Századok – 1969

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 203/I

FOIA'ÓIRATSZEMLE 207 gyeitek különösen. Czartoryski herceg ezért küldött ide embereket, először csak információk beszerzése végett. 1840-től azonban ezen az úton is megpróbálta saját felkelési terveinek megnyerni a lengyel ne­mességet. A társadalom azonban ebben a pillanatban még nein volt felkészülve a mozgalomra. — MIECZYSÊAW WRZOSEK: Dowbór-Muánicki tábornok hadtestének kon­fliktusa a szovjet kormánnyal, 1917 novem­bei—1918 február (648 — 663. 1.) a központi hatalmak elleni harc céljaira orosz pénzen létrehozott 1. Lengyel Hadtest történetét mutatja be. A belorussziai lengyel földes­urak érdekeit képviselő tábornok már az ideiglenes kormánnyal is ellentétbe-került, harcolt a helyi parasztmozgalmak ellen. Október után támogatta az ellenforradalmi cári tábornokokat, nem volt hajlandó végre­hajtani hadteste demokratizálását. Ezért a szovjet kormány elrendelte leszerelését. A kisebb konfliktusokban a Petrográdon működő lengyel baloldali szervezetek köz­vetíteni próbáltak, de hiába. 1918. feb­ruár 11/24-ón a tábornok ultimátumban követelte a leszerelés megszüntetését. A ko­moly fegyveres összecsapást a németek elő­renyomulása akadályozta meg. Dowbór-Musnicki ekkor a németek oldalára állt. — MAUBYCY HORN: Adalék a lengyel nemesi köztársaság XVI—XVII. századi gazdasági válságáról folyó vitához (668 — 669. 1.) A. Wyrobisznak a folyóirat 1967. 1. számában közölt vitacikkéhez szól hozzá, általában egyetért vele, de megállapítja, hogy a ka­tonai pusztításokat ő sem tartja a gazda­sági nehézségek okainak. — ANDRZEJ WY­ROBISZ: Aleksander Gwagnin és a külföldi szakemberek a XVI—XVII. századi lengyel üveghutákban (679—682. 1.) az 1578-ban Lengyelországról szóló leírást kiadó, olasz származású tudós életéről eddig ismeretlen adalékot közöl: a lengyel indigenátus meg­szerzése után (1571) a krakkói püspökkel együttműködve megpróbálta az üveg­gyártás módszerét meghonosítani. Kül­földi szakemberek hasonló kísérleteire egyéb esetekben is sor került, de vagy a megfelelő nyersanyagok hiánya, vagy még inkább a fennálló társadalmi viszonyok miatt ezek a kísérletek kudarcot vallot­tak. - N. ZEITSCHRIFT FÜR GESCHICHTS­WISSENSCHAFT. 1967. 4. szám. - VLA-GYIMIR MIHAJLOVICS HVOSZTOV: A német imperializmus legújabbkori története a nyu­gat-német történetírásban (581 — 594. 1.) abból indul ki, hogy a Nyugat-Németor­szágban uralkodó soviniszta hullám a leg­újabbkori történeti kérdések tárgyalásá­ban is visszatükröződik. Új életre kelnek régi történeti hamisítások, s mellettük újak is születnek. Ezek közé tartozik a P. Kluka, Petzina és mások által képviselt felfogás, amely a német monopolburzsoáziát mente­síteni igyekszik a náci-rezsim létrehozá­sának és fenntartásának vádja alól. G. Ritter a német nemzeti népmozgalomban mélyen bennélő militarizmus szülöttjének mondja a fasizmust, és Hitlert mint „nép­vezért" aposztrofálja. A neonáci E. Kern az első világháborúban elszenvedett vere­ség és a versailles-i békediktátum elleni reakcióból magyarázza a fasizmust. Más szerzők Hitler démoni egyéniségét állítják előtérbe, s személy szerint őt teszik fele­lőssé mindenért. Nyugat-Németország és a nyugati világ legreakciósabb történészei tagadják Németország bűnösségét a máso­dik világháború kirobbantásában, s a náci Németország helyett a Szovjetuniót, Len­gyelországot igyekeznek a vádlottak pad­jára ültetni. Ügyanennek a szerecsenmos­datásnak megnyilvánulása az a felfogás, mely a második világháborús katasztró­fáért egyesegyedül Hitlert teszi felelőssé, vagy pedig valamennyi hatalom bűnrészes­ségét vallja. A háborús bűnös fasiszta Németország teljes rehabilitására tesz kísérletet az amerikai Hoggan, a német Glasebock és az újnáci Walendy. A nyugati történetírásban nagy helyet foglal el a szovjet külpolitika vizsgálata a második világháború előtörténetében, különösen az 1939. augusztus 23-i német — szovjet meg­nemtámadási egyezmény. A szerződés meg­kötésében a szerző szerint nagy szerepe volt Japán mongol- és szovjetellenes agresz­sziójának, amely két arcvonalas háborúval fenyegette a szovjet államot. Maga a szer­ződés fennállásának első időszakában is korlátok közé szorította a német agressziót, elhárítván a német támadás veszélyét nem­csak a balti államok, de Svédország feje fölül is. Ugyanezek a törekvések Finnor­szág és a Balkán vonatkozásában már nem jártak sikerrel. Teljesen alaptalan a nyu­gat-német történetírásnak az az állítása, hogy Hitler tulajdonképpen preventív háborút indított a Szovjetunió ellen, vagy hogy a Szovjetunió lenne a felelős Német­ország megosztottságáért. — HEINZ HEIT­ZER a Német Szocialista Egységpárt stra­tégiájának és taktikájának 1954/55-ben való továbbfejlesztését ismerteti a nyugat­német imperializmussal vívott harcban (595—620. 1.). — JOHANNES ZELT a német­országi orosz hadifoglyok szerepót vizs­gálja a Német Kommunista Párt Orosz Szekciója történetét megvilágító új kuta­tási eredmények fényében 1919 —1921 között (621 — 638. 1.). — GERHARD SCHMID az új- és legújabbkori levéltári forráskiadás elvi és módszertani kérdéseit taglalja (639—643. 1.). — KURT GOSSWEILER, AL-

Next

/
Thumbnails
Contents