Századok – 1969
Vita - Bellér Béla: A Tanácsköztársaság történetszemléletéről 1134/V–VI
1140 BELl.Élt BÉLA sítve — a leckék szerzőinek a marxista irodalomban való járatlanságában látták (G34. 1.). Az ókori Kelet történetének tárgyalásánál pl. először általánosságban hiányolták Marx ós Engels munkáit, majd konkrétan is hivatkoztak A tőke egyik helyére,3 6 ahol Marx az egyiptomi papi kaszt kialakulását a csillagászattal hozta összefüggésbe, míg a lecke szerzője — úgymond — helytelen, dühringista magyarázatát adja a kérdésnek. Hogy először az utóbbi kifogással végezzünk, nézzük meg a vonatkozó leckét. A leckében a szerző kitűnően leírja az ősi egyiptomi víz- és földközösség működését, majd az egyházi és világi nagybirtok kialakulásával kapcsolatban a vagyoni ós osztálytagozódás megindulását. Ugyanakkor hangsúlyozza az ősi földközösség változatlan fennállását s ennek megtestesülését a fáraóban, kitűnően jellemezve ezzel az ókori Kelet társadalmának kettősségét.37 Ezután esik szó az i. е. XVI. század hódító háborúiról, s ezzel kapcsolatban a katonai arisztokrácia megerősödéséről,38 tehát nem a papi kaszt kialakulásáról ! Ez pedig így teljes mértékben igaz. Ebből viszont az következik, hogy a lecke szerzője nemcsak A tőke I. és III. kötetét ismerte, hanem Marxnak és Engelsnek a kérdésről folytatott levelezését, sőt talán az Anti-Dühringet39 is. Az ókori Kelet társadalmi formációjának eme bravúros megoldása annál figyelemreméltóbb, mert közismert, hogy az egész ókori történetben az ókori Kelet társadalma jellegének megállapítása okozta a marxista történészeknek a legtöbb fejtörést, ós hogy a probléma végleges megoldásának kulcsát, az ún. „ázsiai termelési mód"-nak csak napjainkban beért felfedezését Marx A tőkés termelést megelőző tulajdonformák c., először 1939-ben kiadott műve adta a kutatók kezébe.4 0 Külön problémát jelent az ókori történeti leckéken végighúzódó modernizálás, aktualizálás tendenciája, amivel kapcsolatban jelen sorok írója futólag Rostovtzeffre és más nagytekintélyű burzsoá szerzőkre (Id. cikk, 8. 1.) utalt. Ezzel szemben Márkus László úgy látja, hogy a modernizáló tendenciát kifejezetten szociáldemokrata szerzőkre, így Ferrerora, Lamprechtre, Oppenheimerre, ill. Loria, Labriola, Salvioli iskolájára kell visszavezetni (634. 1.), s bizonyítókként Pogány Józsefnek egy még 1914-ben, Ferrero egyik műve magyar kiadásának bevezetőjéül41 írt, 1919-ben kétízben is újra kiadott cikkére hivatkozik,4 2 felvetve azt a feltevést, hogy ezek a Pogány által 1914-ben említett szociáldemokrata szociológusok és történészek az 1919-ben írt ókori leckék főforrásai! Ez az állítás megérdemli, hogy közelebbi vizsgálat alá vegyük, sorra vévén az ókori leckék forrásaiul feltüntetett szociáldemokrata szerzőket. Kezdjük talán Oppenheimerrel (akit egyébként Pogány a hivatkozott helyen nem említ). Oppenheimer jellegzetes államelméletének, békés paraszti népek hódító nomádok által való leigázásának s így a „szárazföldi állam", a földtulajdon monopóliuma keletkezésének az ókori leckékben semmi nyoma.43 De az ókori leckékre jellemző modernizáló tendenciát sem igen lehet Oppenheimerből eredeztetni. Sajnos, erre vonatkozólag csak későbbi nagy szociológiai műve állt rendelkezésünkre. Ebben azonban a szerző rendkívül világosan kifejti egyfelől az ókori rabszolgák és az antik proletar iátus, másfelől az antik és a modern proletariátus közti különbséget.4 4 Más, ebben a korban írt műveiben is Marx nyomán tárgyalja a modern tőkés termelés előfeltételeinek létrejöttét, az eredeti tőkefelhalmozást,4 5 ha a továbbiakban a nagybirtoknak mint földmonopóliumnak a munkanólküli profit- ós földjáradék-jövedelmek forrásaként való beállításával s a nagybirtoktulajdon belső telepítések révén való megszüntetésének hirdetésével alaposan el is kanyaro-Marx Károly: A tőke I. köt. Bpest, Szikra. 11)48. 555. 1. " Kalló8 Ede: Egyiptom és a keleti népek. I. lecke. NL 1919. 17. sz. 8-10. 1. "Uo. 9. 1. " Marx-Engels: Válogatott levelek. Bpest, Szikra. 1950. 29-31. sz. 87-94. 1. Engels: Anti-Dühring. Bpest, Szikra. 1950. 151, 165, 160, 180, 320. 1. Az egész problémára ld. Oyakov-Nyikolszkij: Az ókori világ története. Bpest, Tankönyvkiadó. 1954. 99-102. 1. " Ezen az alapon készült el az ókori Kelet történetének első marxista szintézise, V. V. Sztruve akadémikus Az ókori Kelet története c. müve (1941). Addig a Szovjetunióban is bizonyos módosítással B. A. Turajev könyvét használták annak ellenére, hogy ez a könyv is — Eduard Meyer nyomán — ókori feudalizmusról beszél, idealista alapokon áll, és elhanyagolja a néptömegek történelmi szerepét. Ismeretes, hogy a legújabb tudományos álláspont Marx nyomán az ún. ázsiai termelési mód önálló, mind az ősközösségi, mind a rabszolgatartó és a feudális termelési módtól eltérő jellegét vallja. Erre ld. Töpfer: i. m. 796 — 799. 1., Varga Jenő: Tanulmányok a kapitalizmus politikai gazdaságtanának problémáiról. Bpest, Kossuth. 1965. 271 —287. 1. és főként Tőkei Ferenc: Az „ázsiai termelési mód" kérdéséhez. Bpest, Kossuth. 1965. Jó áttekintést nyújt a kérdés nemzetközi állásáról I'. Mayer M.: Az ázsiai termelés i módról folyó vita. Világtörténet, 1966.11. sz. 7 —11. 1. Különvéleményt képvisel e kérdésben Ernst Hoffmann: Zwe i aktuelle Probleme der geschichtlichen Entwicklungsfolge forschreitender Gesellschaftsformationen. ZfG 1968. 10. sz. 1265—1273.1. 41 Ferrero: Róma nagysága és hanyatlása. I. köt. Bpest, Révai. 1914. 1—8. 1. " Pogány József: Emberek és korok. 1. kiad. Bpest, Népszava. 1919. 2. kiad. Bpest, M. Szocialista Párt. 127.1. 43 Oppenheimer : Az állam. Bpest, Révai. 1912. 44. 1. 44 Franz Oppenheimer: System der Soziologie. II. Bd. Der Staat. Jena, Verlag von Gustav Fischer. 1926. 31.1. 45 Franz Oppenheimer : Das Grundgesetz der iuarxschen Gesellschaftslehre. Berlin, Druck und Verlag von Georg Reimer. 1903. 21—25. 1. Marx értéktöbbletelméletét már ebben az időben is bírálja. (Oppenheimer Ferenc: A szociális kérdés. Bpest, Űj Magyarország Rt. 1918. 6 — 13. 1.)
