Századok – 1969

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1257/V–VI

JFOLYŐIRATSZEMLE 1263 vészek állásfoglalását mutatja meg a forradalom és a Szovjetunió mellett. — A. M. SZIVOLOBOV: Az Októberi Forradalom és и felszabadító mozgalom fejlődése Latin-Amerikában (40—51. 1.) a második világháború után a mozgalom fejlődósében három szakaszt talál: 1. 1954-ig, erre egyes helyeken kitört forradalmak jellemzők, 2. az 1950-es évek második fele, amikor ezek a forrdalmi mozgalmak társadalmilag kiszélesednek, 43. a kubai forradalom győzelmétől napjainkig, amikor megjelent a szocializmus a nyugati féltekén. A sztrájkmozgalom mellett jelentős parasztmozgalom is bontakozott ki, forradalmi helyzet alakult, amelyben 1964—66 során csak ideiglenes volt a megtorpanás. — Z. Sz. SEJNISZ: Génuában és Hágában. Lapok M. M. Litvinov diplomáciai tevékenységéről (52—62. 1.) a génuai konferencia előkészítésében vitt szerepét részletezi, egy készülő Litvinov-életrajz egyik fejezeteként. — JU. P. SZEMENYISCSEV: A fasiszta Németország és az atombomba (63—71. 1.) rámutat arra, hogy Németországban 1939-től foglalkoztak a kérdéssel, de a rakétafegyverek miatt a vezetők kevés figyelmet fordítottak rá, 1944 végén viszont érdeklődtek az amerikai eredmények iránt, amelyekről rejtélyes angol indiszkréció révén a svéd sajtó útján értesültek. — G. I. Л NOHIN : A nemzeti önrendelkezésért vívott harc története a Faeroer-szigeteken (72—80. 1.) ismerteti az 1814 óta dán fennhatóság alatt levő szigeteken az 1890-es évek óta kibontakozó mozgalmat, amely a nemzettéválás érdekes példáját nyújtja. — A. P. MOSZKALENKO : Puerto-Rico elfoglalása 1898-ban és átalakítása az USA gyarmatává (81—87. 1.) részletes eseménytörténetet ad. — B. JE. BORISZOVSZKIJ: A Fordszínházban lezajlott bűntény kulisszái mögött (88—101. 1.) befejezi a Lincoln meggyilkolásáról és a gyilkos rejtélyes eltűnéséről szóló eseménytörténeti beszámolót. Számos jel mutat arra, hogy a gyilkosság mögött befolyásos emberek álltak. — T. A. PAVLOVA: AZ angol köztársasági kormány társadalompolitikája a restauráció előestéjén, 1669—1660 (102— 112. 1.) kimutatja, hogy az uralkodó osztályok ekkor már nyíltan saját érdekuralmukat valósították meg, ez kiábrándította a tömegeket, eltávolította őket a politikától, s ez könnyítette meg a restaurációt. — А. А. Мивли.TAN: Az amerikai burzsoá szerzők az USA ázsiai, afrikai és óceániai politikájáról (113—125. 1.) a XIX. századtól mutatja ki kót irányzat létezését: az „idealista iskola" azt hirdeti, hogy Amerika beavatkozása mindig •önzetlen segítségnyújtást jelentett, az 1890-es évek óta jelentkező, de teljesen 1945 után kibontakozó „politikai realizmus iskolája" Amerika önvédelmével és a kommunizmus elleni harccal magyarázza az amerikai külpolitikát, de akadnak szerzők, akik elismerik a gazdasági rugókat is. — I. I. ZSIGALOV: Az Angliában a mai nemzetközi problémák körül folyó belpolitikai harc historiográfiája (126—132. 1.) úgy véli, hogy a szovjet és külföldi marxista munkák elegendő alapot adnak a kérdés tudományos elemzéséhez. — L. P. KAKLOV : Történethamisítás postabélyegeken (193—195. 1.) néhány példát hoz az izraeli vagy nyugat-német területi igények bélyeg-ábrázolásokon való propagálására. 4. szám. — K. L SZELEZNYEV: Kari Marx és a munkástömegek. Marx igazi arculata és eltorzítói (3—21. 1.) ugyancsak az évforduló alkalmából megvizsgálja a nemzetközi munkásmozgalom történetével foglalkozó polgári munkákat és megcáfolja azt az állításukat, hogy Marx el volt szakadva a munkásosztálytól. — Z. I. ROMANOVA: Az USA neokolonializmusa Latin-Amerikában (22—38. 1.) a XIX. sz. elejétől tekinti át a kérdést, de elsősorban a mai gazdasági és ideológiai behatolást vizsgálja. Az imperialista ellentétek ellenére a harmadik világ megtartása érdekében labilis egység alakult ki a a nyugati hatalmak közt. A reakciós rezsimek fenntartására törekszenek. — Z. Sz. SEJNISZ: Génuában és Hágában (39—54. 1.) befejezi Litvinov diplomáciai tevékenységét ismertető fejezetét. A tanulmány néhány érdekes, alig ismert vagy teljesen ismeretlen fényképet is közöl. — A. M. HAZANOV: A portugál rabszolgakereskedelem. Fejezetek a kolonializmus történetéből (55— 68. 1.) bemutatja az 1441-ben megindult kereskedelmet, s bebizonyítja, hogy ez nem volt kivételes jelenség. — G. Sz. FILATOV: Galeazzo Giano tündöklése és bukása (69—81. 1.) ismerteti Ciano életrajzát 1941 elejéig. — A. P. MALKOV, V. M. MAKCSENKO: A „Juzsamtorg" tevékenysége. A Szovjetunió és a latin-amerikai országok közötti gazdasági kapcsolatok történetéhez (82- -88. 1.) ismerteti az 1925-ben létrehozott részvénytársaságot, amely a diplomáciai kapcsolatok hiányában lebonyolította a kereskedelmi forgalmat. 1936-ban szüntették meg, mert a dél-amerikai kormányok akadályozták tevékenységét, holott a kereskedelem mindkét fél számára előnyös volt. — SALVADOR DE LA PLAZA: AZ olaj és Venezuela gazdasági és társadalmi fejlődése (89—97. 1.) kimutatja, hogy az olajkitermelés az államnak is nagy jövedelmeket hoz, ezeket azonban improduktív célokra fordítják (behozatalra, nagy bürokrácia fenntartására), ezért az ország még mindig gazdaságilag fejletlen.