Századok – 1969

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1305/V–VI

1308 KRÓNIKA vizsgálat tárgyává a Tanácsköztársaság diplomáciai tevékenységének legfontosabb oldalát. A pályamű a magyar és az egyetemes történelem, s ezen túl a magyar és az európai munkásmozgalom történetének sikeres, számos új tudományos eredményt felmutató értékes darabja. Megállapításai tudományosan megalapozottak, lelkiismeretesen felhasználja, elemzi és kritikusan összeveti a budapesti, a bécsi és a magyar vidéki levéltárak forrásait, a korabeli sajtót és az egyéb irodalmat . Ezzel jelentősen előbbre vitte a Tanácsköztársaság történetének, mindenekelőtt nemzetközi helyzetének feltárását. A dolgozatban úttörő jellegű a külkereskedelmi kapcsolatokról szóló rósz, minthogy erről a témáról eddig úgyszólván semmi sem jelentmeg. Ugyancsak igen alapos a tulajdonképpeni diplomáciai kapcsolatok ismertetése, amelynek során több esetben a más országokkal való relációkat, a bécsi antantmissziók tevékenységét is taglalja a szerző. Bár e tárgykörből jelentek meg különböző értékű memoárok és feldolgozások, jelen munka, mint ezek összefoglalása, a legteljesebb és legmegbízhatóbb. A monográfia marxista irodalmunkban először foglalkozik a Tanácsköztársaságnak Ausztria forradalmasítására irányuló tevékenységével. Terjedelmének ugyan korlátot szab e témakör kényes volta, az alapvető tényeket azonban objektív és egyben pártos szemlélettel ismerteti. A szerzőnek a hozzáférhető forrásanyag csaknem teljes bevonásával és lelkiismeretes kiaknázásával írott munkája nemcsak a korszak történeti szakirodalmát gazdagítja, hanem újabb kutatásokra is ösztönöz. Második díjjal jutalmazza a Bírálóbizottság ,,A Tanácsköztársaság Békés-megyében 1919" című úttörő jelentőségű tanulmánygyűjtemény szerzői kollektíváját. Ali szerző részvételével készült kötet a 20-as ós 30-as évek progresszív szociográfiájának méltó, marxista ihletésű továbbfolytatása. A pályamű az egységes szerkesztői elgondolás eredményeként kerek képet nyújt Békés megye társadalmi és gazdasági struktúrájáról, a polgári demokratikus és a szocialista forradalom előzményeiről ós arról a 30—40 napról, amíg a megye jelenlegi területén a tanácshatalom fennállt. Általánosan jellemző a kötetre — bár nem egyforma érvénnyel mindegyik tanulmányára — az elméleti általánosításra való törekvés és a specifikumok kutatása. Ez utóbbi annál figyelemre méltóbb, mivel mellőzi azt az egyoldalú történetírói módszert — mint a bevezetőben említettük —, amely egy országos sémára igyekszik a helytörténeti anyagot ráhúzni. A tanulmánykötet értókét emeli, hogy a könyv írói szorosan az egyes paraszti ós agrárproletár rétegek anyagi helyzetének alakulásához kapcsolják az osztály és a réteg pszichológiai változását, a kezdetben kiforratlan politikai nézetek, állásfoglalások kikristályosodásának folyamatát. Táblázatokkal szemléltetik az osztályharc konkrét megnyilvánulási formáit, méreteit, fokozatait , a résztvevők és a vezetők szociális rétegződését, szilárd alapot nyújtva ezzel az országos viszonylatban reprezentatív felmérésnek számító kutatási eredménnyel az újabb, az eddigieknél magasabb színvonalú szintézisek számára. Ezért különösen érdekesek azok a fejezetek, amelyek községi szinten tárgyalják a tanácshatalom megalakulását és tevékenységét Battonyán, Mezőberényben, Vésztőn. A monográfiával felérő tanulmánykötet tudományos igényessége — amelyről a felhasznált gazdag forrásanyag, a tanulmányok bő jegyzetapparátusa is tanúskodik — és meggyőző politikai tartalma tette alkalmassá ezt a pályázati munkát a II. díjra és ebben a pozitív értékelésben nem befolyásolta a bizottságot a kötetben található egy-két kevésbé kiérlelt írás, vagy vitatkozásra késztető néhány részlet sem. Harmadik díjjal jutalmazza a Bírálóbizottság Kővágó László : „Internacionalisták a Tanácsköztársaságért" című művét. A szerző ezzel a dolgozatával új, feltáratlan területet nyitott meg az 1918—1919-es események kutatásának történetében, a forradalmak és a KMP tevékenységének egyik igen fontos és bonyolult részét vizsgálja. A témakör számos, igen nehéz, ellentmondásos problémát rejt magában, mindenekelőtt a nemzeti érdekeknek a nemzetközi munkásórdekekkel együttes jelentkezését, vélt vagy valóságos ütközéseinek kérdését stb. A szerző álláspontja mindvégig következetes, tudományos egyértelműséggel, a nemzeti törekvések jelentőségét mérlegelve, de ezeket időben és térben egyaránt tág összefüggésekbe helyezve konfrontálja a szociális haladás ügyével. Nem csupán ismerteti, hanem elemzi is azokat az objektív és szubjektív körülményeket, amelyeknek sajátos alakulása folytán már 1918 végétől Budapest lett a középeurópai és a balkáni marxista—leninista forradalmi szervezkedés központja. A munka nagyobb része természetesen a Tanácsköztársaság idején újjászerveződött nemzetközi föderáció tevékenységével foglalkozik. Ismerteti a föderáció szervezeti felépítését, kapcsolatát a magyar párttal, egyegy tollvonással felvázolja néhány vezető portrój át és összefogó tevékenységét a külföldi