Századok – 1969
Vita - Bellér Béla: A Tanácsköztársaság történetszemléletéről 1134/V–VI
1160 BELl.Élt BÉLA •megvalósulásával alakul ki a teljes munka- és kultúrközösséget jelentő nemzet, melynek állami szervezete sem befele, sem kifele nem szolgál osztályérdeket és hatalmi törekvéseket. A proletariátus minden ökonómiai fejetlenséget és visszaélést kiküszöbölő felfogásával a nemzeti termelő föderációknak a legzavartalanabb kibontakozását és önállást biztosítja, s így az egymáshoz •simuló, egymástól tanuló, egymásnak különös sajátságaiban örömet lelő fajok és nemzetek társaságát segíti életre kelni. A tanítóság külön vezérkönyvet kap kézhez, mely felöleli az egész világtörténelmet, s a magyarázatok és megbeszélések alapjául szolgál. Az ifjúság számára összefoglaló, rövid tankönyvek s forrásműveket és kiváló feldolgozásokat szemelvényesen tartalmazó történeti olvasókönyvek készülnek,5 Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság iskolai reformtervezete. Szerk. Pásztor József. Bpest, Fővárosi Pedagógiai Szeminárium kiad. 1959. 79—81. 1. 3. A NÉPTANÍTÓK LAPJA 1919. ÉVFOLYAMÁNAK TÖRTÉNELMI ÖSSZEFOGLALÁSAI6 Leckék az újkori kapitalizmus s a bérmunkásság korából írta: Varjas Sándorné Az angol forradalom Angliában már a XVII. század végén megindult a parasztság expropriálása, mire a flandriai gyapjúárak hirtelen emelkedése szolgáltatott közvetlen okot. A földesurak legelőnek használták az elkergetett parasztok földjeit. A XVII. században a nagybirtokosok nagy része már polgári gazdálkodást folytatott. Emellett volt Angliának nagyszámií szabad parasztsága, polgársága peâig jelentékeny gazdasági erőt képviselt. Az angol forradalom már 1649-ben kivívta nagyjában azonos jogokat, melyeket a francia polgárság csak másfél évszázaddal később tudott megszerezni. Erősen vallásos színezetű volt, mint általában az akkori angol társadalom. Teológiai köntösben politikai és gazdasági ideálokért küzdöttek, ismernünk kell tehát a vallásos szekták politikai magvát. Anglikán valláséi volt a király, a királypárti nemesség s a polgárságnak az udvarral érintkező része. Presbiteriánus a gazdag polgárság, a londoni City lakói, tulajdonképpen kálvinisták, kik a demokratikus vallási intézményeket részint át akarták vinni a politikára, s a szabad versenyt, szabad forgalmat kívánták. Teokratikus bibliai uralmat képzeltek, a teokrácia és fékrendszer keveréke volt az ideáljuk; ez felelt meg legjobban akkor a feltörekvő polgárságnak. Independens kezdetben gyűjtőfogalom volt a legkülönbözőbb demokratikus vallási szekták részére; ide sorakoztak a kisiparosok, városi céhlegények, szabad parasztok és napszámosok. Elvetették a céhrendszert, a biblia alapján a királyságot, a világi bürokráciát és papságot is. Hierarchia helyett az államot is hitközségek mintájára demokratikusan akarták berendezni s vezetését a biblia fiainak embereire, a legmegihlettebbekre bízni. A legjobban megszervezett radikális elem, kik az independensekből kiváltak, a levellerek voltak. Vezetőjük Lilburne, sokat szenvedett az abszolutizmus alatt „államellenes", kommunista iratai miatt. A „valódi 6 Ezek szerkesztésére, kiadására és megrendelésére minden szükséges rendelkezést kiadtak. (Az erre von. rendeleteket ld. A Magyar Tanácsköztársaság művelődéspolitikája. Szerk. Petrák Katalin és Milei György Bpest, Gondolat Kiadó. 1059. 80-68., 305-306. 1.). " A Közoktatásügyi Népbiztosság pedagógiai folyóirata, a polgári radikális Zigány Zoltán által szerkesztett Néptanítók Lapja 1919-es évfolyama liárom, 17., 20. és 26. száma mellékleteként Történelmi összefoglalások címen közölte az egyetemes és a magyar történelem első, a korszerű történetkutatás színvonalán álló, tömörsége mellett is világos és közérthető marxista szintézisét. Ezek az összefoglalások elsősorban ÍI történelemtanárok marxista átképzését voltak hivatva szolgálni: ugyanakkor azonban a tanulóktól a tanévzárás előtt beszedett történelemtankönyveket is pótolhatták az újak megjelenéséig. Közülük egy-egy egyetemes és magyar történeti leekerészletet közlünk. Varjas Sándornénak az angol forradalom történetéről írott leckerészlete kis terjedelemben az osztályharc és a politikai harc legbonyolultabb kérdéseit elvi alapon, világosan és érdekesen tárgyaló történelmi miniatúra szép példája. Kirczné Takács Máriának a XVI —XVII. századi magyar rendi társadalomról szóló leckéje ugyanezeken az erényeken kívül még a paraszti osztályharc és a rendi függetlenségi harc viszonyának tanlságos bemutatásában is jeleskedik.
