Századok – 1969
Vita - Bellér Béla: A Tanácsköztársaság történetszemléletéről 1134/V–VI
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETSZEMLÉLETÉRŐL 1151-tikus feladatok megoldását, ezen belül az 1848 és 1918 örökségéhez való viszonyt illeti. „Bízvást elmondhatjuk viszont, hogy, a forradalmi elmélet alkalmazásának 1919-ben megoldatlan maradt kérdései, a forradalmi elmélet alkalmazásában elkövetett hibák ellenére is 1919 kommunistái éppen a leninizmus fő célkitűzésének következetes forradalmi képviseletével váltak — 1848-ra való hivatkozás nélkül is — Kossuth és a 48-as forradalmi haloldal igaz történelmi folytatóivá."12 4 E döntően politikai okok mellett ideológiai-történeti okok is közrejátszottak az 1848-cal kapcsolatos tévedésben. 1919 ideológunai Engelsnek a magyar forradalmat polgári forradalomként jellemző állásfoglalásával szemben Marxnak ettől eltérő álláspontjára hivatkoztak. Úgy tudták, hogy Marx loi doni emigrációja alatt revideálta volna azt a korábbi nézetét, mely szerint a magyar lorradalmat a proletariátus és a földműves szegénység csinálta, és arra az álláspontra jutott volna, hogy 1848 a kitűnt, dzsentri és a nemesség forradalma volt, amely csak csatlósul állította maga mellé az alsó osztályokat.125 Itt legföljebb azt a kérdést lehetne még fölvetni, hogy mennyiben érvényesült ez a hibás Szabó Ervin-i koncepció a történelemoktatásban. Néhány adat arra enged következtetni, hogy kevéssé. Bár a VAOSz Reformtervezet kisnemesi osztálykorlátai és a nemzetiségi kérdésben tanúsított magatartása miatt joggal bírálja Kossuthot, helyesli a Habsburg detronizációt. „Egy magyar iskolában sem szabad elhangzani többet annak a megalkuvó és gyáva kijelentésnek, hogy Kossuth 1849. április 14-én a Habsburgok detronizálásával történeti hibát követett el . . ." 12 6 Legközelebbi elvbarátai, a polgári radikálisok sem értettek egyet Kossuthnak Szabó Ervin által adott értékelésével. Jászi Oszkár, Szabó Ervin posztumusz művének kiadója az osztályszempont és a társadalom fejlődése igazsága idealista szempontjának keveredése miatt igazságtalannak érzi Szabó Ervin értékelésót „Kossut h Lajos lendületes, szabad és művészi egyónisógóvel szemben".127 Bár a tudományos világra Szabó Ervin említett művének óriási hatása volt,12 8 ós a 48-as forradalom újszerű vizsgálata, finom osztályelemzései, nagy és eredeti anyaga s merész, nagyvonalú értékelése miatt a történelmi materializmus reprezentatív művének tekintették, a közvélemény és az iskolai oktatás129 alighanem azt látta Kossuthban, amit Juhász Gyula: „Kossuth Lajos ma is a magyarság élő ós mozgató erői közül való. Orientálódni még ma sem (sőt különösen ma nem) lehet nélküle se Magyarországon, se a nagyvilágban."13 0 48 igazi jelentőségének felismerése irányába hatott a Népköztársaság és a Tanácsköztársaság intenzív 48-13 1 ós különösen Petőfi-kultusza, a Népköztársaság által kivívott, a Tanácsköztársaság által egyidőre biztosított nemzeti függetlenség felemelő tudata. Ennek szép dokumentuma a kecskeméti diákszövetség lapjában, az Ébredő Ifjúságban megjelent, egyébként Peterdi Andor tollából származó nyílt levél.13 2 Az önkényuralom ábrázolását a „haladás konkrét feltételeinek egyoldalú szemlélete" (642. 1.), vagyis a nemzeti függetlenség figyelmen kívül hagyása miatt joggal bírálta történetírásunk. Mindamellett ennek a részletnek is vannak olyan értékei, amelyeket újabb történetszemléletünk méltányolni tud, így pl. az, hogy a szabadságharc tragikus veresége ellenére a termelési-társadalmi viszonyok továbbfejlődtek, ós a polgári forradalom — ha súlyos ellentmondásokkal terhelten is — továbbfolytatódott egészen 1867-ig, 13 3 A leckéktől sem idegen, de mégis Fogarasi előadásában jut legpregnánsabban 121 Mód Aladár: Párt és forradalom. Valóság, 1959.1. sz. 38-39.1. - Ezt a megállapítást indirekte igazolja az ellenforradalmi korszak perfid 48 és Petőfi kultusza. Az ellenforradalmi rendszer 1927 végén törvényt lioz március 15-ének nemzeti ünneppé nyilvánításáról (1927. évi XXXI. tc. — Az 1927. évi Orsz. Törvénytár. Bpest, Belügyminisztérium kia<\. 1927. 759. 1. Végrehajtási utasítását Id. Országos Levéltár BM Ein. 1927-19-1716 (4329), Kossuth érdemeiről (1917. évi XXXII. te. I. m. 760. 1.), de ugyanakkor — Kéthly Anna 1928. jan. 18-i interpellációja szerint — cenzúrázza a nrankáselőadások Petőfi- (és természetesen Ady-) verseit (Országos Levéltár BM VII. res. 1928 — 7 — 3428). 1,5 Varjas Sándor: Az 1848-i forradalom és Bonaparte államcsínyje. PI Arch. 608. fond 1/4, 18. 1. 129 VAOSz Reform 79. 1. 127 Szabó Ervin: Társadalmi és pártharcok ... Jászi Oszkár bev. 11. 1. 128 Ez felfedezhető a Néptanítók Lapja Acsády nyomán dolgozó polgári radikális cikkírójánál, Ember Jenőnél is: A második magyar forradalom. NL, 1919. 7. sz. 5 — 8.1. — A cím a Szent István korában lezajlott első forradalomra utal (Szent István. NL, 1919. 5-6. sz. 9-11. 1.). 129 Az 1919. évi XXI. néptörvény által a magyar nép szabadságünnepévé nyilvánított március 15-ét országszerte lelkesen megünnepelték. A baloldali szociáldemokraták — így pl. Landler Jenő — helyesen emelték ki az 1848-as forradalom igazi, új forradalom felé mutató tartalmát (Népszava. 1919. márc. 16., 1. 1., márc. 18., 6 — 7. I.). Éppen ezért helytelen volt, és a demokratikus, valamint a szocialista feladatok összefüggésének fel nem ismeréséből fakadt a Vörös Űjság sommásan elutasító álláspontja (Márc. 15—márc. 18. Vörös Űjság, 1919. márc. 18., 1. 1.). A márciusi forradalmat a Károlyi-féle népköztársaság az iskolákban is megünnepeltette (52/1919—VII. sz. körlevél. Fővárosi Közlöny, 1919. márc. 14, 355. 1.). 139 Juhász Gyula: Kossuth. Délmagyarország, 1919. márc. 21. — Örökség I. köt. 149. 1. 131 Ennek egyik szerény, de sokatmondó megnyilatkozása volt a 48-as honvédek nyugdíjának felemelése a Forradalmi Kormányzótanács által (Népszava, 1919. júl. 26, 7. 1.). 132 Magyar Alföld, 1919. ápr. 25. - Kecskemét és Kiskunság 1919 . . . 47-48. 1. 133 Berend T. Iván —Bánki György: Történetszemlélet és gazdasági fejlődésünk múltja. Népszabadság, 1965. .ápr. 10., 4-5. 1.
