Századok – 1969

Vita - Bellér Béla: A Tanácsköztársaság történetszemléletéről 1134/V–VI

1152 BELl.Élt BÉLA kifejezésre az a felfogás, amely fejlődésbeli elmaradottságuk főokát nem politikai függetlenségünk elvesztésében, hanem gazdasági fejlődésünk múltjában, a feudális viszonyok évszázadokra való konzerválódásában látja, amely a XIX. században is eltorlaszolta előttünk az önálló tőkés fejlődós, az erőteljes ütemű modern iparosodás útját. Fogarasi helyeslőleg idézi Grünwald Bélának azt a megállapítását, hogy egész elmaradottságunk fő oka a rógi Magyarország gazdasági elmaradottsága.134 A kiegyezés korát az előző korokkal ellentótben a lecke helyes alapelvek szerint tárgyalja. Rámutat az ország függetlenségének csorbáira különösen gazdasági, de politikai téren is, a nagybirtokos osztály, a dzsentri nópellenes uralmára, az uralkodó osztályok egymásközti és a néppel szembeni ellentéteire. A nemzeti függetlenség igenlésével és a választójogi politika csődjének beismerésével a lecke átlépi a szociáldemokrata törtónelemfelfogás korlátait. Konkrét eseményekben, adatokban bővelkedő, reális leírást ad a magyar ipari proletariátus, agrárproletariátus kialakulásáról, fejlődósérői, osztályharcáról.13

5 Még pozitívabbá válik ez a kép, ha a mindennapi oktató-nevelőmunka tapasztalatait is figyelembe vesszük. Mi sem lenne tévesebb, mint a függetlenségi kérdésben korábban elkövetett hibákból arra következtetni, hogy a Tanácsköztársaság történettanítását valamiképpen megfertőzte volna a Habsburg lojalitás szelleme. Ennek éppen az ellenkezője az igaz. A Tanácsköztársaság történelemtanítását a szocialista nemzeti öntudattól is erősített függetlenségi szollem jellemezte. Erről így vallott a nagymarosi áll. polgári iskola egyik árulkodó tanulója: tanára ,,. . . a Habsburg-család uralkodását Magyarországra nézve nem előnyösnek nyilvánította. Hangoztatta többször, hogy a Habsburgok alól felszabadultunk, most már jobb dolgunk lesz . . . "13

6

A „deáki tettet", a kiegyezést ugyanaz a tanár a mellékelt történelem vázlatfüzet tanúsága szerint úgy értékelte, hogy ahhoz ma sincs sok hozzátennivalónk. „A kiegyezés nem egyéb —hirdette a tanár —, mint megegyezés az uralkodó osztályok és a dinasztia között. Lemondás a külpolitikai, gazdasági, katonai, önrendelkezésről, csakhogy a hatalmat magukhoz kaparinthassák."137 A Tanácsköztársaság alatt lépten-nyomon megnyilatkozó királyellenes szellemet is szabad talán egyszerűen Habsburg-gyűlöletre visszavezetnünk. Ez vezethette a Fővárosi Tanács Közoktatási Ügyosztályát a királyokat (valamint hivatali elöljárókat és vallásos témákat) ábrázoló képeknek és szobroknak a tanteremből való eltávolításában,13

8

továbbá a szocialista tanítójelölteket ama határozatuk meghozat alábaft, hogy le kell szedni a falakat éktelenítő királyképeket. A határozat nyomán aztán az egyetem politikai megbízottja az egyetemi tanácsteremből is eltávolíttatta a királyképeket, a volt miniszterek képeit és a —- feszületeket.13

9 Az imperializmus és a proletárforradalmak korát a lecke Szabó Ervinre,14

0

Fogarasi Béla a tanítók előadóképző tanfolyamán részben,14

1

Alpári Gyula pedig a hathetes pártiskolán teljes egészében Lenin elemzésére alapozza.14

2

Ezen a gazdasági-társadalmi talajon szökken a magasba a forradalmi munkásosztály és a parasztság nagy történelmi erőpróbájának, az 1918—1919-es forradalmaknak tárgyalása. Azt hisszük, egyáltalán nem túlozunk akkor, mikor az 1918-as, de különösen az 1919-es forradalom tárgyalását tartjuk a Történelmi összefoglalások mind ideológiai, mind pedagógiai szempontból legjobban kimunkált részének. A korábbi kutatás ugyan fenntartásokkal élt ezekkel az anyagrészekkel kapcsolatban is, mivel á forradalmak tárgyalásának mércéjéül egyoldalúan az elsőnek, még 1919. április lü-a előtt az elemi, polcári iskolák és a középiskolák alsó osztályai számára irt, szükségképpen vázlatos bevezető leckéket tette meg, s ezeket is meglehetősen szigorúan ítélte meg.143 Fogarasi Béla: Előadások a történelmi materializmusról... 31. 1. "'Kirczné: i. m. VIII-IX. lecke. NL, 1919. 26. sz. 25-27. 1. ""Országos Leváltár. VKM Polg. 1920-16-4559 (183139/1919). "' Uo. 16/1919.-VII. sz. rendelet. A Bp.-i Munkás- és Katonatanács Hiv. Közi., 1919. ápr. 18, 427-428.1. "»Vörös Újság, 1919. ápr. 9., 8. 1. - ELTE Rektori Hiv. Lvt. Az egyet. pol. megb. iratai 204/1919. s 1.0

Szabó Ervinnek Imperializmus és tartós béke. Bpest, Pallas. 1918 с. művében kifejezésre jutó, a védővámo. imperializmussal szemben a szabadversenyes kapitalizmust idealizáló álláspontját Rónai Zoltán bírálja hasonló с cikkében (Szocializmus, 1918. jan., 91—96. 1.). Ugyanakkor б sem ítéli el a szociálpolitikával álcázott gyarmati rablópolitikát. Álláspontja elvi szempontból tehát nem esett messze Vollmar és más német opportunisták gyarmatpolitikai álláspontjától (Gerda Weinberger: Die deutsche Sozialdemokratie und die Kolonialpolitik. ZfG, 1967. 3. sz. 402—423. 1.). 1.1

Fogarasi Béla: Kommunista politika — kommunista kultúra. Bpest, KN kiad. 1919. 20 — 21. 1. 1,1

Alpári Gyula: Az imperializmus. PI Arch. 608. fond 1/4 1-20. 1. "" IIa pl. a lecke szerzője leszögezi: „Az első magyar forradalom kormánya a polgári demokrácia terén óriási haladást jelentett bár, de intézményei megmaradtak a régi társadalom berendezése, a magántulajdonon nyugvó birtokrendszer mellett" (Bresztovszky Vilma: Bevezető leckék a történelem tanításához. IV. lecke. NL, 1919.17. sz. 6.1.), akkor aligha indokolt az az állítás, hogy a lecke a Károlyi-kormány megítélésében ingadozik a kommunista és a szociáldemokrata-centrista álláspont között (633.1.). Nem hibája, hanem erénye a lcckeírónak, hogy elismeri a polgári demo.