Századok – 1969

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1257/V–VI

1264 FOLYÓIB.ATSZEMLE — V. D. VOZNYESZENSZKIJ: Az USA, Anglia és Bulgária kilépése a háborúból 1944-ben (98—110. 1.) ismerteti az 1944 februárjától szeptemberig először csak az USA-val, majd később Angliával is folytatott tárgyalásokat, amelyek az akkori rendszer megmentését célozták, de nem vezettek eredményre, mert a kormányok nem voltak hajlandók nyíltan szakítani a németekkel. — N. K. Kiszo VSZKA JA : Az irányzatok harca az olasz kereszténydemokrata pártban, 1948—1953 (111—120. 1.) rámutat arra, hogy az eredetileg bizonyos mértékig haladó párt a hidegháború idején jobbratolódott. Ezzel szemben létrejött egy baloldali ellenzék, amely azonban neokapitalista és antikommunista álláspontot vallott. 1954-ben a párt élére Fanfani csoportja került, amely azonban nem ennek a baloldali ellenzéknek az utódja, hanem csak a gazdasági életbe való nagyobb állami beavatkozást kíván. -— N. JE. OVCSAKENKO: Az újkori német munkásmozgalom történetének burzsoá és jobboldali szocialista koncepciói (121—132. 1.) az utolsó tíz évben megjelent nyugatnémet munkákat tekinti át, amelyek azt hirdetik, hogy a nemzeti érdekek védelmében a burzsoáziának és a proletariátusnak együtt kell működnie. — L. JU. SZLJOZKIN: A követ eldobták. A kubai forradalom amerikai historiográfiája 1960 (133—142. 1.) az 1960-bán megjelent munkákat elemzi. — I. A. BELJAVSZKAJA, N. V. SzrvACSEV: A szovjet tudósok új munkái az USA-beli munkásmozgalom történetéről (143—14(1. 1.) az 1965—66-ban megjelent munkákat tekinti át. — V. JE. NYEVLEB: A Piero Gobetti tudományos központ és folyóirata, a ,,Centra studi Piero Gobetti" (147—150. 1.) az 1960-ban olasz ellenállók által alapított intézményt ismerteti, amely az antifasiszta mozgalom és ezen belül a munkásosztály szerepét vizsgálja. — N. ISZTORIJA SZSZSZR 1968. 3. szám. — Az első tanulmányok Marx születésének évfordulójára íródtak. R. P. KONYUSAJA: К. Marx és a jobbágyrendszer bukása Oroszországban (3—15. 1.) részletesen elemzi Marxnak a jobbágyreform előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos megjegyzéseit; nagy érdeklődést tanúsított az események iránt, s megsejtette az eljövendő demokratikus forradalmat. — B. G. TARTAKOVSZKI J : A marxizmus megalapozói az orosz forradalom perspektíváiról (16—26. 1.) a ,,K. Marx, F. Engels és a forradalmi Oroszország" c. új kiadvány alapján elemzi kapcsolatukat az orosz forradalmárokkal, különösen az I. Internacionálé idején, amikor Marx az orosz szekció levelező titkára volt. Marx és Engels több ízben hangsúlyozták, hogy az obscsina csak akkor játszhat szerepet, ha Oroszországban demokratikus forradalom tör ki, s az átterjed a nyugati országokra is. — Ju. Z. POLEVOJ: Marx és Oroszország (27—37. 1.) a XX. század eleji sajtó visszhangját mutatja be, a bolsevikok mellett az eszerek írásait, akik megpróbálták Marxot saját álláspontjukhoz közelíteni, s a liberálisokét is. — V. Ju. SZAMOJEDOV: A marxizmus elterjedésének történetéhez Oroszországban (38—44. 1.) a Fordítók és Kiadók Társasága által 1883—84 folyamán kiadott Szocialista tudás c. gyűjteményeket elemzi, amelyek szocialista irodalom orosz nyelvű kiadásával járultak hozzá a marxizmus elterjedéséhez. — L. Sz. ROGACSEVSZKAJA; A munkanélküliség felszámolásának döntő szakasza a Szovjetunióban (45—63. 1.) sok rószletadatot is feltüntetve megállapítja, hogy az ötéves tervek előtti években átlagosan 1—1,5 millió volt a munkanélküliek száma, ez 1930-ra már rendkívül lecsökkent, 1931-ben már nem akadt munkanélküli. —A. A. BARSZOV: A mezőgazdaság és a szocialista felhalmozás forrásai az első ötéves terv idején, 1928—1932 (64—82. 1.) gondos számításokkal kimutatja, hogy a mezőgazdaságnak juttatott iparcikkeket is számbavéve a mezőgazdasági többlettermékből csak mintegy 4%-kai többet használtak fel az ipar beruházásaira, mint a korábbi években, a felhalmozásra fordított összegeknek mintegy 30%-a származott csupán a mezőgazdaságból, a többit a népgazdaság egyéb ágai, elsősorban az ipar szolgáltatták. — A proletár forradalom katonái rovatban G. D. PETROV vázolja Alekszandra Mihajlovna Kollontaj tevékenységét az első világháború idején 1916-ig, svédországi és amerikai fellépéseit (83—97. 1.). — A. I. IVANOV, V. A. CSERVJAKOV Grigorij Davidovics Hahanjan (1895—1939) polgárháborús hadvezér életrajzát ismertetik (97—100. 1.). — У. P. NAUMOV áttekintést ad a polgárháborúra vonatkozólag az utóbbi 2—3 évben megjelent szovjet irodalomról (158—167. 1.).— Ju. I. IGRICKIJ: Október évfordulója és a burzsoá történetírás (199—221. I.) az 50. évforduló alkalmából megjelent irodalmat rostálja meg kritikailag: sok elavult mítoszt újítottak fel, szubjektivista módon nézik az eseményeket, s csak néhány ember művének tekintik, de mutatkoznak bizonyos kísérletek ennek a szubjektivizmusnak a leküzdésére. 4. szám. — V. JE. POLETAJEV, JU. A. POLJAKOV, V. A. USZTYINOV: Történelem, konkrét szociológiai kutatások, kibernetika (3—15. 1.) az egyéb tudományágak terén