Századok – 1969

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 203/I

206 FOLYÓI It ATSZEMLE (mocsaras vidék), társadalmi és főképp kulturális téren. A vallási elemnek nem volt olyan jelentős szerepe, mint eddig gondolták. Alapvető oknak azt tartja, hogy a parasztság helyzete 1789 után sem javult, s a város ós falu közti ellentét, a francia burzsoázia értetlensége következtében, nagy erővel tört ki. A közvetlen kiváltó okot a katonaszedés jelentette. Tragikus eseménysorozat, amely azonban mindmáig érezteti a hatását, a terület azóta is a jobboldal biztos talaja.—TADEUSZ KOWALEK: A bydgoszczi német sajtóközpont a két világháború közti időszakban. A német lakosság tömörülésének problémája 1918 után (963 — 994. 1.) a birodalmi támogatással fenntartott propagandaközpont tevékenységét ismerteti helyi levéltári anyag alapján, főképp 1925-ig. Célja először a terület visszacsatolása Németországhoz,, majd ennek a gondolatnak a fenntartása a németek körében. Még evangélikus egyházi kiadványokat is terjesztett a forma szerint magánjellegű kiadóvállalat, hogy a politika iránt közömbös rétegekhez is eljusson. A lengyel területen maradt junkerek és német nagyiparosok is támogatták, hogy saját osztályérdekeiket német nemzeti érdekeknek tüntethessék fel. — A vita-rovatban JERZY TOPOLSKI: Lengyelország gazdasági növekedésének mutatója a X. századtól a XX. századig. Módszertani megfontolások és kísérlet a számításra (995—1012. 1.) a fejenkinti gabonatermelést és a fejenkinti vasfogyasztást tekinti a két alapvető mutatónak, az előbbinél a XIX. század során a burgonyatermelést is figyelembe véve, átszámítva gabonára. Az adatokat Nagy- és Kislengyelország és Mazóvia területére vonatkozólag számítja ki, a gabonából évi 300 kg fogyasztást tekint átlagosnak, a mutatót úgy számítja ki, hogy ezt megszorozza a lakosság számával és hozzáadja a vetőmag mennyiségét. A vasfogyasztásnál a XVIII. sz. végére kiszámított fejenkinti 1,8 kg. fogyasztást tekinti l-nek (1000-re 0,3 kg. vasfogyasztást számít ki). A két mutatót külön-külön is kiszámítja, s a kettő összegezéséből nyeri az általános mutatót, amely a preind usztriális társadalomban igen csekély növekedést mutat ki (1000-ben a mutató 1,2, 1780/90-ben 1,7), a kapitalizmusra való átmenet idején 2,8-ra emelkedik, 1913-ra 19,6, a következőkben szinte stagnál ezen a színvonalon, 1939-ben is csak 23,0, míg 1965-re 157,9. -JERZY- SKOWRONEK: Történelem és szociológia. Megjegyzések a XVIII—XIX. század fordulójának társadalmi gondolkodásával foglalkozó kutatásokról (1035— 1043. 1.) a szociológusokat azért bírálja, mert túlhangsúlyozzák a társadalmi gondolkodás struktúráit voltát, az állagok és modellek megkonstruálásával absztrakt képet adnak. A századeleji arisztokrata liberálisokat, pl. I. Sándor baráti körét hoz-2a fel példának arra, milyen sokszínű a társadalmi gondolkodás. — LUDWIK HASS: A lengyel szabadkőművesség tevékenysége 1908 —1915, M. Malinowski emlékiratában (1045 — 1063. 1.) terjedelmes bevezetéssel részleteket közöl a parasztpárti Maksvmilian Malinowski (1860—1948) 1931 — 1947/48 közt írt emlékirataiból. — N. PRZEGLAD HISTORYCZNY 1967. 4. szám. — SIEGFRIED EPPERLEIN: A német cisztercita kolostorok „alapítás-mítosza" és n lubiqzi szerzetes elbeszélése a XIV. századból (587 — 604. 1.) leszögezi, hogy a VII— VIII. századi bencés kolostorok alapításához hasonlóan a cisztercita kolostorokkal kapcsolatban is elterjedt vélemény, hogy azokat lakatlan vagy primitíven megművelt területen hozták létre. Ez a megállapítás azonban cisztercita forrásokból ered, így akarták vitathatatlanná tenni tulajdonjogaikat. Valójában megművelt területeket kaptak, ahogy az más forrásokból kiderül. A lubiqzi (leubusi) kolostor egyik szerzetesének a XIV. század második feléből származó elbeszélése is ezt a mítoszt terjeszti, holott régészeti források is arra mutatnak, hogy a XII. században a lengyel mezőgazdaság sokkal fejlettebb volt. — JANUSZ TAZBIR: В égi lengyel vélemények Spanyolországról (605—623 1.) а XVI—XVII. század fordulójától ismerteti a spanyolokra vonatkozó állásfoglalásokat. A spanyolokat harciasaknak ismerik, de kegyetleneknek és hódítóknak. A németalföldi forradalommal való szembeszállást és az inkvizíció cselekedeteit nemcsak az ariánusok (unitáriusok) ítélték el, hanem még a katolikusok is. A lengyel nemesség a Habsburgabszolutizmust gyűlölte, ezért is negatív ez a vélemény. A spanyol udvarral szoros kapcsolatot tartó III. Zsigmond törekvései a nemesi túlsúly megnyirbálására csak fokozták a spanyolellenességet. Spanyolországban járt utazók megdöbbennek a spanyolok gőgjén. A lengyel felvilágosodás még élesebben ítéli el az inkvizíciót, s a XVIII. században honosodik meg Lengyelországban az a nyugaton régebben is hangoztatott vád, hogy a spanyolokat a mórokkal való vérkeveredés rontotta meg. Az 1808—1812-ben Spanyolországban Napóleon mellett harcoló lengyelek még kedvezőtlenebbé tették a képet. — JAN WSZOÜEK: A Czartoryski-párt politikai tevékenysége a római lengyelek közt 1832 —1843-ban (624-647. 1.) megállapítja, hogy Rómából könnyebben lehetett kapcsolatokat fenntartani a lengyel területekkel, minthogy itt kevés emigráns ólt, a felosztó hatalmak sem fi-