Századok – 1969
Vita - Bellér Béla: A Tanácsköztársaság történetszemléletéről 1134/V–VI
1138 BELl.Élt BÉLA összefoglalások néhány inkriminált helyét. Pikleri hatást lehetne gyanítani pl. a XIV. sz-i parasztfelkelések kitörésének okaira vonatkozó fejtegetésben (636. 1.). Az egész szöveg szonban átvétel Kautsky: A szocializmus előfutárai c. művéből azzal az eltéréssel, hogy a Kautskynál szereplő „osztályharc" helyére az „osztálykülönbség tudata" kerül.21 Ebben a változtatásban természetesen még mindig lehetne pikleri hatást keresni, ha eza feltételezést semmivé nem tenné a lecke egész gondolatmenete, amely éppen azt bizonyítja, hogy az idealista történetírás által vallásinak mondott mozgalmak, az ún. „eretnek mozgalmak" lényegében osztályharcok, gazdasági tényezőkre vezetendők vissza, ós a döntőnek mondott ideológia szerepe csupán másodlagos.2 2 Ez pedig nyilván ellentmont a pikleri elméletnek, mely a gazdasági tényezők ós koreszmék együttes és egyenrangú hatását állítja. De nincs bizonyító ereje annak az állításnak sem, hogy az egyik lecke a kereszteshadjáratok okainak tárgyalásánál lényegileg a történelmi idealizmus álláspontjára helyezkedik (632. 1.). A kereszteshadjáratok okait ugyanis egyik lecke sem tárgyalja részletesen. Az inkriminált rész egy meglehetősen homályos ós ellentmondó zárójeles mondatból való, amely csak jelzi szerzőnek ezt a szándékát. Hogy a tárgyalás aligha lett volna idealisztikus, arra következtetni enged a VAOSz reformtervezet, amely a következő címszavak alatt foglalja össze a fenti témakört: „A Kelet felé irányuló első keresztesháborúk az egyház hatalmának növelésére ... A polgárság hatalmának növekedése a keresztesháborúk következtében. A kereszteshadjáratok gazdasági és kulturális okai és eredményei."2 3 A Néptanítók Lapja cikkírója pedig a kereszteshadjáratokat a vallás- és más háborúkkal együtt egyszerűen rablóhadjáratoknak nevezi, „melyeket azonban a hazafias történet a nemes idealizmus hamis dicsfényével övezett, hogy osztályjellegét és gazdasági mivoltát a nép elől elrejtse."2 4 De nem állapítható meg kifejezett pikleri hatás más történelmi szövegekben sem Az osztályharcos szakszervezeti mozgalommal kapcsolatban már csak azért sem lehet erről szó (631. 1.), mert a pozitivista társadalomtudomány figyelmen kívül hagyja az osztályokat ós az osztályharcot, amivel voltaképpen a fennálló társadalmi rendet igazolja.2 5 Bolgár pártfőiskolai előadásában a proletariátus és a burzsoázia közti alapvető érdekellentétből kiindulva, félreérthetetlenül le is szögezi, hogy az osztályharcot végig kell vinni, és nem lehet „belátással" megoldani.2 6 Egy másik előadó ugyanebben az előadássorozatban bírálja a mérsékelt, vagyis megalkuvó szakszervezeti vezetőket.2 7 A szakszervezetek helye, szerepe, funkciói a proletár osztályszervezetek közt egyébként világosan ki van fejtve egy önálló előadásban.2 8 A kifogásolt rész értelme így nem lehet más, mint az osztálytudatosság fontosságának hangsúlyozása, a szakszervezeteknek a kommunizmus iskolájaként való bemutatása. Nem tekinthetjük pikleri hatásnak (632. 1.) a „kollektív lélek" emlegetését már csak azért sem, mert a pozitivista szociológiában nem a kollektívum, hanem annak atomi eleme, az egyén játssza a főszerepet. A „kollektív lélek" a szocialista átalakulásnak Bernstein által felállított egyik követelménye. Az is valószínűtlen, hogy a pikleri hatást Jászi Oszkár közvetítette volna a szociáldemokráciához, hiszen ő már 1905-ben szakított mesterével.29 A történelmi leckékre és előadásokra gyakorolt pikleri hatást tehát bátran tekinthetjük quantité négligeable-nak anélkül, hogy •ezzel nagyobb hibát követnénk el. Az antimarxista nézetek sorában a Pikler-féle belátásos elméleten kívül még Dühring és Otto Bauer nézeteit is felfedezni vélték a történelmi leckékben és előadásokban. Az elsőre vonatkozó bizonyítók (631—632. 1.) azonban ismét a Zigány-cikkre, nem pedig magára a történelmi anyagra vonatkozik. A kifogásolt részben egyébként nincs más, mint a rabszolgaságnak a hódításból való származtatása. Hogy azonban a rabszolgaságot nem kizárólag a hódításból, hanem egyúttal a termelőerők és az osztályviszonyok fejlődéséből vezették le, arra bizonyság a VAOSz reformtervezet, ahol a következő címszavak olvashatók: „A régi lakosság leigázása (helóták). A munkamegosztás folytán létrejött vagyoni tagozódás; az így és a háború következtében előálló osztály tagozódás és államalakulás". Egy más helyen a következő magyarázatot adja az idézett dokumentum a rabszolgaság keletkezéséről: „Egy-egy család élt együtt. Ha találkoztak egy másik 21 Kari Kautsky: A szocializmus előfutárai. Bpest, Szikra. 1950. 219. 1. — Ezt egyébként Szabó Ervin is szívesen hangsúlyozta. (Jászi Oszkár: Szabó Ervin és életmunkája. — Szabó Erein: Társadalmi és pártharcok a 48 — 49-es magyar forradalomban. Bpest, Népszava. 1946. 25. 1.) " Seltmann llezső: Leckék a feudális társadalmi rend történetéből. VI. lecke. NL 1919. 20. sz. 11. 1. "VAOSz Reform 74, 82. 1. 21 Halász Arnold: Hazafias és nemzetközi nevelés. NL 1919. 18-19. sz. 9 — 11. 1. "Szűcs: i. m. 1207. 1. 2« Bolgár: i. m. 14. 1. 27 Varjas Sándor: A második császárság kora Franciaországban (III. Napóleon). PI Arch. 608 fond 1/4. 16. 1. 28 Király Albert: Szakszervezeti mozgalom. Uo. 1 — 13. 1. "Szűcs: i. m. 1210. 1.
