Századok – 1969

Történeti irodalom - Pletnyeva; Sz. A.: Ot kocsevij k gorodam (Ism. Fodor István) 135/I

138 TÖRTÉNETI IRODALOM Végül — az egész műveltség régészeti anyagát summázva — Pletnyeva arra a megállapításra jut, hogy a kazár birodalom határa nagyjából egybeesik a szaltovói műveltség kiterjedésével, a kaganátus alapvető, számbelileg túlnyomó többségű lakosságát a bolgárok alkották. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy Pletnyeva könyve igényes, a szaltovói műveltséget átfogóan analizáló mű. Néhány megállapításával kapcsolatban mégis fenntartással kell élnünk. Nem tartjuk például valószínűnek, hogy a doni letelepedők messze elvándorolt rokonaiktól, a dunai bolgároktól vették volna át a csoroszlyás ekét, hihetőbb, hogy északi szomszédaiktól került ez hozzájuk, annál is inkább, mert földműveléssel elsősorban az északi, erdős sztyeppén élő lakosság foglalkozott. Ezen kívül, sok esetben minden kritika nélkül veszi át a szerző Artamonov megállapításait, jóllehet azok közül nem egy élénk vita tárgyát képezi. Ennek ellenére ez a munka mind tartalom, mind módszer tekintetében sok új vonással gazdagította ismereteinket a Don-vidék bonyolult történeti problémáinak tisztázásában, s mivel témájánál fogva szoros kapcsolatban áll a honfoglalás előtti magyarság történetének jónéhány kérdésével, a magyar őstörténettel foglalkozó kutatók sem nélkülözhetik munkájukban. FODOK ISTVÁN A. J. P. TAYLOR: ENGLISH HISTORY 1914—1945 (Oxford, Clarendon Press, 1965. 709, XXVII 1.) Tudományos igényű történelmi szintézist írni az elmúlt ötven ós történelméről olyan jellegű vállalkozás, melyet a marxista történettudomány mindig fontosnak tartott és sürgetett. Természetesen ismertek az objektív és szubjektív nehézségek: egyes dokumentumokba a történészek még nem nyertek bepillantást, a nyomtatásban már eddig megjelent irodalom mennyisége egy kutató számára nehezen áthatolható rengeteget jelent, a főszereplők még esetleg élnek, az események a köztudatban érzelmekkel, mítoszokkal vannak összefonódva. Nagy-Britannia (vagy ahogy a címben a szerző az angol szóhasználattal ellentétben ós a kontinentális szokással megegyezően nevezi: Anglia) esetében a vitatott kérdések hitelt érdemlő, végső eldöntését sokszor lehetetlenné teszi a hivatalos iratok ötvenéves zárlata, amely kiváltja a szerző tiltakozását is.* Nem kis nehézséget jelent egyes érintett személyek befolyása, véleményük súlya sem. Lord Acton valamikor annak szükségességét hangoztatta, hogy a történésznek legyen bátorsága becsületesnek lenni baráttal és ellenséggel egyaránt — „feltéve, hogy egy becsületes történésznek lehetnek barátai". A. J. P. Taylor nem ijedt meg a barátok elvesztésének veszélyétől. Taylor neve Magyarországon is jólismert, elsősorban talán a sok vitát megért „The Origins of the Second World War" kapcsán, melyet a Századok is ismertetett (Id. 1963. 97. évf. 2. sz. 439 — 445. 1.). A szerző — bár nincs egyetemi katedrája — kétségtelenül a mai angol történetírás egyik jelentős személyisége. Eleme az elfogadott vélemények kihívása, újszerű koncepciók felállítása, mestere a paradoxonoknak, a találó jellemzéseknek. Taylor sikeresen oldotta meg feladatát. Tárgyilagos hangon ós módon vet alá kritikai elemzésnek pártokat ós személyeket ós nem fél a — többnyire elmarasztaló — ítéletek kimondásától sem. Hogy pártatlansága csak polgári mércével mérve kielégítő, nem lehet meglepő, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a mű a kézikönyvnek számító Oxford History of England XV. kötete. Az „Angol történelem 1914—1945" szürke címe ellenére irodalmi szempontból is értékes mű. Szerzője tömör mondataiban mindig megtalálja a hatásos jelzőt, szellemes megfogalmazásai élvezetessé teszik az olvasást. A bibliográfia és névmutató nélkül pontosan 600 oldalas könyv szerkezete mesteri. A tizenhat egyforma hosszúságú fejezetből négy-négy foglalkozik a két világháborúval, a közöttük levő békeéveket pedig a vízválasztónak tekintett 1931 osztja két egyenlő részre. Taylor célja nem az események felsorolása, hanem azok okainak, előidézőinek bemutatása, határozott (néha túlzottan magabiztosnak tűnő) állásfoglalás három évtized vitatott kérdéseiben. Súlyt helyez a gazdasági vonatkozásokra is, szervesen beillesztve azokat az elbeszélés folyamatos menetébe. Ugyanez mondható el az angol társadalom * A könyv megjelenése óta a zárolás idejét harminc évre csökkentette az angol kormány.