Századok – 1969

Közlemények - Izsépi Edit: A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle történetéhez 1077/V–VI

1100 IZSÉI'Y EDIT A Magyar Akadémiai Értesítő igen rapszodikusan ismertette a Szemlét. Például 1897-ben a 4. évfolyam 1. füzetét nagyon részletesen. „Külön kiemelendő, hogy az Adatok rovata rendszerint csupa magyar okiratot közölvén, régi magyar nyelvkincsünket is sok ismeretlen magyar szóval gazdagítja." Később azonban csak ritkán, legutoljára 1903-ban közölte megjegyzés nélkül a Szemle tartalmát.164 A Budapesti Szemlében Ballagi Aladár ismertette a folyóirat megalakulásának körülményeit s elismeréssel írta: „A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle . . . életképességéről, kiváló hasznosságáról az eddig megjelent dolgozatok is tanúságot tesznek. Csak egy pár címet akarunk kiemelni, s ez már magában véve teljesen fogja indokolni véleményünket.' '165 Az Erdélyi Múzeum füzetenként ismertette a Szemlót, Tagányi földközössóg tanulmányát pedig hosszabban méltatta. Már a legelső füzetet „hézagpótló és életrevaló vállalkozásinak nevezték.16

6 A Közgazdasági és Közigazgatási Szemle (később Közgazdasági Szemle) a Könyvszemle rovat Folyóiratok című részében közölte a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle fontosabb tanulmányainak címeit, később pedig a Közgazdasági irodalom című rovatában. A folyóirat egyik tanulmányában Mandello Gyula megemlíti: „A gazdaságtörténeti kutatások ... 2 egymástól különböző irányzata . . . Az egyik . . . (a) történelmi materializmus ... A másik irányzat leginkább a M. Gazdaságtörténelmi Szemle működésében bírja kifejezését és főleg a gazdaságtörténeti anyag gyűjtését célozza. Mindkét irányzat tudományunkat csak előbbre viheti ós örömmel üdvözlendő."16

7 A gazdasági folyóiratok közül a Köztelek, az OMGE lapja már 1894. márc. 7-én ír a meginduló Magyar Gazdaságtörténelmi Szemléről, márc. 21-én pedig részletesen ismerteti az első füzet tartalmát, s az új folyóiratot olvasói figyelmébe ajánlja. „Az Adatok nyersanyagot képeznek, amelyek azonban idővel nagyobb számban összegyűjtve, az egyes történelmi kérdéseknek a feldolgozásánál igen hasznos szolgálatot vannak hivatva teljesíteni." Később is többször ismertette a folyóiratot.168 A Magyar Gazdák Lapja, a M. Gazdatisztek ós Erdőtisztek Országos Egyesületének közlönye, időnkónt ismertette a Szemle tartalmát. 1895-ben elismeréssel írta: „Ezen vállalat . . . jelen füzetével is bebizonyította, hogy feladata magaslatán áll."16

9 A Magyar Gazdák Szemléje, a Magyar Gazdaszövetség lapja, is felhívta a gazdák figyelmét folyóiratunkra: „bizonyára a legtöretlenebb mezőt igyekszik mívelni . . . Az ilyen folyóiratok olvasóközönsége nálunk szerfölött szűk ugyan, de ez a kis kör aztán annál hálásabb."17

0 Az Erdélyi Gazda néha közölte a Szemle tartalmát megjegyzések nélkül. A külföldi folyóiratok közül az egyetlen gazdaságtörténeti folyóirat, a Zeitschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte 1895-ben a Szemle első évfolyama 15 cikkének német címét adta. így tehát a külföld előtt sem volt teljesen ismeretlen a mi szakfolyóiratunk. A Zeitschrift 1900-ban megszűnt, szerepét 1903-ban a Vierteljahrschrift für Sozialund Wirtschaftsgeschichte vette át. Ez is nemzetközi folyóirat volt, a Landwirtschaftliche Historische Blätter pedig a német gazdaságtörténetnek csak egyik ágát művelte, tehát egy ország egész gazdaságtörténetével ezután is egyedül a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle foglalkozott. Ha végül most azt kérdezzük, hogy megfelelt-e a Szemle a kezdetben kitűzött célnak, fejlesztette-e a szaktudományt, bővítette-e a gazdaságtörténeti ismereteket, adott-e ki elég forrásanyagot, ezekre a kérdésekre nem lehet egyszerű igennel válaszolni. Mert a Szemle valóban úttörő folyóirat volt, új igényeket elégített ki, nagyon sok, újszerű levéltári forrásanyagot adott közre, bővítette a szakismereteket és fejlesztette a gazdaságtörténetírást, sok mulasztást, régi hézagokat pótolt, felkeltette az új tudományág iránti érdeklődóst, maga köré vonta az ezzel foglalkozó írókat, több mint egy évtizeden át publikációs lehetőséget nyújtott számukra. Hozzákapcsolódik a magyar gazdaságtörténetírás első felvirágzása. A gazdaságtörténet legkülönbözőbb ágaiból való tanulmányokat nehéz egymással összevetve értékelni, köztük, egy-két kiváló értekezésen kívül, sorrendet megállapítani. A legjobbak természetesen azok, amelyeknek írója valóban szakember volt azon a "'Akadémiai Értesítő, 1897. 182. 1. ""Budapesti Szemle, 1894. 79. köt. 319-320. 1. "«Erdélyi Múzeum 1894, 241., 471., 524., 640. 1. 1895. 175., 363., 411., 560. stb. 1. »" Közgazdasági Szemle, 1903. 310. 1. "•Köztelek 1894. márc. 7. 21. sz. "• Magyar Gazdák Lapja, 1895. 206. 1. »" M. Gazdák Szemléje, 1896. 93. 1.