Századok – 1969
Közlemények - Rottler Ferenc: Fraknói Vilmos történetírói pályakezdése (1861–1871) 1046/V–VI
FRAKNÓI VII.MOS TÖRTÉNETÍRÓI PÁLYAKEZDÉSE 1071 anyagot talált Pray és Katona ismert munkáiban; és ezzel ki is merítettük a teljes hazai Pázmány-irodalmat. E munkákból esak nagyon vázlatos Pázmány-kép alakult ki, inkább csak adatközlések, mint történeti értékelések voltak. Emellett az ellenreformációval rokonszenvező historikusok csak a Pázmányra kedvező adatokat gyűjtötték össze. Ilyen előzmények után kellett Fraknóinak — mint munkája bevezetőjében ígérte — a „történelmileg hiteles" Pázmány-ábrázolást elkészítenie. Tanulmányunkban több helyen jeleztük, hogy Fraknói történeti tudását a katolikus politika céljai szolgálatába kívánta állítani. Kisebb tanulmányaiban, vagy a gimnáziumi tankönyvében kifejtett gondolatai azonban elszigeteltek maradtak. A Pázmánytémát viszont alkalmasnak találta egy olyan katolikus históriai ellentámadásra, amire -a szélesebb közvéleménynek is fel kellett figyelnie. Fraknói nagyon tudatosan cselekedett és bízott saját kvalitásaiban akkor, amikor munkássága középpontjába Pázipány Péter személyét és az ellenreformációt állította. A Pázmány-kutatások gondolata a pesti egyetemi évek alatt fogant meg Fraknóiban, de megvalósításához csak tanári kinevezése után kezdhetett hozzá nagyobb lendülettel. Tegyük hozzá: Nagyszombat és Esztergom a Magyarországon fellelhető, Pázmányra vonatkozó források két fontos gyűjtőhelye volt. Az esztergomi érsekség 1543—1820 között Nagyszombatban működött, és a visszaköltözés után is- sok értékes forrás maradt a különböző egyházi levéltárak tulajdonában. Nagyszombati tartózkodása alatt nézte át Fraknói a tekintélyes számú, XVII. századi anyaggal rendelkező pozsonyi káptalan és a pozsonyi Ferencesek levéltárát is. 1865 őszén már nagy forrásanyaggal érkezett Esztergomba, ahol Knauz Nándor személyében avatott történész-levéltáros segítőt kapott kutatásaihoz. Anyagának további részét az esztergomi érsekség és a káptalan levéltáraiból gyűjtötte össze. Ebben az időben szinte minden percét az esztergomi anyag feldolgozására fordította és a következő év elején már jelezte Ipolyinak, hogy „az első kötet már jóformán kész, még néhány fejezet van hátra és ultimam manu apponere".174 Ahazai levéltárakban végzett anyaggyűj tése ezzel még nem zárult le, hiszen bárhol megfordult az országban, mindenütt kérdezősködött a könyv- és levéltárak vezetőitől, hogy nem őriznek-e Pázmány-anyagokat. Levelezésében is nyomon követhetjük, hogy ismerőseit, barátait is kérte, hogy a kutatásaik közben talált, Pázmánnyal kapcsolatos adataikat juttassák el neki. A legtöbb segítséget Ipolyitól kapta, akihez többször fordult adatokért és akinek a saját tulajdonában is voltak eredeti Pázmány-levelek. Ugyancsak Ipolyin keresztül jutott hozzá a Történelmi Társulat égisze alatt külföldi levéltárakban gyűjtött anyagokhoz, így pl. Mircse János velencei oklevélmásolataihoz évekkel azok kiadása előtt.175 Tekintélyes anyaggal támogatta Fraknóit Ráth Károly ill. elhunyta után felesége is, Fraknói kéziratos hagyatékában sok oklevélmásolat oldalán vagy hátlapján olvashatjuk a jelzést: Ráth Károlytól ill. Ráth Károlynétól.176 A legtöbb oklevélmásolat mellett ott található a küldők kísérőlevele.17 7 Az iratokat küldők között olyan neveket is találunk, akikkel Fraknói csak távoli ismeretséget tartott, sőt rossz viszonyban volt velük. Ezek közül említjük pl. az Erdélyi Múzeum híres könyvtárosát, Szabó Károlyt.17 8 Forrásgyűjtésének eddig ismertetett módszerei és lelőhelyei megegyeztek a kortárs történészek gyakorlatával. Kedvező körülményei azonban itt is szerencsésen segítették Fraknói munkáját. Amíg ugyanis a hazai és részben a bécsi levéltárak könnyen és sokak számára elérhetőek voltak, addig az olasz és a spanyol levéltárakban való kutatás nehéz és költséges volt, ill. a Vatikán és más római egyházi levéltárakban egyáltalán nem vagy csak kivételesen engedélyezték a világi tudósok számára a kutatómunkát. Fraknóinak lehetősége volt a spanyol állami levéltárban is kutatnia, és így a Habsburgok politikájára és ezen keresztül az 1616 — 1637 közötti magyar közéletre, politikai viszályokra is értékes adatokhoz jutott.179 171 Fraknói-Ipolyi, Esztergom, 1866. febr. 18. OSzKK Levelestár. 115 Fraknói —Ipolyi, Esztergom, 1866. jan. 3. OSzKK Levelestár. Mircse János oklevélmásolatait kiadta: Óváry Lajos: Oklevéltár Bethlen Gábor diplomáciai összeköttetései történetéhez, 1620 — 1626. Bpest. 1886. Fraknói erre vonatkozó levele: Fraknói—Ipolyi, Esztergom, 1868. júl. 29. OSzKK Levelestár. 17 " OSzKK Fol. Hung. 1708. A kéziratcsomó „Apparátus Pázmányhoz" c. felirattal van ellátva. Az oklevélmásolatok Illésházyra és Thurzó Györgyre valamint az 1608. évi országgyűlésre vonatkoznak. Mindegyik Fraknói kézírásával készült. 177 Pl. Bunyitay így írt: „Pázmány Péter levelének betűhív másolatát ezennel van szerencsém megküldeni. Bár képes lett volna a levél annyi örömet szerezni Főtisztelendő Úrnak, amennyi örömmel én ezt küldöm." — OSzKK Fol. Hung. 1708. 17 'Fraknói-Tárkányi Béla, Budapest, 1876. febr. 20. OSzKK Levelestár. 171 Spanyolországi kutatásairól beszámolót írt a Századokban „Tanulmányai Spanyolország állami levéltárában" címmel (Századok, 1868. évf. 152. k. 11.). Vatikáni kutatásaiban kétségtelenül könnyebbséget jelentett papi hivatása. Az 1870-es évek elején azonban még túlságosan ismeretlen és kezdő ahhoz, hogy a titkos levéltárakba is bejusson. A Pázmány-monográfiához azonban a vatikáni és a jezsuita levéltárak anyaga is elegendő volt. A Magyar
