Századok – 1969

Történeti irodalom - Acta Pacis Westphalicae Serie I; Band I; Serie II; Abt. C; Band I (Ism. Zimányi Vera) 152/I

153 TÖRTÉNETI IRODALOM I. Instrukciók II. Levelezések (a meghatalmazottak jelentései) III. Jegyzőkönyvek, naplók, a tárgyalásokra vonatkozó iratok. A három fő csoport mindegyike több kötetből fog állni. A publikálás módszere a teljes szöveg szószerinti közlésétől regeszták kiadásáig terjedő módszerek rugalmas kombinációja, annak megfelelően, hogy mi látszik a legalkalmasabbnak az adott forrás esetében. Az volt a kiadók célja, hogy a fontosabb dokumentumokat szószerinti teljes közlésben, míg másokat bővebb, egyeseket esetleg egész rövid regesztában bocsássanak a kutatók rendelkezésére, az iratok fontosságának megfelelően. Céljuknak tekintik, hogy a kutatóknak ne kelljen az eredeti levéltári anyagig, vagy a régi, hozzáférhetetlen kiadványokig visszanyúlniuk. Ha azonban valamely speciális vagy kis részletkérdéshez erre mégis szükség volna, pontos levéltári jelzetek és a korábbi kiadások feltüntetése teszi könnyűvé a további tájékozódást. A szövegközlések nagyon gondos jegyzetapparátussal vannak ellátva. A levéltári és kézirattári anyagra, valamint a nyomtatott forrásokra és a szakirodalomra vonatkozó bevezetés, név- és tárgymutató egészíti ki az egyes köteteket. Az I. sorozat (Instrukciók) I. kötetében a Franciaország, Svédország és a Habsburg császár követeinek adott utasítások láttak napvilágot. A további egy vagy két kötetben Spanyolország, Németalföld, a pápa, Velence ós a fontosabb német birodalmi rendek utasításai fognak megjelenni. Az I. kötetben az egyes országok megbízottainak adott utasítások országonként csoportosítva, a csoportokon belül pedig Időrendben szerepelnek, a francia iratok 1636 — 1643-ból, a svédekéi 1636 — 1641-ből, a császári instrukciók pedig 1637 — 1645-ből származnak. A svéd nyelvű iratok német fordításban is szerepelnek. Mindegyik állam instrukció-szövegei előtt külön bevezetés áll, amely ismerteti az egykorú politikai helyzetet és az illető ország diplomáciai célkitűzéseit. E jó áttekintést nyújtó összefoglalások közül is érdemes kiemelni a Franciaországra vonatkozót. Bár a franciáknak a békére vonatkozó fő utasítása 1643-ból, tehát Mazarin idejéből származik, az előzetes tervezeteket még Richelieu készítette a harmincas évek közepétől kezdve, és utódja szorosan követte az általa lefektetett irányelveket. így a westfáliai béke végeredményben Richelieu külpolitikájának betetőzése, Richelieunek az elkövetkező békére vonatkozó elképzelései pedig a nagy államférfi politikai végrendeletének tekinthetők. Ez a tény annál is érdekesebb, mert a Richelieu politikai végrendeleteként ismert irat, amelynek hitelességét egyébként is erősen kétségbevonják, nem tartalmaz Franciaország külpolitikájára vonatkozó elképzeléseket. * A kötet a svéd diplomaták levelezésének egy részét tartalmazza. Az APW sorozatai körül a „Levelezések" sorozatot szánják a legterjedelmesebbnek. így sem tudtak azonban minden egyes iratot közölni; esetről esetre döntöttek, a levél fontosságát mérlegelve. Vitás esetekben inkább túl sokat, mint túl keveset talál a kutató a publikált iratok között. E kötetben 1643 június végétől (a békekongresszus kezdetétől) 1645 december elejéig minden olyan lényeges svéd levelet kiadtak, amely a kongresszusra vonatkozik. Az 1641 — 1643 közötti időszakból viszont nem közöltek leveleket; 1641-ből származik az alapvető svéd instrukció. A svéd nyelvű leveleket — eltérően az instrukcióktól — nem közlik német fordításban, azzal az indokolással, hogy ehhez túlságosan nagy a terjedelmük. Az itt közölt iratok elsősorban azokra a tárgyalásokra világítanak rá, amelyeket svéd diplomaták Mindenben, Osnabrückben ós Münsterben folytattak. Tartalmazzák továbbá a követek információit, amelyeket azok más követek egymás közti tárgyalásairól szereztek, továbbá a csaknem az egész Európából származó politikai és katonai híreket. A gyújtópontban azonban Svédországnak a császárhoz és a német rendekhez való viszonya áll. Míg az Instrukciók I. kötetében nem szerepel Magyarország vagy Erdély önálló tényezőként — a mutató Ausztriára és III. Ferdinándra utal vissza —, a svéd diplomaták levelezésében gyakran találkozunk Erdélyre, Magyarországra, II. Rákóczy Györgyre vonatkozó hírekkel. A levelezést tartalmazó kötet az instrukciós kötet mutatóin és technikai útbaigazítóin kívül terjedelmes időrendi mutatót is tartalmaz. E mutatóban nemcsak az itt közölt leveleket dolgozták fel, hanem valamennyi levelet, a kiadatlanokat is beleértve, amelyek a svéd követség tagjainak a stockholmi kormánnyal, francia diplomatákkal,