Századok – 1969
A történelemoktatás kérdései - Szebenyi Péter: Márki Sándor mint középiskolai tanár és didaktikus 1201/V–VI
MÁRKI SÁNDOR MINT DIDAKTIKUS 1211 Márki később is hű maradt „Dózsájához". 1887-ben a Történelmi Társulat választmányában „Ujabb adatok Dózsa György életéhez" címmel tart előadást,8 8 ugyanebből a témából kívánja egyetemi magántanári előadásait is tartani.8 8 1898-ban így ír Szilágyi Sándornak: „Dózsa Györgyöt szeretném III. kiadásban közrebocsájtani, bővítve és javítva; 20—22 ív lenne az eddigi 13 helyett . . . Tudom, hogy a munka irányát, vagy inkább felfogását sokan nem helyeslik; de ez az irány és felfogás az én tulajdonom, s ón felelek érte."90 Ezért persze továbbra is „fő lázadónak" tartják.9 1 Márki „rebellis szelleme" — ahogyan maga nevezte9 2 — mutatkozott meg abban, hogy 1889-ben egy népes küldöttség tagjaként meglátogatta Kossuthot. Beszélt is vele: „mondtam, hogy mint tanár főkötelességemnek tartom ébren tartani növendékeim közt a hazaszeretetnek azon érzetét, mellyel elválaszthatatlanul összeforrt az ő neve. Tegye ezt — mondá —. Szentebb feladatot nem teljesíthet hazája iránt, mint ha a hazaszeretet érzetét csöpögteti növendékeinek szívébe".9 3 Márki pedagógiai alapcélja aradi tanársága idején „a történelmi tudat és ami ezzel jár, a hazafias érzetek növelése" volt.9 4 A tanulók történelmi tudatára akkoriban ő is elsősorban a művelődési viszonyok fejlődésének bemutatásával akart hatni. Az évenként sorra kerülő iskolai pályázatokra többek között ilyen tóteleket javasolt: „Minő befolyással bírt a keresztény vallás a magyar nemzet műveltségére?"; „Minő befolyással volt a népvándorlás az európai népek műveltségére?", „Minő helyet foglalt el a magyar nemzet műveltségére nézve Európa népei között a beköltözés első századaiban? ", „Magyarország műveltségi állapota az Árpádházbeli királyok alatt".9 5 Mint erről már szó esett, az 1885-ös történészkongresszuson — néhány kompromisszumos javaslata ellenére is — az evolucionizmus mellett szállt síkra. Az 1900-as évek elejétől azonban Márki történelemszemléletében egyre határozottabban előtérbe került a nacionalizmus és a vallásosság. Ez a változás didaktikai nézeteire is hatott. „Vallás, erkölcs, tanulás ós hazaszeretet nélkül . . . nem várhatjuk, hogy Isten megáldja hazánkat" — vonta le a történelem „tanulságait" egyik 1901-ben megjelent tankönyvének végén.9 6 E szemlélet erősödése azzal a veszélyes didaktikai következménnyel járt, hogy Márki nemegyszer tendenciózus mesékkel keverte a történelmet.9 7 A legendák és mondák vegyítése a tényekkel, rendkívül olvasmányos, színes, az életkori sajátosságoknak megfelelő ós a szerző vallásos és nacionalista nevelési céljait jól szolgáló szövegeket eredményezett, de ugyanakkor az így írt tankönyvek a történelmet eltorzították, ős ezzel a tényleges összefüggések megértetését és a valódi történelmi tudat kialakítását akadályozták.98 Ez a fordulat nemcsak Márki didaktikai nézeteit, hanem a történelemtanítás általános helyzetét is jellemezte e korban. Az 1889-es tanterv „a magyar történelemnek a világtörténet keretébe való szerves beillesztését kísérelte meg".9 8 Az 1903-ban kiadott Utasítás már követelte, hogy „a történettanítás középpontjába a nemzeti történet állíttassék".10 0 Az 1902-es történelemtanítási tanfolyam volt hivatva ezt az iskolai gyakorlatba átplántálni. Gondolni kellett azonban arra is, hogy a tanterv életbeléptetésével tervezett didaktikai fordulatot elméletileg olyan szakember indokolja, akinek kellő tekintélye van. Márki látszott a legalkalmasabbnak erre a feladatra. A tanügyi vezetők — Wlassics miniszter és munkatársai — őt választották. „Én a magam feladatát úgy fogtam fel —írta Márki—, hogy valóságos zárószámadást kell készítenem a XIX. század történettudományi és történettanítási törekvéseiről . . ,"101 . Ennek megfelelően a „Történettanítás" az első jelentős hazai kísérlet a módszertan elért eredményeinek összesítésére, még akkor is, ha az általában objektív leírásból itt-ott előbukkannak Márki történelemszemléletének negatívumai. "ми. ía. cs. S»MH. 24. cs. "Márki Sándor-Szilágyi Sándornak. 1898. ápr. 5. OSzK. Lev. "Márki Sándor-Szilágyi Sándornak. 1898. okt. 10. OSzK. Lev. " Márki Sándor-Szilágyi Sándornak. 1898. dec. 18. OSzK. Lev. "Márki emlékkönyv. 17. 1. 94 Dr. Márki Sándor: Magyar Pantheon. Pozsony. 1884. IX. 1. 95 Aradi értesítők: 1879/80. 42. 1.; 1881/82. 69. 1.: 1882/83. 56. 1. "Márki Sándor: A magyarok története. A felsőbb leányiskolák II. osztálya számára. 1901. 204. 1. 97 Márki több tankönyvében és népszerű tudományos munkáiban is használta ezt a módszert. А „II. Rákóczi Ferenc élete" (Bpest, Szent István Társulat. 1925) c. munkájában például a következőket olvashatjuk: Rákóczi nagyon örült, mikor „ .. .tovább mehetett Gaetába, a Krisztus halálakor támadt óriási hegyszakadékon épült kápolnához" (11. 1.). 99 Meg kell azonban jegyezni, hogy Márki tankönyvei sokat megőriztek a szerző haladó nézeteiből. (Lásd például Rákóczi, II. József vagy a magyar jakobinusok jellemzését az előbb idézett tankönyvben.) 99 A gymnásiumi tanítás terve s a reá vonatkozó utasítások. Bpest, Egyetemi Nyomda. 1898. 27. 1. 100 A gimnáziumi tanítás terve s a reá vonatkozó utasítások. Bpest, Egyetemi Nyomda, 1903. 166.1. 101 Történettanítás, III. 1. 18*
