Századok – 1969

Történeti irodalom - Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Ism. Szabó Ferenc) 132/I

133 TÖRTÉNETI IRODALOM jellegű helyi publikációk, amelyek a nehezen hozzáférhető oklevéltárak java darabjain túl közkinccsé teszik a vidéki levéltárak gazdag anyagának legfontosabb és legjellemzőbbnek tartott dokumentumait is. A történeti kutatás legújabb eredményeinek ismeretében készült, megfelelő apparátussal ellátott kötetekre nagy szükség van. A legtöbb megyében csak a millenáris megyetörténetek, vagya Borovszky-féle „Magyarország vármegyéi ós városai" sorozat tagjai, esetleg a két háború között kiadott, gyakran üzleti vállalkozás jellegű kcmpiláeiók állnak rendelkezésre. A szétszórtan megjelenő újabb eredmények áttekintése a történeti kutatás hivatásos művelői számára sem könnyű feladat. A szűkebb haza múltja iránti tudatos érdeklődés kielégítése során szükségessé vált a helytörténeti anyagot is felhasználó oktatómunka korszerű ismeretanyaggal, más megítéléshez vezető, újonnan feltárt vagy a feledésből felidézett tényekkel való, energikus felfrissítése, nemegyszer a realitások medrébe terelése is. Az eddigieken túl az olvasókönyvek megjelentetését kívánta és szükségessé teszi a helyi kutatás problémalátása és a történetírás mai igényei közötti szinkron megteremtése is. Kanyar József hangulatteremtő című, vaskos somogyi kötete nemcsak tekintélyes terjedelmével emelkedik ki az eddig publikált hasonló gyűjtemények sorából, hanem a szerző átfogó történelmi műveltségét bizonyító sokoldalúságával, elmélyült anyagismeretével, és a válogatás, feldolgozás számos új vonásával, a levéltári olvasókönyvek legjobb tapasztalatainak összegezésével is. A Harminc nemzedék vallomása Somogyról 316 kisebb egységbe sűrítve 1061-től 1945 nyaráig kíséri végig egyik legnagyobb megyénk múltjának legfontosabb kérdéseit, nyolc történeti korszakra bontva az anyagot. (A 316 kisebb egységen ugyanannyi résztéma köré vont szemelvényt, olvasmányt vagy dokumentumegyüttest kell értenünk.) A kötet korszakolása a köztörténet felosztását követi. Az egyes korszakok bemutatására szánt terjedelmet általában arányosnak kell tartanunk. Egyedül az 1919-től a felszabadulásig terjedő negyedszázad válogatása tűnik lazábbnak, terjengősebbnek a többinél. A kötet bevezetője ben Kanyar részletesen kifejti az olvasókönyv munkálatai során követett szempontjait, alapelveit, amelyek zömmel a megye múltjának sajátosságaiból és az országos köztörténet összefüggéseiből adódnak. A bevezető széles érvényű módszertani útmutatásai a gyűjteményben megvalósultak, ez méginkább növeli értéküket. A más megyékbeli olvasókönyvekhez mérve újszerűen induló gyűjtemény a megye nevének eredetét, a somogyi táj természeti arculatát, járási beosztásának történeti alakulását helyezte az élre. A „Somogyság az őskortól a római birodalom bukásáig" c. fejezet és a középkori rész első szemelvénye (a 4—8. olvasmányok) beillesztésével a szerző megkísérli a lehetetlent: Hét oldalon próbálja összefoglalni a terület régészeti leleteinek, vázlatos leírását, nyilván a történeti teljességre törekvés szándékától vezettetve. Az őskort bemutató olvasmányt nem számítva — az összegezés inkább ízelítő lett. A Koppány leveréséről szóló Bécsi Képes Krónika-részlet és a zselicszentjakabi monostor 1061-ből keltezett alapítólevele nyitfa meg a középkori Somogyról szóló részt, s ezzel a kötet ténylegesen forráspublikáló fejezeteit. A középkort és különösen a török hódoltság időszakát (1656— 1086) dokumentáló, már kiadott oklevéltári ós irodalmi anyagból válogatott részleteket jelentősen bővítette Kanyar az Országos Levéltár Urbaria et Conscriptiones állagából, valamint a Batthyány-család levéltárából származó, kiadatlan oklevelekkel és iratokkal. E két fejezet a fennmaradt forrásokhoz mérten kerek, jól felépített rajzot ad. A török kiűzésétől a polgári forradalomig tartó s a kötetben a legterjedelmesebb részről ugyanez mondható el. Kitűnően sikerült az újjátelepítés utáni első évtizedek és a Mária Terézia-féle urbárium bevezetése kapcsán fellángolt parasztmegmozdulások bemutatása. Kulturális tekintetben különösen sok büszkélkedni valója van Somogynak a XVIII. század végén és a XIX. század első felében, ezt a kötet jól és sokoldalúan érzékelteti. Kanyar József e korszak esetében példásan oldotta meg a gazdasági-társadalmi arculat elválaszthatatlan egységben való visszaadását; a növekvő jobbágyterhek miatti elégedetlenség megnyilatkozásait, és a polgárosodás, a reformkori haladás biztató tényeit és terveit. Egy részletmegjegyzés mégis ide kívánkozik: A Kaposberke ásásához kirendelt jobbágyok munkamegtagadása 1832-ben (93. szemelvény) nem tekinthető sztrájknak. (Hasonló megítélés alapján már a XVIII. században is sokfelé sztrájkokról beszélhetnénk !) A földkérdés és ennek kapcsán a somogyi parasztság magatartása, a szabadságharcban vállalt szerepe, a Noszlopy Gáspár vezette ellenállás ad ja az 1848—184'J-cel foglalkozó rész gerincét. A könyv második fele a kapitalizmuskori Somogy történetét mutatja be a felszabadulásig. Az abszolutizmus idejéből különösen a politikai terror légkörét tükrözi frappánsan a gyűjtemény, bár az osztrák uralom legelső hónapjairól, berendezkedése kezdeteiről külön szemelvényben nem szól, valószínűleg megfelelő iratok hiányában. Az önkényura-