Századok – 1969

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1305/V–VI

KRÓNIKA 1309 propagandában, a hazai nemzetisegek közötti agitációs és szervező munkában és a proletárdiktatúra fegyveres védelmében. A szerző külön foglalkozik a 15 szekció tevékenységével és az internacionalisták szerepével a Vörös Hadseregben. A nyomtatásban megjelent munka egyetlen jelentős hibája a műfaj-tévesztés. A kiadó népszerűnek szánta ezt a munkát, ezért teljesen mellőzte a tudományos apparátust, ami nem növeli a mű tudományos hitelót. De ez nem a szerző hibája. Kővágó László művét úttörő témaválasztásáért, a probléma szakszerű, színvonalas feldolgozásáért a Bírálóbizottság a harmadik díjban részesíti. Harmadik díjjal jutalmazza a Bírálóbizottság Kálmán Lászlóné: ,,A Magyar Tanácsköztársaság sajtójának repertóriuma" című hézagpótló munkáját. Hosszú esztendők lelkiismeretes, alapos, hozzáértő kutatómunkájának eredménye ez a kb. 500 oldalas kiadvány, amely az első magyar proletárdiktatúra sajtójának analitikus, válogatott bibliográfiája. A repertórium összeállítója 620 korabeli periodikát nézett át, és lelkiismeretes, átgondolt válogatás után 7088 címet dolgozott fel. A tematika a forradalom legfontosabb elvi kérdéseit, illetve történeti eseményeit öleli fel. Erőssége a munkának, hogy a helyi lapok analitikus feldolgozásával nemcsak az általános fejlődést, hanem a helyi sajátosságokat is bemutatja. Szakrendszerében a politikai, a katonai, a gazdasági és a kulturális fejezetek logikus rendben követik egymást; tárgymutató nélkül is hamar rátalálhat a kutató az őt érdeklő részre. A névmutató segítségével áttekinthetjük a 133 nap kiemelkedő politikai egyéniségeinek publicisztikáját. Sok nóvjelet oldott fel az összeállító, sok aláírás nélkül megjelent cikk szerzőjét állapította meg. Komoly segítséget nyújt a kutatók szánuCra a cikkek tartalmának tömör összegezésével, annotációjával minden olyan esetben, amikor a cím nem fejezi ki pontosan a cikk mondanivalóját. Kitűnő kiegészítője a repertóriumnak a névmutatón kívül a földrajzi mutató és új kezdeményezóskéntdicsérendőkaz üzemek és a gyárak mutatói. Ez a régen várt és hiányolt alapkönyv már az évforduló kapcsán készült tanulmányokhoz, cikkekhez, kiállításokhoz és előadásokhoz is nagy segítséget adott, de tudományos alapossága és megbízhatósága folytán időtálló munka, így a továbbiakban is nélkülözhetetlen segédeszköze lesz a Tanácsköztársaság történetével foglalkozó kutatóknak. Harmadik díjjal jutalmazza a Bírálóbizottság dr. Halász Sándor: „Moson és Magyaróvár a Tanácsköztársaság időszakában" című munkáját. A pályázatra beküldött mű szerzője helytörténeti és általános történettudományi szempontból, gazdag új tényanyagra támaszkodva dolgozta fel témáját. Külön érdekessége a munkának, hogy a határvidék sajátos problémáit, az e területen élő németség osztályrétegződósének megfelelő politikai állásfoglalását elemzi, és kimutatja, hogy az Ausztriához való csatlakozás jelszava az adott esetben miért szolgálta az ellenforradalom érdekeit. A helyi eseményeket az országos és a nemzetközi méretekben folyó osztályharccal szoros összefüggésben vizsgálja, értékes új adalékokkal gazdagítja a Tanácsköztársaság nemzetiségi politikájának történetét. A sok, újonnan feltárt lényeges levéltári, publicisztikai és más forrásanyaggal ökonomikusán bánva, a lényegest a lényegtelentől elválasztva, Halász Sándor figyelemreméltó, marxista szemléletű helytörténeti munkát alkotott. Pályaművében kifogásolható, hogy terjedelméhez képest az „előzmények" ismertetése kissé hosszúra sikerült, és ami ennél is lényegesebb: az osztályerők mozgásának elemzése helyenként elnagyolt. A Bírálóbizottság a dolgozatot tudományos színvonala alapján harmadik díjra érdemesnek találta és a hibák korrigálása után kiadásra is javasolja. A Bírálóbizottság harmadik díjjal jutalmazza dr. Bihari Mihály: „Tisza Istvántól — Kun Béláig" című memoárját. A munka érdekes, olvasmányos és sok vonatkozásban újat nyújt az 1918-ban és 1919-ben aktív szerepet játszott generációról. A memoár szerzője, mint parlamenti gyorsíró, majd a Munkásbiztosító Pénztár tisztviselője, a Kormányzótanács üléseinek jegyzőkönyvvezetője a politikai élet sok nevezetes személyiségével találkozott, akikre munkájában visszaemlékezett. Sok szociáldemokrata vezetőről ad kiegyensúlyozott, egészében véve jó portrét, noha elsősorban személyes tulajdonságaik és kevésbé a politikai karakterük megrajzolására törekedett. A munka egvik fő értéke, hogy a politikai élet kulisszái mögött zajló események sok érdekes részletét ismerjük meg belőle, amelyeket csak a kortársak emlékezete őriz. A szerző nem terheli munkáját ismert kortörténeti események leírásával, szerényen, kellő, mértéktartással írja meg visszaemlékezéseit, anélkül, hogy magát indokolatlanul előtérbe tolná. Egvre terebélyesedő memoár-irodalmunk érdekesebb darabjai közé tartozik dr. Bihari Mihály munkája, megjelenése új színfolttal gazdagította a Tanácsköztársaság irodalmát.