Századok – 1969
A Történelmi Társulat és a századok múltjából - Glatz Ferenc: Klebelsberg tudománypolitikai programja és a magyar történettudomány 1176/V–VI
KLEBELSBERG ÉS A SI AG Y AH TÖRTÉNETTUDOMÁNY 1187 A korábbi évekből származó jegyzetfüzetei, feljegyzései mindenek előtt bizonyítják a történelemtudomány iránti igen erős fogékonyságát, érdeklődését nemcsak a magyar, de a német történelem ós a német történetírás kiemelkedő képviselői iránt is (pl. Ranke, Burckhardt).38 Egyik kisebb tanulmánya a „Politikai megjegyzések az Arpádkori történethez" cűnet viselte, majd Pauler és Acsády munkáiból gyűjtött anyagot egy nagyobb dolgozathoz (,,A magyar nemzet által a vasvári békétől a szatmári békéig kiforrott szervezetek").3 9 Nagy történelmi műveltségét, különösen a XVIII—XIX. század történetéből, mutatják későbbi, a húszas évekből származó levelei is, s nemegyszer megtörténik, hogy a frissen megjelent Fontes-kötetekben egy-egy tónyelírásra hívja fel a figyelmet, vagy észreveszi az ellentmondásokat a különböző források között.40 S amikor a nemzetiségi kérdésről 1909-ben tanulmánytervezetet készít, abba külön történeti részt iktat, melyet később magántanári értekezésnek szánt. Amint az Huszti leírásából kiderül, e jegyzetek egyik legérdekesebb sajátossága, hogy felvet több, a modern polgári politikatudomány körébe vágó kérdést (pl. a gyakorlati politika ós a politikai ideológia viszonya), s hiányolja, hogy ezekkel nem foglalkoznak. Másrészt az elvi, politikai fejtegetést mindig történeti visszatekintés előzi meg, mely az adott problémakörnek a jelenhez vezető útját vázolja, s erre épülnek mintegy tanulságokként a jelen politika feladatai. A nemzetiségi kérdést tárgyaló dolgozat tervében pl. először a történeti rész kidolgozása áll négy fejezetben: I. II. Rákóczi György bukásától a II. József-féle összbirodalmi kísérlet bukásáig; II. II. Lipót uralkodásától 1848-ig; III. Világostól a kiegyezésig; IV. A kiegyezéstől napjainkig. Az „indukció útján nyert igazságok" tárgyalása ezután következik.41 A jegyzetek nemcsak azt bizonyítják, hogy Klebelsberg érdeklődött a történettudomány problémái iránt, s ismerte a szakirodalom alapján a magyar történelmet, hanem aztjis, hogy a történelemhez a politika felől közeledett. A fiatal korától hivatali-politikai pályára készülő Klebelsberg42 gondolatvilágában a történeti tanulmányok a jelen társadalmi-politikai kérdéseinek gyökereihez történő leásás szándékát jelentik. És a jelen politikai problémáinak gyökerei e megközelítésnél először természetesen a napjainkhoz legközelebb eső közelmúltban fedezhetők fel; ezért kap az újkori történelem kutatása annyira közvetlen politizáló szerepet mindenféle szaktörtóneti megközelítésnél is. E közvetlen kapcsolódás objektív megléte ugyanakkor hatalmas „lehetőségeket kínál a politikának, mely keresi kérdésfeltevéseire a választ, vagy jelenére az igazolást. Klebelsberg történelem felé fordulásában ez utóbbi eset példáját látjuk, s ez már magyarázza is részéről az újkori történelem felé fordulás indítékait.43 Sajnos hatalmas, mintegy harminc vastag kötetre rugó feljegyzósgyűjteménye tudomásunk szerint elpusztult, így nem vállalkozhatunk rekonstruálni, mennyire hatottak e politikai gondolkodási mód kialakulására a német történeti államtani iskolák4 4 , s mennyire a magyar politikai gondolkodás előzményei. Ha a párhuzamot keresnénk a magyar politikai közéletben, elsősorban a fiatalabb Andrássyra kellene gondolnunk, akinek a fentebb idézett tervekhez nagyon hasonló módszerű, hasonló megközelítéssel írott tanulmányai szép számmal jelentek meg . De számunkra elsősorban maga a klebelsbergi történelem-jelen viszony s az ebből következő történetírás és politika viszony felfogása a lényeges. Ezek ilyen egységben látása, melyet az idézett példák bizonyítanak, kissé szemléleti alapja is annak a historizáló politikai elgondolásnak, melyben az 1918 előtti újkori magyar történelem 38 E füzeteket csak Huszti József leírása és idézése alapján ismerjük. Huszti könyve (Gróf Klebelsberg Kuno életműve, Bpest, 1942) kétségtelenül erős elfogultsággal rajzolja meg a hozzá közel álló kultúrpolitikus életútját. Munkájában azonban felhasználta a hatalmas kézirathagyaték egészét, s bőven idézett adatainak egy részét ellenőrizni tudván, forrásfelhasználását, idézeteit igen korrektnek, megbízhatónak találtuk. 31 Huszti: i. m. 18 — 19. 1. A szerző itt részletesen ismertet egy 1905 — 1909 között keletkezett feljegyzéseket, jegyzeteket tartalmazó füzetet. 40 Károlyi Árpád is láthatóan meglepődik, hogy Klebelsberg egy Széchenyi által Palmerstonhoz intézett levél kérdésében észrevette a döblingi kötet és Falk feljegyzései közötti különbséget. Károlyi Árpád —Klebelsberg Kuno Bées, 1923. IV. 11. OSzKK Levelestár. " Huszti: i. m. 30. 1. "Vö. erre vonatkozóan Kisteleki Károiv és Lccuan Livius (?) visszaemlékezéseit (1934) Klebelsberg fiatal korára. OSzKK Ann. 10 582 és Ann. 10 583. í3 Természetesen azt is meg kell jegyeznünk, hogy az újkori történelemnek ennyire központba állítása messze túlvezet Klebelsberg egyéni koncepcióján. Az indítás, a programszerű meghirdetés és a program határozott politikai ihletettsége az, ami a klebelsbergi elképzelésekben a historiográfia szempontjából fontos. A kérdés azonban ennél tágabb értelemben is feltevésre vár: az egyéni meglátáson s azon túl, hogy a bécsi levéltárak megnyitása kínálta a még felhasználatlan történeti források közzétételét és kiaknázását, miért éppen a 20-as évek elején kap az újkori történelem kutatása ilyen fontos helyet, miért kapnak az akkori tudománypolitikai koncepcióban a középkorkutatással szemben is előbbresorolást ? (Hogy azután a 30-as években a magyar középkor kutatása ismét átvegye a történeti tematikákban „hagyományos" vezető helyéti) " Klebelsberg, minti említettük Berlinben is járt egyetemre, ahol többek közöt t Becker, későbbi porosz kultuszminiszterrel kötött barátságot. Beszédei,'írásai is arról tanúskodnak, hogy elsősorban a német jogi, történeti munkák voltak olvasmányai. Lásd:Huszti: i.m., továbbá a berlini egyetemen tartott beszédét 1925. X. 25-én. BCT 213-232. I. Érdekes ilyen szempontból volt professzorához, A. Harnackhoz írott levele németországi látogatásáról. (Klebelsberg Kuno — A. Harnack. Bpest, 1925. XI. 10. Eredeti fogalmazvány. OSzKK Levelestár.)
