Századok – 1969

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1257/V–VI

1262 FOLYÓIB.ATSZEMLE felbomlani. Az egypárt-rendszer csak akkor haladó, ha a párt neveli a tömegeket, védi érdekeiket, rájuk támaszkodik. —A. Sz. GROSSZMAN: A Kóma—Berlin ,,tengely" és a második világháború kezdete (80—98. 1.) a legújabb diplomáciai forráskiadványokra is támaszkodva azt mutatja be, hogyan romlott meg a két ország viszonya, az önálló olasz külpolitika megteremtése azonban nem sikerült. Szeptember első napjaiban egy francia támadás sikerrel járt volna. Olaszország ebben az időben közvetíteni próbált a hadviselő felek között, A németek, nem ok nélkül, árulásról beszéltek, Olaszország viszont elégedetlen volt, mert a háború kitöréséről a német kormány nem konzultált az olasszal. — A vita-rovatban I. N. HLOPIN: A szegmentáció az ősközösségi társadalom történetében (99—111. 1.) a lakosság számának megnövekedésében olyan természeti tényezőt lát, amely új rendszerre való áttérést tesz szükségessé. A hirtelen növekedéskor következik be a szegmentáció (szótoszlás), amely lehet mechanikus, amikor két egyforma részre szakad a nemzetség, vagy lehet genetikus, amikor a nagyobb részből egy kisebb kiszakad (ez történt pl. az ókorban a kolonizáció alkalmával). A gyűjtögető életmódról a termelő gazdaságra való áttérés alkalmával a nemzetségen belül elkülönül a család, de a rokoni kapcsolatok továbbra is fennmaradnak, igy alakul ki a törzs, s ezzel együtt a matriarchátus helyére a patriarchális rendszer lép. Ez az első szegmentáció. A differenciálódás itt az egyes nemzetségek közt megy végbe (egyes nemzetségek vagyonosabbak, mások szegényebbek). A második szegmentáció alkalmából az erős földművelő nemzetségek a gyengébbeket az eredeti területről való elköltözésre kényszerítik, ez utóbbiakból alakulnak a nomádok. Ha nincs elegendő terület, akkor a differenciálódás a törzsön belül mélyül el, s ez vezet az állam megalakulására. — A. M. VASZILEVSZKIJ : A Kommunista Párthoz vezető út (1 12—121. 1.) a szovjet marsall visszaemlékezései életének 1914—1920 közti szakaszára, a pártba való belépéséig. — A. I. GTJKOVSZKI.J : Hogyan jött létre M. N. Pokrovszkij ,,Oroszország története alegrégibb időktől" c.munkája(122—132.1.) Pokrovszkij születésének 100. évfordulója alkalmából az itt közölt első részben azt mutatja be, hogyan fogott hozzá az első világháború előtt az akkor alakult Miinevű kiadó kezdeményezésére az egész orosz történelmet első ízben marxista alapon megvizsgáló munkájába. — N. I. LEBEGYEV: A „vasgárda", II. Károly és Hitler. A román fasizmus, a monarchia és kettős játéka története (133—149. 1.) a külpolitikai kérdésekben 1930-ig visszanyúlva folytatja az eseménytörténet tárgyalását, ismerteti a vasgárdával való leszámolást és a további fejleményeket a második világháború kitöréséig. — I. JE. VOROZSEJKIN: A szovjet munkásosztály kutatásának fő szakaszai (153—163. 1.) négy szakaszt különböztet meg. Az első az 1920-as évek közepéig tart, s fő tartalma a burzsoá nézetekkel folytatott vita. A második az 1930-as évek derekáig, ekkor fő jellemzője Lenin munkáinak fokozott felhasználása, a növekvő érdeklődés a téma iránt, a nagyobb szervezettség. Ekkor jelent meg sok gyártörtóneti monográfia. Az 1950-es évek közepéig terjedő harmadik szakaszt az szabta meg, hogy ekkorra felépült a szocializmus. A dogmatizmus miatt azonban a munkák száma is csökkent. Az utána következő, napjainkig terjedő korszakra ismét a nagyarányú fellendülés jellemző. — M. V. NOVIKOV: A Haszan tónál (205—208. 1.) az 1938-as japán távol-keleti támadás eseménytörténetét mondja el. — L. P. BORISZOV: P. F. Fedoszejenko — az ötödik óceán hőse (208—216. 1.) a kiváló szovjet repülő élettörténetét ismerteti, 1917-től kezdve hadirepülőként teljesített szolgálatot, 1934-ben egy sztratoszféra-léggömb katasztrófájasorán halt meg. — M. N. MIHAJLOVA: Egy elfelejtett név. A. N. Krenyicin (217—218. 1.) a dekabristákhoz közelálló nemes, katonatiszt életét eleveníti fel (1801—1865), Puskin halálára merész hangú verset írt, a cenzúra miatt azonban ez nem jelenhetett meg. Puskin maga is ismerte az irodalmárkodó szerzőt, akit valóságos Anyeginnek nevezett. — N. NOVAJA T NOVEJSAJA ISZTORIJA 1968. 3. szám. — Marx születésének 150. évfordulója alkalmából R. P. KONYTTSAJA: Karl Marx munkássága Oroszország tanulmányozása terén az 1870-es években és az 1880-as évek elején (3—18. 1.) beszámol 1868-ban megkezdett orosz nyelvtanulásáról ós azokról a könyvekről, amelyekből bő kivonatokat készített, elsősorban a földjáradékokra vonatkozó tanulmányai során. JE. N. BARVENKO: K. Marx és F. Engels harcban a német munkásosztály egységéért az 1870-es években (19—31. 1.) a két német munkáspárt egyesítése érdekében végzett tevékenységüket részletezi. 1873—74.-ben következett be a fordulat, amikor a lassalleánus munkások kezdték sürgetni az egyesülést. A gothai programot Marx ós Engels élesen bírálta, az egység megvalósítását azonban pozitívumnak látták. — ALEXANDER ABUSCH: A Nagy Október és a német értelmiség (32—39. 1.) a német tudósok, írók és mű-