Századok – 1969
A történelemoktatás kérdései - Szebenyi Péter: Márki Sándor mint középiskolai tanár és didaktikus 1201/V–VI
MÁRKI SÁNDOR MINT DIDAKTIKUS 1213 Márki mint egyetemi tanár és didaktikus (1902—1925) „Ennek a körnek elnöke jelenleg egyetemi tanár, de egyúttal kisdedóvó is, mert játszva tanítgatja kis unokáit; s különben is alig van az oktatásnak olyan ága, amellyel ne kellett volna valami úton-módon megösmerkednie" — vallotta magáról Márki a Kolozsvári Tanári Kör tízéves jubileumán.121 Valóban — az, ahogyan unokáival foglalkozott —, nem mindennapi pedagógiai érzékről tanúskodik.12 2 Erről szolgáltat bizonyítékot az is, hogy Márki meggyőződéssel hirdeti: „A tanároknak együtt kell dolgozniok, haladniok a tanítókkal, akiktől a céljatudó, rendszeres, következetes és kitartó munka tekintetében különben is sokat tanulhatunk."12 3 Márki ízig-vérig pedagógus volt, és így a neveléssel ós oktatással szinte élete végéig számos vonatkozásban szoros kapcsolatot tartott. Gyakran adott elő a Kolozsvári Tanári Körben.12 4 Imre Sándorral együtt levélben üdvözölte a Társadalomtudományi Társaság vitaülését,12 5 melyet a középiskola reformjáról rendezett. Cikkeket írt a Tanáregyesületi Közlönybe.12 6 25 darabból álló történelmi térképgyűjteményt készült kiadni.12 7 A világháború éveiben, annak ellenére, hogy éppen akkor a kolozsvári egyetem rektora voit, elvállalta a református gimnázium hadbavonult történelemtanárának helyettesítését a VII. és VIII. osztályokban.128 A háború után „Történettanításunk válsága" című cikkében elemezte a történelemtanítás helyzetét.12 9 Márki kolozsvári, majd 1921-től szegedi egyetemi tanársága idején írt didaktikai művei egyre határozottabban viselik magukon a nacionalizmus bélyegét. <3 is azt állította, hogy csak akkor térhet át az ország „a társadalmi feladatokra", ha előbb „teljesednek a nemzet kívánságai".13 0 De még ekkor sem szakít teljesen a demokratizmussal. Az „első magyar tantervet", I. István „Intelmeit" például úgy értelmezi, hogy abban az államalapító király a „szabadság, egyenlőség, testvériség", a humanizmus elveit hirdeti meg.13 1 Márki Eötvös Józseffel vallja, „hogy a nép szabaddá nem válhatik, míg lelki sötétség fogja körül; de szabaddá válik, ha csak századok múlva is . . ."13 2 A „lelki sötétség" elleni harc szellemében igyekezett Márki az egyetemen széleslátókörű középiskolai tanárokat nevelni. Szemléletesen mutatja ezt szemináriumainak 1902-től 1926-ig folyamatosan vezetett naplója.13 3 Gyakran esett itt szó történetfilozófiai13 4 és didaktikai kérdésekről.13 5 Márki a Történettanítás egyik revíziós példányába körülbelül tíz évig rendszeresen gyűjtötte a törtónelembölcseletre ós történelemtanításra vonatkozó újabb adatokat.13 6 Ennek a munkának elméleti részéből született meg a „Történet és történetírás" c. kötet,13 7 melynek kiadását 1913-ban „tanítványai érdekében" sürgette.13 8 Márki a különböző irányzatok egész sorát ismerteti ebben a művében, s bár itt is arra a következtetésre jut, hogy mindezen törtónelemfelfogások közül leghelyesebb a nemzeti, igyekszik mindvégig tárgyilagos maradni. A marxizmusról például azt írja. 121 Márki Sándor: Az iskolák városa. A Kolozsvári Tanári Kör tíz éve. 9. 1. ra MH. 32. cs. 121 Márki Sándor: Az iskolák városa. 10. 1. 1.1 Például: „Földrajz és nemzeti érzés" (1904-ben), „Történelem és hazaszeretet" (1905-ben), „Egv ezredéves tanterv" (1907-ben). A középiskola reformja. A Huszadik Század Könyvtára. 12. köt. Bpest. 1905. 128 Márki Sándor: A középiskolák reformja. Közlöny, XLVII. évf. 215.1.: Márki Sándor: Bethlentől Eötvösig Közlöny, XLVII. évf. 313. 1. K '"MH, 1. cs. 128 Márki Emlékkönyv. 24. 1. 121 Márki Sándor: Történettanításunk válsága. Pásztortűz (Kolozsvár), 1921. 185. 1. Márki Sándor: Történelem és hazaszeretet. Az Országos Középiskolai Tanáregyesület Kolozsvári Tanári Körének felolvasásaiból. V. köt. 21. 1. "' Márki Sándor: Egy ezredéves tanterv. Kolozsvár. 1907. 1.2 Márki Sándor: Bethlentől Eötvösig. 318. 1. '"MH. 24. cs. "'Néhány ilyen témájú előadás: „Törvényszerűség a történelemben", „Történeti fejlődés", „Hornyánszky müvelődéstörténelmi elméletének ismertetése", „Elmélkedés Lamprecht történelmi bölcsészeti értekezése fölött" „Az ipari szocializmus fejlődése Marx Károlyig Angliában", „A positivizmus képviselői, mint a történetphilosophiá új irányának úttörői", „Szocializmus és hazaszeretet", „A Marx-féle történelmi materializmus tanítása, főbb képviselői és kritikája, kapcsolatban azzal az ítélettel, melyet 1848/49 évi szabadságharcunkra mondott", „A történet fogalma ée e fogalom történeti fejlődése", „Nagy emberek, nagy idők és a tömeg viszonya", „A történelmi nagyok és a közvélemény", „A tömeg problémája", „Nagy eszmék, — nagy emberek". '"Ilyen témájú foglalkozások: „Gyakorlatok iskolai történelmi praeparátiók készítésében", „A gymnasiumi tanterv utasításainak bemutatása", „Történelem az iskolában", „A Mika Sándor féle történelmi olvasókönyv ismertetése", „A középiskolai tantervnek és utasításoknak a történelemre vonatkozó részei", „Történetnevelés a középiskolában", „A tagok testületileg meghallgattak egy tanári szakvizsgát", „Gyakorlatok az 500. évről szóló európai térképen", „Kérdezési gyakorlat a réf. gymn. VIII. osztályában", „Előadási gyakorlat a réf. gymn. VIII. osztályában", „A leánygimnáziumok történelmi tanterve, összehasonlítva a régi fiúgimnáziumi és reáliskolai tantervvel" "•MH. 1. cs. 137 Márki Sándor: Történet és történetírás. Bpest, Franklin Társulat. 1914. '"Márki Sándor-Apáthy Istvánhoz. Kolozsvár, 1913 okt. OSzK. Lev.
