Századok – 1969

Könyvszemle - Könyvszemle Egyetemes történelem 1247/V–VI

1256 KÖNYVSZEMLE dolatvilágáról formálhat magának képet, hanem a „Baloldal" különféle vezető egyéniségeiről is. Az angol memoárirodalom Íratlan szabályai szerint az ilyen személyes portrék szigorúan szubjektív természetűek, s ezekben a méltató, sőt olykor a meleg baráti sorok kérlelhetetlen kritikai megfigyelésekkel párosulnak. így lép az olvasó elé a kommunista vezetők sorából R. P. Dutt és Harry Pollitt, a ..szimpatizánsok" közül D. Pritt, H. Johnson s a? 1930-as évek labourista balszárnyának kiemelkedő értelmiségi vezetői S. Cripps, H. Laski és J. Straehey. Gollanez kifejezetten egyéni jellegű megelevenítésre törekszik, s így, a kontrasztjelenségeket világítja meg. így állítja szembe — s pusztán egyetlen tényezőt figyelembevéve meglehetősen önkényesen — a munkásvezető Pollitt alakját az értelmiségi, teoretikus Duttéval. Az értelmiségiek körében is meglátja és hangsúlyozza a különbséget, méghozzá nemcsak a tudományos, avagy kulturális eredmények, hanem emberi hozzáállás, származás, érdeklődés és szándék szerint is. így a baloldali labouristák csoportjábanhatározottan megkülönbözteti a robbanó egyéniségű és a gyors gazdasági és társadalmi haladást sürgető Straehey alakját a politikai és etikai momentumokat inkább hangsúlyozó Laskijótól. Érdekes, ahogyan Gollanez aláhúzza, milyen nagy szerepet játszott az 1930-as évek baloldaliainál a nagyobb külpolitikai horizont kémlelése. Első helyen a szovjet-orosz valóság felderítése állott. Második helyre Gollanez Kínát helyezte, mivel Kína ekkor már háborúban állott Japánnal és a belső társadalmi politikai átalakulás is megkezdődött, Kína újjászületőben volt — amit a Nyugat progresszív tudósítói, publicistái felismertek ós megírtak. Csak harmadik helyre kerül Gollanez visszaemlékezésében Spanyolország — amiről sajnos alig-alig szól, pedig Majszkij szovjet londoni követtel ós P. Azcarateval, a spanyol köztársaságiak londoni követével való barátságáról is találunk néhány sort — de ezek inkább csak e személyek egyéni arculatát örökítik meg. Végeredményben Gollanez aláhúzza, hogy a baloldali mozgalomban résztvevőket igen erős mértékben a politikai fegyverbarátság kötötte össze — elmélyült személyes baráti kapcsolatok azonban többnyire nem alakultak ki. Jemnitz János /