Századok – 1969

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1257/V–VI

1266 FOLYÓIB.ATSZEMLE mentumot közölnek, ezek egyrészt az orosz polgári lakosság által a hadseregnek és a balkáni népeknek nyújtott anyagi segítséget, másrészt a bolgároknak a háborúban való részvételét mutatják meg. — HENRYK PISAREK : 7J. Sierakowski, N. P. Ogarjov és A. I. Herzen ismeretlen levelei Lubomir Gadonhoz (73—7t>. 1.) három levél eredeti szövegét közli 1800—64-ből, amelyeket egy lengyel politikushoz ós közíróhoz intéztek. — A. GUNDOROV: A Szovjetunió nagy barátjának emlékére (77—81. 1.) Zdenèk Nejedlyről emlékezik meg. — PÉTER MIHÁLY ismerteti a Studia Slavica 1966. XII. kötetét, a Kniezsa Istvánemlékkönyvet (109—111. 1.). 2. szám. — A. F. SZMIRNOV: Karl Marx a lengyel kérdésről (3—12. 1.) összefoglalja Marx állásponjtát a lengyel függetlenség és az agrárforradalom kérdésében. — I. OSURKINA: A szlovén nemzet kialakulásának néhány sajátosságáról (13—24. 1.) kimutatja, hogy az erős elnyomás miatt a városi kispolgárság, a munkásosztály ós a parasztság volt a nemzeti mozgalom hordozója. A történeti múlt hiánya is gátolta a nemzeti öntudat kifejlődését. Az elmaradottság miatt az 1860-as évekig papok játszottak vezető szerepet. — I. I. KOSZTYUSKO: V. I. Lenin szövetkezeti terve és nemzetközi jelentősége (47—66. 1.) felvázolja Lenin elképzeléseit a szocialista forradalom győzelme után a mezőgazdaság szocialista átalakításáról, és rámutat arra, hogyan valósult ez meg külföldön, elsősorban az európai népi demokratikus országokban. •— BONJU ANGELOV: A XV—XVII. századi orosz—bolgár kapcsolatokról (57—64.1.) főképp azt vizsgálja, mit tudott egymásról kölcsönösen a két nép, s milyen szerepet játszott Oroszországnak a török birodalom elleni harca a későbbi szorosabb kapcsolatok előkészítésében. — Sz. O. VJALOVA: AZ orosz—szlovák kulturális kapcsolatok kérdéséhez az I860—70-es években (73—75. 1.) szlovák értelmiségiek orosz szlavistákhoz írt levelei alapján mutatja meg ezeket a kapcsolatokat, a szlovák nemzeti mozgalomnak nyújtott segítséget, ill. a róla szóló információt. — I. V. GALAKTYIONOV: A. L. Ofgyin-Nascsokin levelei F. I. Seremetyevhez (76— 82. 1.) két levél szövegét közli 1642-ből, ezek a korabeli orosz—lengyel viszonyt világítják meg. — I. B. PERCIGER: A Dqbrowski-brigád tagjai a lengyel ellenállási mozgalomban (83—87. I.) a spanyol polgárháborúban alakult brigád tagjainak a tevékenységét mutatja be a második világháború alatt. 3. szám. — L. JA. GIBIANSZKIJ: A burzsoá ellenzék szétzúzása és a népi forradalom győzelmének megerősítése .Jugoszláviában, 1945 június—1946 január (3—17. 1.) az alkotmány létrehozásáig mutatja meg a belpolitikai harcok menetét, a burzsoázia kísérleteit uralma visszaszerzésére, amiben a nyugati hatalmak is támogatták. — V. V. CSISZTYAKOV: Rosa Luxemburg harca a militarizmus és a háborús veszély ellen a XX. század elején (18—29. 1.) elsősorban Leninnel való együttműködését világítja meg a II. Internacionálé stuttgarti kongresszusán és hangsúlyozza, hogy ezt a harcot helyes alapról kiindulva vívta. — V. A. DJAKOV: Új adatok Piotr Sc legten -nyről (30—39. 1.) ismerteti a lengyel forradalmi mozgalom jeles vezetője ellen az 1840-es években az orosz hatóságok által lefolytatott per anyagát, amelyet a szerző talált meg a Szovjet Központi Hadtörténeti Levéltárban. A terjedelmes anyag sok tekintetben lényegesen újat mond Sciegienny működéséről ós terveiről. — T. Sz. KARSZKAJA: Három hónap Prágában. A. N. Pipin jegyzetfüzetei (49—57. 1.) részletesen ismerteti az 1858 novemberétől 1859 februárjáig Prágában tartózkodó szlavista feljegyzéseit ottani élményeiről, a cseh nemzeti mozgalom vezetőivel folytatott beszélgatéseiről. — K. L. SZTRUKOVA: К. P. Miszirkov életrajzához (70— 74. 1.) az 1874—1926 élt makedón tudós oroszországi középiskolai és egyetemi tanulmányaira hoz adalékokat. 4. szám. —A. D. MARCSENKO: A szovjet hátország dolgozóinak baráti kapcsolatai a csehszlovák katonákkal a Nagy Honvédő Háborií éveiben (12—18. 1.) számos adalékkal világítja meg a barátságot. — I. Sz. DOSZTYAN: AZ Egyesült Szlávok Társaságának politikai eszméi (19—30. 1.) elsősorban a föderatív szláv állam kialakítására vonatkozó elképzeléseiket elemzi, kimutatja, hogy a meglevő föderatív államok példáját is felhasználták, tisztában voltak azzal, hogy a föderatív szláv államot csak nemzeti alapon nem lehet megvalósítani, ezért más kelet-európai népeket is bevontak terveikbe. — V. I. ZLIDNYEV: A. M. Szeliscsev és bolgár kapcsolatai (90—103. 1.) az 1886—1942 ólt szlavista 1914 óta kiépülő kapcsolatait ismerteti részletesen. — V. V. Zelenyin: Dundic életrajzához (104—112. 1.) ismerteti a dalmáciai születésű, 1896—1920 élt forradalmár életét, aki a világháborúban szerb önkéntesként osztrák hadifogságba került, majd Szovjet-Oroszországba szökött ós a polgárháborúban esett el. — N. KWARTALNIK HISTORYCZNY 1968. 2. szám. — TADEUSZ GRUDZINSKI: Az 1135-ös merseburgi tárgyalások (273—300. 1.) a források újabb gondos elemzése alapján kimutatja, hogy III. Ferdeszájú