Századok – 1969

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 203/I

FOIA'ÓIRATSZEMLE 207 gyeitek különösen. Czartoryski herceg ezért küldött ide embereket, először csak információk beszerzése végett. 1840-től azonban ezen az úton is megpróbálta saját felkelési terveinek megnyerni a lengyel nemességet. A társadalom azonban ebben a pillanatban még nein volt felkészülve a mozgalomra. — MIECZYSÊAW WRZOSEK: Dowbór-Muánicki tábornok hadtestének konfliktusa a szovjet kormánnyal, 1917 novembei—1918 február (648 — 663. 1.) a központi hatalmak elleni harc céljaira orosz pénzen létrehozott 1. Lengyel Hadtest történetét mutatja be. A belorussziai lengyel földesurak érdekeit képviselő tábornok már az ideiglenes kormánnyal is ellentétbe-került, harcolt a helyi parasztmozgalmak ellen. Október után támogatta az ellenforradalmi cári tábornokokat, nem volt hajlandó végrehajtani hadteste demokratizálását. Ezért a szovjet kormány elrendelte leszerelését. A kisebb konfliktusokban a Petrográdon működő lengyel baloldali szervezetek közvetíteni próbáltak, de hiába. 1918. február 11/24-ón a tábornok ultimátumban követelte a leszerelés megszüntetését. A komoly fegyveres összecsapást a németek előrenyomulása akadályozta meg. Dowbór-Musnicki ekkor a németek oldalára állt. — MAUBYCY HORN: Adalék a lengyel nemesi köztársaság XVI—XVII. századi gazdasági válságáról folyó vitához (668 — 669. 1.) A. Wyrobisznak a folyóirat 1967. 1. számában közölt vitacikkéhez szól hozzá, általában egyetért vele, de megállapítja, hogy a katonai pusztításokat ő sem tartja a gazdasági nehézségek okainak. — ANDRZEJ WYROBISZ: Aleksander Gwagnin és a külföldi szakemberek a XVI—XVII. századi lengyel üveghutákban (679—682. 1.) az 1578-ban Lengyelországról szóló leírást kiadó, olasz származású tudós életéről eddig ismeretlen adalékot közöl: a lengyel indigenátus megszerzése után (1571) a krakkói püspökkel együttműködve megpróbálta az üveggyártás módszerét meghonosítani. Külföldi szakemberek hasonló kísérleteire egyéb esetekben is sor került, de vagy a megfelelő nyersanyagok hiánya, vagy még inkább a fennálló társadalmi viszonyok miatt ezek a kísérletek kudarcot vallottak. - N. ZEITSCHRIFT FÜR GESCHICHTSWISSENSCHAFT. 1967. 4. szám. - VLA-GYIMIR MIHAJLOVICS HVOSZTOV: A német imperializmus legújabbkori története a nyugat-német történetírásban (581 — 594. 1.) abból indul ki, hogy a Nyugat-Németországban uralkodó soviniszta hullám a legújabbkori történeti kérdések tárgyalásában is visszatükröződik. Új életre kelnek régi történeti hamisítások, s mellettük újak is születnek. Ezek közé tartozik a P. Kluka, Petzina és mások által képviselt felfogás, amely a német monopolburzsoáziát mentesíteni igyekszik a náci-rezsim létrehozásának és fenntartásának vádja alól. G. Ritter a német nemzeti népmozgalomban mélyen bennélő militarizmus szülöttjének mondja a fasizmust, és Hitlert mint „népvezért" aposztrofálja. A neonáci E. Kern az első világháborúban elszenvedett vereség és a versailles-i békediktátum elleni reakcióból magyarázza a fasizmust. Más szerzők Hitler démoni egyéniségét állítják előtérbe, s személy szerint őt teszik felelőssé mindenért. Nyugat-Németország és a nyugati világ legreakciósabb történészei tagadják Németország bűnösségét a második világháború kirobbantásában, s a náci Németország helyett a Szovjetuniót, Lengyelországot igyekeznek a vádlottak padjára ültetni. Ügyanennek a szerecsenmosdatásnak megnyilvánulása az a felfogás, mely a második világháborús katasztrófáért egyesegyedül Hitlert teszi felelőssé, vagy pedig valamennyi hatalom bűnrészességét vallja. A háborús bűnös fasiszta Németország teljes rehabilitására tesz kísérletet az amerikai Hoggan, a német Glasebock és az újnáci Walendy. A nyugati történetírásban nagy helyet foglal el a szovjet külpolitika vizsgálata a második világháború előtörténetében, különösen az 1939. augusztus 23-i német — szovjet megnemtámadási egyezmény. A szerződés megkötésében a szerző szerint nagy szerepe volt Japán mongol- és szovjetellenes agreszsziójának, amely két arcvonalas háborúval fenyegette a szovjet államot. Maga a szerződés fennállásának első időszakában is korlátok közé szorította a német agressziót, elhárítván a német támadás veszélyét nemcsak a balti államok, de Svédország feje fölül is. Ugyanezek a törekvések Finnország és a Balkán vonatkozásában már nem jártak sikerrel. Teljesen alaptalan a nyugat-német történetírásnak az az állítása, hogy Hitler tulajdonképpen preventív háborút indított a Szovjetunió ellen, vagy hogy a Szovjetunió lenne a felelős Németország megosztottságáért. — HEINZ HEITZER a Német Szocialista Egységpárt stratégiájának és taktikájának 1954/55-ben való továbbfejlesztését ismerteti a nyugatnémet imperializmussal vívott harcban (595—620. 1.). — JOHANNES ZELT a németországi orosz hadifoglyok szerepót vizsgálja a Német Kommunista Párt Orosz Szekciója történetét megvilágító új kutatási eredmények fényében 1919 —1921 között (621 — 638. 1.). — GERHARD SCHMID az új- és legújabbkori levéltári forráskiadás elvi és módszertani kérdéseit taglalja (639—643. 1.). — KURT GOSSWEILER, AL-