlátok közé szorították. Bauert azért támadták, mert bírálta Sztálint. Csehszlovákiában 1936 februárjában a CSKP Központi Bizottságának ülésén ifivei mát és Slánskyt mint jobboldaliakat megfosztották funkcióiktól. Ezzel a baloklali szektásságot erősítették. — MIROSLAV STÉFÁNEK : A határ mint településtörténeti forrás. Adalékok a településtörténethez 1. (725 — 746. 1.) módszertani összefoglalást ad a határ vizsgálatáról, először az írott források használhatóságát vizsgálja (kataszterek, korábbi felmérések, urbáriumok), rámutat arra, hogy analóg esetek is felhasználhatók. Azután a régészet, a légi fényképezés és egyéb tárgyi módszerek hasznosítását veti fel. Úgy véli, hogy a régebbi határhasználat felszámolása és beolvadása az új határba nem mindig a gazdasági fejlődés jele. — M. Ктх. ismerteti Kristó Gyula Stephanus Bohemusról írt tanulmányát a Historickó Stúdieben (769. 1.), J[AN N[OVOTNY] a Jobbágytelek és parasztgazdaság az örökös jobbágyság 14*