Századok – 1969
A történelemoktatás kérdései - Szebenyi Péter: Márki Sándor mint középiskolai tanár és didaktikus 1201/V–VI
1212 SZEBENYI PÉTER Márki — bár bevallja, hogy ifjúkorában lelkesedett Buckle műveiért — ekkor már a művelődéstörténeti irányról nagyon kritikusan, lényegében elutasítóan ír. Továbbra is azt vallja, hogy van „történeti fejlődés",102 de ellentétben régebbi megnyilvánulásaival, tagadja az ebben rejlő általánosabb, filozófiai síkon is megközelíthető törvényszerűségeket. Szerinte: „nem a kényszerűség, hanem a szabadság működik" a történelemben, és ezért a historikusnak „az egyénről kell következtetnie az emberiség fejlődésére".10 3 így a történelem nem is nevezhető „önálló tudománynak".10 4 A történelemtanítás fő céljának „a nemzeti öntudat megteremtését" tartja.105 Az általa javasolt tanítási mód kitiltja az iskolából „a történelem vitás kérdéseit",106 ezzel szemben tudatosan összeolvasztja a „hagyományt és költeményt" a történelmi tényekkel;10 7 végső soron a „nagy emberek tiszteletén" épül fel.10 8 Márki e nézetei ellenére nem került egy táborba a túlzó nacionalistákkal. „Az a körülmény, hogy Magyarországot és szomszédjait az egyetemes történelemben előtérbe helyeztük, csupán a szempont megválasztásának kérdése. A népek fejlődésének menetét állítván gépünk (t.i. fényképezőgépünk) elé, kétségkívül lesznek oly fölvételeink, ahol hazánk ós környezete .... nagyobb ós élesebb körvonalakkal tűnik elénk; de ezután más tárgyakhoz közeledve gépünkkel, azokról adunk tisztább és érthetőbb képet s lesz akárhány felvételünk, amely hazánkat még távlatban sem mutatja"109 ugyanis nem „szabad felednünk, hogy históriánknak nincs igazán középponti helyzete . . ,"11 0 Márki határozottan szembeszállt a nemzetiségi és felekezeti izgatással: „Amely tanárban vagy tanítóban van érzék az igazság iránt s akinek van elég tanultsága, lelkesedósben sohasem lesz oly túlságos, hogy tanítványaival nemzeti ünnepet ülvén, nem magyarokat sértsen. Hiszen pl. március idusa vagy április 1 l-ike a szabadság, egyenlőség, testvériség ünnepe ... A szabadság, egyenlőség, testvériség eszméit hirdetjük tanítványaink előtt . . . Megtagadjuk-e elveinket, meghazudtoljuk-e önmagunkat azzal, hogy a vallás szent neve alatt megtévesztett közvéleményt a felekezeti gyűlölködés posványába kövessük s a hamelni patkányfogó módjára oda a tanulókat is magunk után csaljuk?"111 Ha mindehhez hozzávesszük, hogy Márki haladó nemzeti hősöket kívánt példaképül állítani a tanulók elé11 2 és feltétlen híve volt a tanítás szabadságának11 3 — előtűnnek nézeteinek demokratikus tendenciái. Márki nemcsak elméleti, hanem gyakorlati síkon is összegezte a módszertan legfontosabb eredményeit.11 4 Tanulságos, hogy ennek kapcsán fellépett egyrészt „az évszámokkal való dobálózás",11 5 másrészt a hamis irodalmi feldolgozások ellen.11 6 Szorgalmazta az akkor legmodernebb szemléltetési eszközök (diapozitív, epidiaszkóp, film) elterjesztését.11 7 Igen fontosnak találta a történelmi kirándulások jó megszervezését.11 8 Javasolta iskolai történelmi kópatlaszok gyártását.11 9 Didaktikai érzékét mutatja, hogy már 1902-ben azon gondolkodik, hogyan lehetne a történelemtanítást gyakorlatiasabbá tenni. „Sokat érne — írta—, ha a történettanítást úgy tudnók egyeztetni a testgyakorlattal, hogy pl. a görögök nemzeti játékairól hallottakat szörnyen tempós és módszeres eljárással nemcsak »kihallgassuk« a következő órában, hanem a tornázás idején végig is játszezassuk ... A játszótéren a fiú — ami az V. osztályban még talán nem derogál — 60 kisebb-nagyobb (1—10 méteres) léc és egy alapvázlat segítségével kirakhatja magának az egész köztársasági Forumot ... S a játszó fiúnak egyszerre adhat jelest a latin nyelv, a történelem s a testgyakorlat tanítója."120 '«Uo. 5. 1. 103 Uo. 7. 1. '»< Uo. 44. 1. 108 Uo. 153. 1. '"Uo. 46. 1. "' Uo. 24., 125., 134., 159. I. "'Uo. 121. 1. "' Uo. 149. 1. "»Uo. 137. 1. 111 Uo. 155-156. 1. 113 Uo. 113-120. 1. 113 Uo. 154. 1. 111 A „Magyar történettanítás a XIX. században" és „A magyar történettanítás segédeszközei a XIX. században" című fejezetekben. 115 Uo. 47. 1. "«ITo. 83. 1. "'Uo. 105., 107. 1. "»Uo. 107. 1. "• Uo. 105. 1. »»Uo. 122-123. 1.
