Századok – 1969
Közlemények - Izsépi Edit: A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle történetéhez 1077/V–VI
A GAZDASÁGTÖRTÉ NET,MI SZEMLE TÖRTÉNETÉHEZ 1081 táros volt.2 7 Lemondásakor tett megjegyzéseiből következtethetünk fáradozásainak nagyságára. Tagányira várt a feladat legnehezebb része, nemcsak új folyóiratnak, hanem új tudományágnak kellett utat törnie s a közönyösöket meggyőznie. Munkatársait levéltári kollégái, történész barátai és ismerősei közül toborozta,28 legnagyobb önzetlenséggel, teljes tudásával támogatta őket, mialatt maga csendesen a háttérbe vonult. így sikerült neki a legjobb szakembereket megnyernie, s a kezdetben elért magas színvonalon tartania a Szemlét. Az egyes cikkeknek szinte társszerzője volt. Nemcsak ötletekkel és tanácsokkal buzdította írásra barátait, a helybelieket szóval, a vidéken levőket levélben, hanem budapesti, sőt bécsi levéltári adatokat bocsátott rendelkezésükre. Ő hívta fel Takáts Sándor figyelmét a dunai hajózás ügyére, még azt is megírta neki, hogy a bécsi kamarai levéltár hányadik emeletén találhatja meg a rávonatkozó aktákat. így keletkezett Tagányi sok egyéb útmutatása nyomán Takáts egyik leghosszabb dolgozata a Szemlében.2 9 Nem mindenkinél járt hasonló sikerrel. „Sómonopóliumos cikkem befagyott, mert Dr. Kárffy hosszas vesződés után visszaadta az általam gyűjtött anyagot, azt mondván, hogy nem látja a dolgot tisztán, fonala hiányzik . . . Úgy látom ezt is valamikor neked (Takáts) kell megírnod."30 Gyakran figyelmeztette a szerzőket a külföldi gazdaságtörténeti művek eredményeinek szemmeltartására. (Heyd: Geschichte des Levantehandels im Mittelalter.) Máskor viszont megnyugtatta a cikkírót, hogy új kutatásaihoz hasonlót nem talál külföldi forrásokban sem. A hosszabb cikkek folytatását ós befejezését nyugtalanul s türelmetlenül várta. Lelkesedett az értekezések új anyagán. „Egész új világot társz föl, aminek létezéséről senkinek fogalma sem volt — ujongott Takátsnak a dunai hajózásról szóló dolgozatán.31 Formálta, alakította cikkeit. A hosszabb műveket fejezetekre osztotta, ezeknek címet adott. írásaiba az utóbb küldött részeket beledolgozta, egyéb elszórt adataiból „vegyeseket" csinált.3 2 Néha már tördelve volt az értekezés, mikor mégis áttette a következő számba, mert különben túl hosszú lett volna a füzet. Javasolta Takátsnak, hogy az egyik részből, esetleg újabb adatokkal kibővítve, új cikket írjon. Máskor a mű egyes hibáira hívta fel a szerző figyelmét, hogy még idejében kijavíthassa. Intette barátait, ne használjanak túl sok latin kifejezést, figyelmeztette őket az idegen szavak egységes helyesírására, még az írásjelek egységes használatára is.3 3 Stilisztikai útmutatásokon kívül módszertani és elvi tanácsokkal szolgált.3 4 Sokszor nem volt könnyű a következő számot anyaggal megtölteni. Ilyenkor maga buzdult neki az írásnak. „Áprilisra van czikkem, de gyenge, májusra nekem lesz muszáj írnom, mert mezőgazdaságról ebben a számban még semmi sem volt, félek, hogy zúgni fognak majd, hogy csupa kereskedelmi dolgot adok."3 5 Egyúttal Takátsot és másokat is megkért arra, hogy a levéltárakban a Szemle számára a vegyes részbe gazdaságtörténeti vonatkozású aktákat és pátenseket másoljanak ki. „Vegyesek mindig kellenek, mert főleg a te anyagod olyan rendkívül érdekes és változatos, hogy a Szemlében azok tartják a lelket. A hírlapok is folyton ollóznak belőle, . . .Brávó, ez mutatja, hogy hála az én drága Tyatyám (Takáts S.) közreműködésének, a Szemlét íme már olvassák is."36 " Herman Ottónak a pásztorkodásról írt könyvéhez, Aesádynak a jobbágyság történetéhez adott levéltári adatokat. " „Voltam oly bátor a »Magyar Gazdt. Szemle« f. é. első füzetét megküldeni, annak kimutatására, hogy mi is élünk, hogy mi is aspirálunk Ngod buzgó tevékenységére." Tagányi — Ortvay Tivadarhoz 1897-ben, dátum nélkül, OSzK. Kézirattár. Levelestár. »»Tagányi-Takátshoz. 1899 dátum nélkül. És 1899. máj. 13.:„Itt küldöm a Sedgewick-eket mind, hogy belőlük és a megtalált aktákból egy kis cikket írj." Uo. 33 Ua. ugyanannak, dátum nélkül. 1897. máj. Uo. 31 Tagányi —Takátsnak, dátum nélkül. 1899. Uo. és 1900. jan. 27; „No az én Szemlém szerencsés csillagzat alatt született 1 Ilyen kutató zsenivel áldott meg az Isten, és akit a sors éppen a ránk nézve legérdekesebb levéltárba (bécsi udvari kamarai ltár.) dobott !" Uo. 33 „Esedezem írd össze a vegyes apró közleményeket is, hogy kezemnél legyen 9 minden füzetbe adhassak belőlök. Ne törd a fejed rajtuk, úgy add ahogy az aktába( 1) találtad, a czímmel se igen vesződj, majd adok én czímefc." Uő. 1898. okt. Uo. 33 Uő. Takátsnak dátum nélkül. 1899. Uo. 34 „Ami a földmívelés és állattenyésztés közti viszonyt illeti, abban megegyezünk, de bizonyos fönntartásokkal. 1) Azt mondod, hogy a török hódítás következtében tömérdek föld míveletlenné lesz. Ez igaz, de . .. a hódoltság előtt se lehetett a földmívelés túlsúlyban az állatenyésztés fölött" . . . „De ha ezekben a fönti korrekciókkal egyetértünk, a keleti kereskedelem dolgában már határozottan tévedésben vagy, és igen kérlek, hogy ebbeli nézetedet mielőbb változtasd meg, mert az ilyen tévedés temérdek hibára vezeti az embert, mégha annyira eredeti kútfőkre alapítja is tudományát, mint te." Tagányi egyúttal felhívja Takáts figyelmét egy német könyvre. Dátum nélkül. Uo-33 Uő. Takátsnak dátum nélkül. 1896-ban. Uo. " Uő. Takátsnak. 1899. dec. 18. Uo. 10 Századok 1969/5 —6
